2022. évben a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 13 889 munkáltatót ellenőrzött. Az ellenőrzések 36%-át az építőipari ágazatban tartották (5 010 db). Az építőipari munkáltatók által elkövetett súlyos szabálytalanságok 4 031 db intézkedést, valamint 1 890 db munkaügyi bírságot vontak maguk után 373 703 350 Ft összegben. Az építőipar adta a vizsgált ágazatok közül az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 51%-át (4 148 fő). Az építőiparban stagnálás figyelhető meg.
Bejelentés elmulasztása
A feketefoglalkoztatással kapcsolatosan továbbra is megállapítható, hogy a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind klasszikus munkaviszony, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul. Sokszor tapasztalták a hatóság munkatársai, hogy a munkáltatók kivárnak a bejelentés megtételével, bíznak az ellenőrzések elmaradásában. Miközben minden elő van készítve, hisz az ellenőrzés megkezdését követő rövid időn belül be is jelentik az ellenőrzés napjára a munkavállalót, ezzel mintegy elismerve a szabálytalanságot. A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül még mindig az „adminisztrációs hiba”, a „könyvelő mulasztása”, a „próbamunka”, és az „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek.
A bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalók nagy részének tudomása van arról, hogy a munkáltató bejelentés nélkül foglalkoztatja. A helyszíni ellenőrzés során a munkaügyi iratok, egyéb bizonyítékok hiányában kizárólag a munkavállaló nyilatkozatára tud alapozni a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, aki a munkavégzés tényét ugyan már nem tagadhatja le, de tanúnyilatkozatában ragaszkodik hozzá, hogy neki az az első munkanapja a munkáltatónál.
A 2021. évben bevezetett új szabályozás szerint, a bejelentés nélküli foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnak kötelezni kell a munkáltatót az ellenőrzés napjától számított 30 napos visszamenőleges bejelentésre, így az ilyen „trükkök” már nem sokat érnek.
Feketefoglalkoztatás
Általános tapasztalat, hogy az elmúlt években a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nem eredményezte a fekete foglalkoztatás jelentős változását. Az ÉVOSZ tapasztalatai szerint arányában a legtöbb feketefoglalkoztatás a lakosság részére, számla nélkül végzett munkáknál fordul elő az építőiparban. Ez jellemzően a mikro- és kisvállalkozási körben fordul elő.
A fekete foglalkoztatás versenyegyenlőségi problémákat okoz az építőiparban – hangsúlyozza Koji László, az ÉVOSZ elnöke.
Képesítések tekintetében az ÉVOSZ tapasztalatai szerint a segédmunkás és betanított munkási körben dominál a feketefoglalkoztatás. A szakmunkásokat és a mérnököket a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal is igyekeznek a vállalkozások maguknál tartani. A harmadik országbeliek, a vendégmunkások szabálytalan foglalkoztatása rendszerint a munkavállalási engedély teljes hiányával, vagy más munkáltatóhoz szóló, vagy lejárt engedéllyel valósult meg. Erőteljesen felvethető a minősített munkaerőkölcsönző vállalkozások felelőssége is.
A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is.
Az ÉVOSZ ágazati szinten a szabálytalan foglalkoztatáson belül a teljesen feketén foglalkoztatottak számát 40 ezer főre becsüli.
Mivel az építőiparban a feketefoglalkoztatás mértéke továbbra is magas arányt képvisel, a szövetség szorgalmazza a bírságolási összegek emelését a munkaadónál és kellő körültekintés mentén a munkavállalóknál is.
Forrás: ÉVOSZ
