A szakemberek szerepe döntő jelentőségű a tévhit eloszlatásában, hogy családi házak energiamegtakarítást célzó beruházásaiba például hőszigetelésébe csak akkor éri meg belevágni, ha az gyorsan megtérül. És vajon egy tisztasági festés mikorra térül meg?
A magyar épületállomány jelentős része energetikai szempontból köztudottan gyenge minőségű, felújításra szorul. Az új építésűekre vonatkozó szigorodó előírások miatt a távolság egy új és régi épület energiafelhasználása között – kis túlzással – fényévnyire nőhet. Sok évtizeddel korábban épült, akkori szemmel korszerűnek számító családi házak felújítása úgy lehet energia- és költséghatékony, ha azt komplex tervezői gondolkodás kíséri. Nyílászárócsere vagy a fűtéskorszerűsítés, a hőszigetelés vagy megújuló energiát hasznosító berendezések beépítése? Egy biztos, nem jelentéktelen költséggel végezhető beruházások, amelyek elmaradásának oka sokszor a tévhit, hogy sokára térülnek meg. De nem lehet ez az egyetlen szempont a döntésben.
Vastagság átgondoltan
A funkcionális, esztétikai, esetleg más korszerűsítési munkálatok mellett tény, hogy egy-egy hőszigetelési projekt megtérülését években mérhetjük, de mást is érdemes megvizsgálni. A hőszigetelésnél nemcsak a megfelelő vastagság és anyaghasználat a döntő, hanem azt is mérlegelni szükséges, hol kezdünk neki, hol érdemes (homlokzat, tetőtér, pince, födém, lábazat).
Szakértők szerint a hőszigetelések vastagodása nem elkerülhető, de mindenképpen átgondolt döntést igényel tervezőtől, beruházótól egyaránt. Általánosságban elmondhat, hogy az eddig átlagosan használt 14-16 cm vastagságú homlokzati hőszigetelés helyett, az anyag minőségétől és a felhasználás helyétől függően érdemes 20-22 cm vastag polisztirol (EPS) hőszigetelésben gondolkodni. Ha a megtérülést vesszük számításba, az a beruházás tűnik a leghatékonyabbnak, ahol azonos teljesítmény mellett a legkisebb beruházási költséggel kell számolnunk. Ebben a megfelelő vastagságú és műszaki paraméterekkel rendelkező polisztirol alapú hőszigetelés (EPS) verhetetlen.
A vastagodó hőszigetelés szintén sokakat riaszt, főként feltételezett áruk miatt – ennek mértékét viszont rendszeresen túlbecsülik. A fix költségek (állványozás, ragasztó, dűbel, vakolat, munkadíj) magas részaránya miatt a kétszer olyan vastag hőszigetelés közel sem kerül kétszer annyiba. Egy azonos épület 10 vagy 20 cm polisztirol hőszigeteléssel történő korszerűsítése közötti költségkülönbség általában és átlagosan 15-25%, ellenben duplán olyan hatékony és több szempontból előnyös.
Nézzük a számokat!
Ha egy átlagos 120 m2 alapterületű, nyeregtetős épület homlokzati hőszigetelését 16 cm vastag EPS-szigetelőlapokkal tervezzük, akkor költségvetésben munkadíjjal együtt nagyságrendileg 1,5-2,5 millió forintos tétel kerülhet. A fűtési költség nagyjából 40%-os azonnali csökkenésén túl „számolhatunk” a ház belső klímájának és a bent lakók életminőségének javulásával is. Ritkán gondolunk azonban arra, hogy ezt forintra váltsuk. Az ingatlan esetleges eladási árában a jobb energetikai besorolás miatti azonnali értéknövekedés mellé azonban máris rendelhetünk számot, ami természetesen földrajzi területtől függően szintén igen különböző lehet.
További hasznos információk a Hőszigetelj a holnapért! oldalon.
Forrás: Build-Communication Kft.
