100 milliárd euróra rúghat a földrengések utáni újjáépítés Törökországban

412

A már eddig is magas török infláció idén tovább emelkedett a májusi választások miatti béremelések és a februári földrengések utáni újjáépítésre költött állami pénzek hatására. Az új adminisztráció hagyományos gazdaságpolitikát folytat, de a katasztrófa utáni újjáépítés a becslések szerint 100 milliárd euróba fog kerülni. Ez idén és jövőre is hatalmas ráfordítást igényel az államtól az EECFA török kutatója, Prof. Ali Türel szerint. 

Makrogazdasági fejlemények

Törökország gazdaságpolitikája megváltozott Erdoğan elnök május 28.-i újraválasztását követően. Mehmet Şimşek, az új pénzügyminiszter és Dr. Hafize Gaye Erkan, a Török Központi Bank (CBT) új elnöke visszatért a hagyományos gazdaságpolitikához. A CBT leállította az alapkamat csökkentését, és 3 egymást követő hónap alatt 8,5 bázispontról 25-re emelte. A betétszámlák és hitelek banki kamatai nőttek, bár továbbra is magas a negatív reálkamat.

A kormány osztogatása (minimálbér, korkedvezményes nyugdíj, közalkalmazottak béremelése) és az idén februári földrengések a kormány finanszírozási kötelezettségeit is megnövelték. A pénzkínálat ilyen növekedése és a török líra választást követő 3 hónapon belüli elértéktelenedése (euróban 36%) megdobták az inflációt. A fogyasztói árindex éves emelkedése 47,83%, a havi 9,49%, a hazai termelői árindex 44,50, illetve 8,23% volt július végén. A CBT 59,5%-ra módosította inflációs előrejelzését 2023 végére.

Az építési piac fejleményei

Az építőipar eltérően reagál ezekre a makrogazdasági folyamatokra az engedélyek és a befejezések tekintetében. 2023 2. negyedévében az építési engedélyek száma negyedévente 43,83%-kal, éves szinten pedig 25,6%-kal nőtt a teljes alapterületben, míg a befejezések száma negyedévente 16,6%-kal, éves szinten pedig 28,6%-kal csökkent. A lakásépítés hasonló tendenciát mutatott 2023 2. negyedévében; az építési engedéllyel rendelkező lakások állománya negyedévente 44,3%-kal 188,7 ezerre, éves szinten 43,8%-kal 741,7 ezer lakásra nőtt, míg a használatbavételi engedélyek 15,3%-kal csökkentek negyedévente 106,9 ezerre és 16,6%-kal éves szinten 570,3 ezer lakásra. A Lakásfejlesztési Igazgatóság (HDA) 2022 4. negyedévében bejelentett mintegy 253 ezer szociális lakásépítést célzó projektje nem hozott ekkora növekedést az engedélyek statisztikájában.

A többi épülettípus közül a szállodák, irodák és ipari épületek építési engedélyei mutattak negyedéves és éves szinten is pozitív változást. A használatbavételi engedélyek negatívak voltak, csak a szállodaépületek negyedéves és az ipari épületek éves változása mutatott növekedést.

A negatív reálkamatok hatására megemelkedett ingatlanárak miatt úgy tűnik, beindult az építkezés, de az építtetők bizonytalanok projektjeik jövedelmezőségében, mivel a reáljövedelmek a folyamatos infláció miatt 2018 óta csökkennek.

Lakásárak, építési költség, lakástranzakciók

Idén júniusban az új lakások árindexe az országos átlaghoz képest évente 95,8%-kal nőtt (Isztambulban 90%, Ankarában 102,3%, Izmirben 99%). Mivel 2023 júniusában a lakóingatlanok építési költségei 51,8%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, ez 44 százalékpontos különbséget jelent a lakásárak és az építési költségek között. A lakásárak és az építési költségek közötti ilyen nagy különbség lakáshiányt jelezhet, amelyet megnövel a 4,9 millió, főként Szíriából regisztrált menekült és sok más országokból érkező nem regisztrált bevándorló is. A kevesebb befejezés, mint engedélyezés (ha magas a haszonkulcs), az infláció miatti megfizethetőségi problémával magyarázható.

Az idén január és július közötti lakástranzakció 17,7%-kal volt kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A jelzáloggal terhelt tranzakciók idén január-júliusban 20,2%-ot tettek ki, mely 28,2%-os csökkenés az előző év azonos időszakához képest. A jelzáloghitel-törlesztés megfizethetősége zsugorodott, amikor a jelzáloghitelek kamatai 35%-ra/év emelkedtek. Az állami bankok 0,69-0,99%-os havi kamattal nyújtanak jelzáloghitelt első lakástulajdonosoknak, de az ilyen hitelek száma nem befolyásolta jelentősen a jelzáloggal terhelt tranzakciók arányát.

Újjáépítés a 11 tartományban

Az idén februári földrengéseket a török természeti katasztrófákról szóló törvény alapján kezelik, mely elővigyázatossági intézkedéseket, a kormány helyreállítási kötelezettségét, kárenyhítést és a megrongálódott épületek újjáépítését határozza meg. A földrengés óta a kormány, az erre a célra létrehozott szervezetekkel együtt, dolgozik az újjáépítésen az érintett 11 tartományban. A törvény előírja az összedőlt és súlyosan megrongálódott épületek – lakások és munkahelyek – újjáépítését, a kormány pénzügyi vállalásával. Az elköltött pénz kamatmentes hitellé válik, melyet az ingatlantulajdonosok a beköltözés után 2 év múlva kezdenek törleszteni (20 év alatt). A tartósan magas infláció miatt a kamatmentes hitelek fontos reálnyereséget jelentenek.

Mehmet Özhaseki, az újjáépítésért felelős miniszter szerint 2023. július 7.-ig a 11 tartományban 311 ezer épület (872 ezer önálló egység) semmisült meg vagy került lebontásra. Az újjáépítendő városi és falusi lakások száma összesen 680 ezer (városon 518 ezer, vidéken 162 ezer). Jelenleg mintegy 180 ezer lakás és 6 ezer munkahely épül. Egy éven belül 319 ezer lakás építésére számítanak. Lakásépítés helyett anyagi segítséget is kínálnak. Ez 500 000 TL támogatást és 500 000 TL kamatmentes hitelt jelent az állami támogatásra jogosultaknak, amelyet 10 év alatt kell visszafizetni. Hasonló ajánlatokat tesznek munkahelyeknek is.

Az újjáépítést 100 milliárd euróra becsülik. A jelenleg épülő 253 ezer szociális lakás miatt idén és jövőre is nagy költségvetési igénye lesz az állami projekteknek. Várhatóan megnő majd az építőanyagok és a szakképzett munkaerő iránti kereslet, különösen ha az állami lakásépítésekhez hozzáadjuk az összes típusú kereskedelmi épület építését is.

Szerző:
Prof. Ali Türel, EECFA Türkiye

 

Forrás: EECFA