Szinte minden iparágban szárnyakon jár az energiamegtakarítást és a környezetre tekintettel történő működést szolgáló fejlesztés. Nincs ez másként az építőiparban sem. Hoztunk néhány példát a hőszigetelések területéről arra, hogy a jó szándék vezérelte ötlet, vagy egy alternatív megoldás nem feltétlenül jobb, mint a bevált vagy bizonyított, az ismert, vagy a szakemberek által esetleg rutinosan használt.
Az Európai Bizottság adatai alapján a tagállamok nem tudják előállítani saját energiaigényük felét sem, viszont az energiahordozók importjára évi 600 milliárd eurót költenek. Ez az éves energiaveszteség majdnem 50%-a, miközben emiatt 500 milliárd eurót pazarolnak el évente. A veszteség 40%-áért pedig az épületállomány a felelős, mivel azok több mint fele a statisztikák szerint hőszigetelés nélküli.
Az Európai Unió és az egyes tagállamok kétoldalú szerződésekben egyeztek meg az energiamegtakarítás csökkentésének és a megújuló energia részarány növelésének ütemére.
Az országok között vannak nagyobb és kisebb mértékű, valamint gyorsabb és lassabb megvalósulási vállalások. Egyben azonban egyeznek a tervek: az országok számára az épületek energiafelhasználásának csökkentése kiemelt terület.
Magyarország energiafelhasználása több mint 40%-ban szintén az épületállományhoz kapcsolható: ezt azok létesítése és üzemeltetése teszi ki, valamint az ebből eredő környezeti hatások arányosan a lakásszektor számlájára írhatók.
Számos helyen említett összefüggés, hogy „akár 5% energia-megtakarítás is elérhető egy lakásban az átlagosan 1°C alacsonyabb hőmérséklet fenntartásával”. Ez azt jelenti, hogy egy korszerűen hőszigetelt házban a megszokott 22°C helyett a 21°C is kellemes hőérzetet okoz, így elegendő azt 1°C-kal alacsonyabbra fűteni. Ez a törvényszerűség alapul szolgálhat a környezeti hatások becslése során is.
A 40% számos tényezőből tevődik össze: az irodák és középületek, valamint nem elhanyagolható mértékben a lakások fűtési-hűtési energiafelhasználása is szerepel benne.A legnagyobb energiafogyasztók a 100 m2 alatti, kis épületek, a családi házak, amelyek az épületek energiafogyasztásának 65%-át adják.
Épületenergetikai buktatók
Nem okolhatók természetesen mindenért a régi épületek, amelyek kialakítása a korábbi szokásokon és elvárásokon alapultak. A ma akár jól kiválasztott anyagok mellett a felelős beruházói, lakói gondolkodás, és például a gépészet is döntő szerepet játszik. Az alábbi két példa jól szemlélteti milyen buktatókat rejt a legjobb szándék ellenére is az átgondolatlan magatartás.
A nem megfelelő épületkialakítás, a legjobb hőszigeteléssel is csalódást okozhat egy költséges felújítás után, ha a kazán rosszul működik és nem hatékony.
Egy energiamegtakarítást célzó kísérlet során az épületet modern hőszigetelő anyagokkal újították fel, és a nyílászárókat kicserélték, viszont a modern kazánhoz nem nyúltak. A felújítás ellenére a lakók nem tapasztaltak költségcsökkenést a fűtésben. Ennek oka a túlméretezett kazán volt, aminek cseréje és beszabályozása után több mint 20%-os költségmegtakarítást érhettek el.
Egy másik példában egy modern épületnél, kérdésként merült fel, hogy ha a lakások hőszigeteltek, miért marad mégis átlagos a rezsiköltség? Ennek egyszerű az oka, amire sokan nem gondolnak. A lakók ugyanis beköltözéskor megörültek az alacsony fűtési költségeknek és túlfűtötték a lakásokat. A költségek ezután elérték az átlagos szintet, viszont a lakók ezután a hideg télben is mondhatni fürdőruhában élvezték az otthon melegét.
A két példából is jól látható, hogy a megfelelő hőszigetelő anyag kiválasztása, a kalorikus tervezés és az átgondolt életvitel együttesen járul hozzá a költség- és energiacsökkentéshez, a bolygónk és benne saját jólétünkhöz.
Alternatív megoldás sem mindig célravezető
A kísérletezés sajnos nem minden ágazatban jövedelmező és költséghatékony, sokszor több problémát eredményez, mint amennyi a haszna. Persze szükséges lépések ezek a megújuló energia kihasználása és a fosszilis energiahordozókkal való takarékosság irányába.
Egy ilyen érdekes kísérleti alternatíva volt például a gyapjú, mint hőszigetelő anyag. Nagy-Britanniában és az Egyesült Királyság több országában fontos iparág a gyapjúfeldolgozás. Pár éve Károly herceg támogatásával kampány indult a lakások gyapjúval való hőszigetelésére. A gyapjú nem vitatottan megújuló energiaforrás, amely az anyag egyik legnagyobb előnye. A ruházattól a padlásszigetelésig a juhgyapjú számos különböző okból felhasználható. Jó hőszigetelő, és nincs káros hatása az emberre, nem okoz irritációt a bőrön vagy a tüdőben.
A juhgyapjú legkézenfekvőbb hátránya azonban költsége. Mindez az előkészítési folyamatának köszönhető, ugyanis tisztítása, kezelése drága, de szükséges annak érdekében, hogy hatékony és használható szigetelőanyag legyen. Az előkészítésnél polimer szálakkal keverve alkalmazzák, és rendkívül sok vegyi anyaggal keverik, amelyek az anyag fertőtlenítésére és a rüh atkák miatt kialakuló fertőzések kezelésére szolgálnak. Emellett azonban egyik hátránya még a gyapjú nagy ellensége a moly, ami kárt okozhat a szigetelésben, illetve a gyapjú a nedvesség hatására magától elbomlik.
A megújuló anyagok között üdítő és jó ötletnek tűnik, de feltehetőleg hosszú távon sem váltja be a hozzá fűzött reményeket.
Van-e természetesebb anyag a levegőnél?
Ezzel szemben vannak már évtizedek óta jól használt és egyre jobbá váló például hőszigetelő megoldások. A Büro für Umweltchemie 2018-as tanulmánya szerint környezeti szempontból a grafit adalékos polisztirolhab (az EPS) a leginkább ökotudatos választás. Ez igaz még az olyan, környezeti szempontból preferált termékekhez képest is, mint a kender, a parafa vagy az ásványi szálas hőszigetelés. Mindemellett az EPS a tévhitek ellenére sem minősül veszélyes hulladéknak, „normál” hulladéknak számít besorolása szerint.
Az EPS szerkezetét a jellegzetes, egymáshoz tapadó polisztirol gyöngyöcskék adják, melyek alapanyaga polimerizált sztirol és a habosító, valamint égésgátló adalék. Utóbbi miatt teljesen téves a nézet, hogy a polisztirol éghető és esetleg az életre veszélyes hőszigetelő anyag. Az EPS hőszigetelőanyagnak csak 2%-a polimer, a többi 98% a világ egyik legjobb hőszigetelő anyaga, a levegő!
Az 50 éve felrakott szigetelések vizsgálata semmilyen minőségromlást nem mutatott ki, illetve környezetbarát, nem igényel védőfelszerelést. „ Meggyőződésünk, hogy ez jelenti mind ma, mind a jövőben a legjobb hőszigetelési megoldást. Ugyanakkor nem szabad arról megfeledkezni, hogy a hőszigetelés komplex tervezést igényel, és nemcsak a hőszigetelőanyag minőségén múlik az energiahatékonyság.” – mondta Zala Péter, a Meps elnöke.
További információt talál a Hőszigetelj a holnapért! oldalon!
Forrás: Build-Communication Kft.
