A Magyar Nemzeti Bank előző napokban publikált 330 pontos Versenyképességi programjában megfogalmazott célok közül sok kötődik a digitális átálláshoz. Azért is kell ezen a területen sokat tennünk, mert Magyarország a 21. helyen áll az Európai Unió Digitális Gazdaság és Társadalom Indexében (DESI) az uniós tagállamok körében 2020-ban.
Az MNB szakértője, Hausmann Róbert összeszedte elsősorban az állami feladatokat a digitális nomádság felszámolásához. Lehet látni, hogy a 330 pont nem teljes, főleg ha azt nézzük, hogy az interneten elérhető szolgáltatások terén csak banki hitelezéshez kapcsolódó szolgáltatást írt le a szerző. Ezek közül sok közvetve, sok közvetlenül érinti az építőipari szereplőket, főleg a “4. Digitális technológiák vállalati integrációja” pontot érdemes vezetőknek elemezni.
Jegybanki javaslatok a digitális magyar jövőért*
A digitalizáció olyan, a XXI. századot meghatározó megatrend, amely új kötőszövetet képez a gazdaság és a társadalom működése számára. A koronavírus járvány mérséklését célzó távolságtartás eredményeként teret nyert számos digitális megoldás, köztük az e-kereskedelem, a távoktatás vagy a távmunka. Ahhoz, hogy hazánk az évszázad győztesei közé kerüljön, a digitális technológiák további terjedésére van szükség.
Az Európai Unió Digitális Gazdaság és Társadalom Index eredményei alapján elsősorban a digitális vállalati technológiák és az e-közigazgatási megoldások terjedésére van szükség, amelyhez szorosan kell, hogy kapcsolódjon a humán tőke digitális készségeinek fejlesztése is. A jegybank 330 pontos Versenyképességi programjában megfogalmazott, digitális ökoszisztémát erősítő javaslatok végrehajtása kulcs-fontosságú a fenti célok megvalósulása érdekében.
A fenntartható felzárkózás, valamint az innováció vezérelt növekedési modellre történő átállás a digitalizáció terjedését igényli. A digitális megoldások vállalatok általi alkalmazása növeli a vállalati termelékenységet, a közigazgatásban az elektronikus megoldások alkalmazása javítja az üzleti környezetet és a beruházási hajlandóságot, valamint hatékonyabbá teszi a vállalatok és az állampolgárok számára az ügyintézést. A beruházásokhoz elengedhetetlen pénzügyi tőkéhez való hozzáférést gyorsabbá és olcsóbbá tehetik a digitális banki és pénzpiaci csatornák fejlesztése. A digitalizáció terjedése nemcsak a technológia és az infrastruktúra fejlesztésén, hanem a felhasználók számának növekedésén is múlik. Ezért szükséges az állampolgárok digitális készségeinek erősítése, a digitalizáció oktatásban történő aktív felhasználása, továbbá a munka világának digitalizálása.
Magyarország digitális versenyképessége elmarad az EU átlagától
Magyarország a 21. helyen áll az Európai Unió Digitális Gazdaság és Társadalom Indexében (DESI) az uniós tagállamok körében 2020-ban (1. ábra). A DESI az Európai Unió tagországainak digitális fejlettségi szintjét vizsgálja alapvetően objektív mutatókkal. A 27 uniós tagország és az Egyesült Királyság digitális fejlettségét 5 témakörben 12 területen mérik, 37 alapmutató segítségével. A 2020 júniusban közzétett legfrissebb eredmények alapján hazánk egy helyezést javított a 2019. évi pozícióján (22. helyezés) és ezzel megelőzte Szlovákiát (22.). 2015 és 2020 között a magyar DESI mutató értéke 15,8 ponttal emelkedett, ami meghaladta a visegrádi régió (+12,8) és az Unió (+13,7) átlagos növekedését. Magyarország digitális fejlettsége így 2020-ra megelőzte a régiós szintet, és hazánk közelebb került az uniós átlaghoz is.
A hálózatosodás, vagyis az internetes infrastruktúra terén hazánk az uniós élmezőnyben van, az internetes szolgáltatások használatában pedig a középmezőnyben. A DESI hálózatosodás pillérében Magyarország a 7. helyen állt 2020-ban, ami kilenc hellyel jobb a 2019. évinél és kedvezőbb a visegrádi versenytársak átlagos helyezésénél. Az 5G készültségben hazánk a 3., a másodpercenként legalább 100 megabit letöltési sebességű internetelőfizetéssel rendelkező háztartások arányában a 4. az EU tagállamok között. Az internetes szolgáltatások használata pillérben Magyarország a 14. helyen áll, 5 helyezéssel előrelépve 2019-hez képest. 1. helyezett Magyarország a közösségi média használatában (a lakosság 86 százaléka felhasználó). Emellett 60-ról 76 százalékra nőtt az internetes videóhívásokat használó magyarok aránya, amely eredménnyel a 3. helyen áll hazánk az Unió tagállamai között a 2020-as rangsorban.
A digitális technológiák vállalati integrációjában, az e-közigazgatás és a munkaerő digitális készségeinek fejlesztése tekintetében Magyarország egyelőre lemarad az uniós és a régiós átlagtól. A digitális technológiák vállalati integrációja pillérben hazánk a 26. helyen áll, két hellyel hátrébb a tavalyinál. A hazai vállalati szektor a menedzsment támogatását szolgáló ERP szoftverek, a big data és a felhőszolgáltatás felhasználásában, valamint a határon átnyúló online kereskedelmi szolgáltatások nyújtásában az EU utolsó három helyezettje között van.
A digitális közszolgáltatások területén Magyarország bár két helyezéssel előrelépett 2019-hez képest, továbbra is a 24. a rangsorban. Az e-közigazgatási felületet használók (55 százalék), az online űrlapokon előre kitöltött adatok (41,8 százalék), valamint az elektronikusan intézhető vállalati adminisztráció aránya (85 százalék) egyaránt növekedett.
A nyílt hozzáférésű adatok arányában azonban az uniós mezőny utolsó helyén áll hazánk. A munkaerő digitális készségei pillérben Magyarország a 19. helyezett. Az alapvető digitális készségekkel rendelkező állampolgárok arányát (49 százalék) tekintve Magyarország elmarad az uniós (58 százalék) és a visegrádi régiós (53 százalék) átlagtól.
Az MNB versenyképességi javaslatai fejlesztenék a digitalizáció terjedését
A jegybank 330 pontos Versenyképességi programjának javaslatai közül több is a hazai digitális ökoszisztéma fejlesztésére vonatkozik. Megvalósulásuk ütemét és mértékét az évente publikált Versenyképességi tükör című kiadvány ismerteti, míg a hazai gazdaság digitális fejlettségét a Versenyképességi jelentés egyes mutatói vizsgálják. A jegybank 330 pontból álló Versenyképességi programjából 28 olyan javaslat azonosítható, amely közvetlenül hozzájárulhat az EU DESI rangsorban elért helyezésünk javulásához.
A 28 javaslat közel 80 százalékának megvalósítása már megkezdődött, de további lépések megtételére van szükség. A versenyképességi fordulat egyik előfeltétele a digitális megoldások széleskörű elterjedése, vagyis a termelőtevékenység, a szolgáltatások, a pénzügyek, a humán tőke és a közigazgatás digitalizációja.
Az internetes szolgáltatások használata pillérben elért helyezés az online intézhető ügyek növelésével erősíthető, a hálózatosodás pillérben elért versenyképes hazai pozíció az 5G fejlesztések bővítésével és az információbiztonsági szoftveripar fejlesztésével tartható fent. A teljeskörű online ügyintézés hitelek felvételekor, valamint az egyszerűbb és gyorsabb online szerződéskötési és aláírási lehetőségek is javíthatják a teljesen online térben megvalósuló jogi folyamatokat. Jelentős előrelépés e téren, hogy a NAV-nál elérhető kereset kimutatások hitelintézetek általi elektronikus lekérdezhetősége már biztosított.
A digitális infrastruktúra fejlettségét mérő hálózatosodás pillérben uniós összehasonlításban kiváló magyar helyezés fenntartásához és további javításához az 5G technológiai fejlesztések és az üvegszálas vezetékek elterjedésének folyamatos állami támogatására lenne szükség. Az egyre növekvő biztonsági kockázatot a hazai információbiztonsági szoftveripar fejlesztése ellensúlyozhatná.
A digitális közszolgáltatások pillérben az e-közigazgatási megoldások bővítése, a munkaerő digitális készségei pillérben a lakossági digitális ismeretek fejlesztése javíthatja hazánk helyezését. A kormányablakban elvégezhető ügyek online intézhetősége (akár mobilalkalmazásban), az elektronikus adatlapok előre kitöltött részeinek növelése, valamint az online intézhető adóügyek és az adóhatóság által elkészített vállalati adóbevallások érdemben hozzájárulhatnak a magyar pozíció javulásához. Ugyanezt támogathatja a közigazgatási szervek adatbázisainak összekapcsolása is.
A digitális vállalkozói ismeretek oktatására és készségek fejlesztésére irányuló nagyobb állami figyelem, valamint a digitális tananyagok fejlesztése és a programozás integrálása a matematika oktatásba érdemben hozzájárulhat a magyar helyezés javulásához a munkaerő digitális készségei pillérben. Az idősebb korosztály digitális, illetve nyelvi kompetenciáinak bővítése szintén növelheti a digitális megoldások felhasználói számát.
A digitális technológiák vállalati integrációja pillérben a digitális megoldásokat alkalmazó kkv-k arányának növelésével lenne javítható az uniós átlagtól elmaradó magyar eredmény. Ezt támogathatja a már meglévő technológiák (ERP, CRM szoftverek, felhő szolgáltatások, big data) vállalati adaptálását elősegítő, uniós és állami forrásra egyaránt épülő beruházási keret, valamint vállalati honlap kötelező működtetésének előírása a magyar cégek számára. Az uniós támogatások szempontrendszerének súlyozása a tudásintenzív, köztük a digitális szolgáltatások irányába, valamint az áruexport mellett a szolgáltatásexport erősítése szintén támogathatja a vállalati digitalizációt.
A digitális technológiák vállalati adaptációját előrelendítheti a vidéki digitális infrastruktúra fejlesztése is. A fejlesztési lehetőségek mellett Magyarország versenyelőnnyel rendelkezik a nemzetközi összevetésben éllovasnak számító azonnali fizetési rendszer működését illetően, amelynek teljes kihasználásához összehangolt digitalizációs fejlesztések szükségesek.
Az EU Digitális Gazdaság és Társadalom Index főpillérei és az ezekben elért magyar helyezést javító 330 pontos jegybanki versenyképességi javaslatok:
Főpillér neve | Helyezés 2019 → 2020 | Javaslatok az MNB 330 pontjából | Megvalósulás státusza |
1. Hálózatosodás | 16. → 7. | Az üvegszálas vezetékek elterjedésének állami támogatása | nem kezdődött meg |
Magyar információbiztonsági szoftveripar fejlesztése | nem kezdődött meg | ||
Az 5G technológiai fejlesztések | megkezdődött | ||
2. Munkaerő digitális készségei | 20. → 19. | Sikeres vizsga díjának utólagos állami megtérítése | nem kezdődött meg |
Vállalkozói ismeretek oktatása, vállalkozói készségek fejlesztése | nem kezdődött meg | ||
Kötelező vállalati továbbképzési minimum bevezetése | nem kezdődött meg | ||
Eredménycélokhoz kötött digitális kurzusok | megkezdődött | ||
Digitális és nyelvi készségfejlesztés az idősebb korosztályban | megkezdődött | ||
Digitális tananyagok fejlesztése | megkezdődött | ||
Programozás integrálása a matematika oktatásba | megkezdődött | ||
3. Internetes szolgáltatások használata | 19. → 14. | Egyszerűbb és gyorsabb online szerződéskötés és aláírás | megkezdődött |
A közjegyzői hitelesítés kiváltása egy központi digitális platformmal | megkezdődött | ||
Teljeskörű online ügyintézés a fedezetlen hitelek felvételekor | megkezdődött | ||
A földhivatali információk automatizálása | megkezdődött | ||
A digitális csatornán értékesített hitelek arányának növelése | megkezdődött | ||
Keresetkimutatások hitelintézetek általi elektronikus lekérdezhetősége | teljesen megvalósult | ||
4. Digitális technológiák vállalati integrációja | 24. → 26. | Vidéki digitális infrastruktúra fejlesztése | megkezdődött |
Uniós támogatások szempontrendszerének súlyozása a tudásintenzív szolgáltatások felé | megkezdődött | ||
Áruexport mellett a szolgáltatásexport erősítése | megkezdődött | ||
Alap a vállalkozások IKT fejlesztéseinek támogatására | részben megvalósult | ||
Az azonnali fizetési rendszerhez köthető digitális fejlesztések | részben megvalósult | ||
5. Digitális közszolgáltatások | 26. → 24. | Adózóbarát weboldal fejlesztése, online intézhető ügyek bővítése | megkezdődött |
A kormányablakban elvégezhető ügyek legyenek online is elvégezhetők | megkezdődött | ||
Közigazgatási szervek adatbázisainak összekapcsolása | megkezdődött | ||
Mobil ügyintézésre alkalmas alkalmazások továbbfejlesztése | megkezdődött | ||
Az elektronikus adatlapok előre kitöltött részeinek növelése | megkezdődött | ||
NAV által készítendő társasági adó és áfa bevallás rendszer | megkezdődött |
Forrás: MNB Versenyképességi program, MNB Versenyképességi tükör, MNB, EU Digitális Gazdaság és Társadalom Index.
Forrás: MNB
________________________________________________________________________
*– Másodközlés, az eredeti megjelent a napi.hu oldalon 2020. július 24-én.