A sokéves átlaghoz képest az utóbbi időben több mint tízszeresére nőtt az áram ára, ami korábban elképzelhetetlen volt. A Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség mai közleményében kiemelte, hogy ezzel az áramár elérte azt a szintet, amely az energiaigényes ipari vállalatok működését, mint a hazai cementiparét is rövid és középtávon teljesen ellehetetleníti.
Egy tonna cement előállításához átlagosan 110 kWh villamos energia szükséges. A fent említett jelentős áremelkedések megduplázzák a cement előállításának összköltségét. A rendszeres gyártási költségeken túlmenően ehhez még a megnövekedett üzemanyagköltségek is hozzáadódnak.
A meglévő szállítási szerződések gyakran nem lehetnek olyan rövid távúak, vagy nem a szükséges mértékben módosíthatók, hogy azok a jelentősen megnövekedett költségekkel lépést tudjanak tartani. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az import cementtermékeket nem terheli az iparágukat sújtó bányajáradék és a 20.000 Ft/tonna árkorlátozás sem vonatkozik rájuk, így versenyelőnyt élveznek.
A bányajáradék eltörlése megszüntetné ezt az anomáliát, amely egyébként hatásában komoly nemzetgazdasági kárt is okoz, hiszen más adóbevételek elmaradását generálja – hangsúlyozza a Szövetség.
Már ma is megfigyelhető, hogy sok építkezést elhalasztanak, vagy törölnek a rendkívül megnövekedett költségek miatt, mivel ezek már gazdaságilag nem kifizetődőek, vagy nem állnak rendelkezésre a szükséges építőanyagok. Az energiaválság az építőiparra is közvetlen hatással van, és olyan fontos projekteket fékez, mint a lakásépítés és az infrastruktúra bővítése. Szó szerint leállás fenyeget az építkezéseken.
A Szövetség szerint fontos, hogy minden rendelkezésre álló áramtermelő kapacitás a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá az áramellátáshoz, valamint hogy a jelenlegi villamosenergia-árképzést a lehető leggyorsabban és ideiglenesen az érdemi sorrend elve szerint módosítsák az illetékes hatóságok és szolgáltatók.
Álláspontjuk szerint a fentiekben részletezett intézkedések nem valósíthatók meg a központi költségvetésből származó további források nélkül, a fenntartható pénzügyi politikának ezekben az időkben mindenekelőtt a hosszú távú érdekekhez kell igazodnia. Elsődleges szempont kell legyen Magyarország ipari helyszínként való megőrzése, amely ország jólétének központi pillére és a holnap klímasemleges társadalmának alapja.
Forrás: CeMBeton
