2023. március 13–17. között rendezték meg Frankfurtban az épületgépészet, az energetika, a klímatechnika, a megújuló energiák iparágának trendmutató kiállítását, amely egyben a modern fürdőszoba-koncepciók legnagyobb bemutatóterme is. 54 ország 2025 kiállítója mutatta be az energiabiztonságot és fenntarthatóságot támogató megoldásait, innovációit.

Az ISH kiállításon kiemelt szerep jutott az energiabiztonságot célzó megoldásoknak. Az elmúlt év hatására felértékelődött a biztonságos energia- és vízellátás biztosítása, a túl nagy függő­ség mértékének csökkentése az egyes energiaforrásoktól és -szol­gáltatóktól. Ez további impulzust adott azoknak a fejlesztési irá­nyoknak, melyek az energiaönellátást, az ellátás biztonságát és az energiaforrások diverzifikálását, a megújuló energiák még nagyobb arányú felhasználását támogatják. Az új építés mellett az épületfelújítást támogató megoldások is nagy hangsúlyt kap­tak, hiszen a meglévő épületállomány energetikai korszerűsítése egy fontos lépés az energiahatékonyság, így az energiafüggetlen­ség felé vezető úton.

Kék-zöld tetők
A klímaváltozás hatására a vízgazdálkodási, körforgásos gazdasá­got támogató megoldások egyre jelentősebb szerepet kapnak. Ezek alapján a tetők szerepét is újra kell értékelnünk, melyek lehetőséget kínálnak a városokban az éghajlathoz való alkalmazkodásra, élhe­tőbb és zöldebb városi terek kialakítására használhatók. A speciá­lis kék-zöld tető technológiával a háztetők intelligens és szabályo­zott víztározókká alakíthatók. A Wavin megoldásában a technológia segítségével az esővizet felfogjuk a tetőn, és elérhetővé tesszük újra­felhasználásra: hűtésre, öntözésre vagy érzékelők alkalmazásával az időjárás-előrejelzé­sek alapján szabályo­zott formában bocsátjuk rendelkezésre, a legin­kább takarékos vízfel­használást elősegítve. A kék-zöld tetők szol­gálhatnak zöldtetőként, tetőkertként vagy akár napelemes parkként is – a biológiai sokféleség, általános jólétünk és az épületek hatékonyságá­nak javítása érdekében. 

REPowerEU

Közvetlenül az ukrajnai orosz inváziót követően az Európai Bizottság kidolgozta a REPowerEU stratégiát, melynek célja, hogy Európa jóval 2030 előtt függetlenné váljon az orosz fosszi­lis tüzelőanyagoktól. Amellett, hogy az orosz földgázt más forrá­sokból származó földgázzal (pl. cseppfolyósított földgáz) kívánják helyettesíteni, a REPowerEU a hatékonyság növelését is szorgal­mazza. Ennek megfelelően a kiállításon a REPowerEU stratégiá­jához illeszkedő műszaki megoldások is megjelentek.

Redoxiáramlásos tárolórendszer
A hagyományos akkumulátoros tároló-rendszerek élettartamuk során az öregedési hatások miatt elveszítik eredeti kapacitásuk egy részét, ami miatt romlik a használható­ságuk, értékvesztés jelentkezik.

A STORAC redoxiáramlásos tárolórendszerénél a re-dox-kémiának és a villamosenergia-táro­lási technológiának köszönhetően az ener­giát egy elektrolitoldat tárolja, nem pedig elektródák, mint például a lítiumtároló rendszerek esetében. Az akkumulátor alig veszít energiát vagy kapacitást, függetlenül attól, hogy milyen gyakran töltik vagy ürítik. 20 év működés után is megmarad az ere­deti kapacitás 95%-a, függetlenül a ciklu­sok számától.

A hőszivattyú a klímavédelem fontos építőköve

A REPowerEU terv a hőszivattyúkra vonatkozó célként az éves eladások megduplázását, 2030-ig további 30 millió, a következő öt évben pedig 10 millió hőszivattyú telepítését tűzte ki célul. Mivel valamennyi hőszivattyús technológia hozzájárul a gázfüggőség csökkentéséhez, az EHPA (The European HeatPump Association) számításai szerint ez 2026-ig mintegy 20 millió hőszivattyút, 2030-ig pedig közel 60 millió hőszivattyút jelent az EU-ban.

Az új épületekben a hőszivattyú évek óta kiemelt szerepet kap. Emellett a gyártók a meglévő épületekhez is kínálnak műszaki megoldásokat. Az úgynevezett magas hőmérsékletű hőszivat­tyúk a környezeti hőforrások hőmérsékletét olyan szintre eme­lik, amely elegendő a hagyományos radiátorok számára. Míg a hagyományos rendszerek körülbelül 50 Celsius-fokos előremenő hőmérséklettel működnek, addig a magas hőmérsékletű rendsze­rek elérik a 70 Celsius-fokos értékeket.

A hőszivattyús technológia jövőbeni növekvő jelentősége ellenére kiemelten fontos, hogy széles műszaki portfólióra támaszkodjunk a heterogén épületállományra való tekintettel. Ide tartoznak a hőszivattyút más hőtermelővel kombináló hibrid megoldások (pl. kondenzációs kazánnal), a hidrogénnel kompatibilis fűtési rend­szerek, valamint a hővisszanyeréssel ellátott háztartási szellőzte­tés, a faalapú hőenergia (pl. pelletfűtés) és a napenergia.

Monoblokkos hőszivattyú
A Weishaupt BiBlock® monoblokkos hőszivattyúi esetén a hőszivat­tyúzás motorja, a kompresszor nem kültéri egységbe került, hanem a beltéri hidraulikus egységbe, emiatt a kültéri egység hangteljesít­ményszintje 46, illetve 52 dB(A), de már az egységtől 1,5 m távolság­ban mérve csak 35 dB(A) ez az érték. Ennek köszönhetően csendes működést biztosít. Másrészt, mivel a kompresszor a beltéri egység­ben van, nincs az összekötő vezetéken szállítási veszteség a konden­zátor oldal felé, ezáltal nő a hatékonyság és az alkalmazható előre­menő fűtővíz hőmérséklete. Akár 65 °C-os előremenő fűtővizet is elő tud állítani. Sőt a kompresszorba történő gőzbefecskendezés miatt –22 °C-os külső hőmérséklet mellett is még 52–53 °C-os előremenő fűtővízhőmérsékletet tud a készülék, amivel mind a 35 °C-os, mind az 55 °C-os szabványos előremenő hőmérsékletnél, az energiahaté­konysága A+++.

H2-READY: klímasemleges fűtés hidrogénnel

Az építőipari ágazatban az éghajlati célok ambiciózusak. A 2020-tól kezdődően a CO2-kibocsátást a következő tíz évben 44%-kal kell csökkenteni. Németországnak és Európának 2045-re klímasemlegessé kell válnia. Az építőiparban ez a cél csak akkor érhető el, ha a megújuló villamos energia mellett más megújuló és CO2-semleges energiaforrásokat is használnak. Ezek közé tarto­zik a biomassza, az e-üzemanyagok, a biometán és a hidrogén. Az energiaválság kialakulásával a hidrogén használata fontos lehetőségnek számít a CO2-kibocsátás és a fosszilis tüzelőanya­gok importjától való függőség csökkentésére. Megújuló villamos energiával állítják elő, és CO2-kibocsátás nélkül ég el.

Az építőipari szektor predesztinált a hidrogén használatára. Egyetlen fűtési rendszer sem fosszilis, csak az energiaforrás – és az megújulóvá tehető. A modern gázkondenzációs kazánok a földgázhoz kevert hidrogénnel, a jövőben pedig tiszta hidrogénnel is üzemeltethetők.

A hidrogén előállításához, tárolásához és elosztásához szükséges infrastruktúrák bővítése az elkövetkező években előre fog len­dülni. A német kormány 2020 nyarán mutatta be nemzeti hidro­gén-stratégiáját, és összesen kilencmilliárd eurót kíván erre a célra fordítani. Szinte ezzel egy időben az EU Bizottsága is közzétette hidrogénstratégiáját: a megújuló energiákból származó hidrogén előállítását 2030-ra tízmillió tonnára kívánják növelni.

Elektromobilitás

A jövőben a ház egyre inkább energiatermelő és -tároló létesít­mény lesz. Ez növeli az épület önellátási fokát, a ház szó szerint függetlenebbé válik.

Az elektromobilitás a még mindig hiányos töltési infrastruktúra ellenére is folytatja diadalmenetét. A tisztán elektromos járművek száma növekedni fog. Akiknek van megfelelő ingatlanuk, és eset­leg saját napenergiát is tudnak termelni, úgynevezett wallbox telepítésével függetleníthetik magukat a nyilvános töltőállomásoktól. Azok a háztartások, akik ezt nem tudják megtenni, kénytelenek lesznek a munkáltatók, szupermarketek, parkolók és egyéb ingat­lanok ajánlataira is támaszkodni. Így a nem lakóépületek külön­böző motivációk miatt válnak a járművek beszállítóivá. Ez – külö­nösen a vállalati parkolóházakban vagy a számos töltőpontot tartalmazó mélygarázsokban – nem lehetséges a hatékonyságot, csúcsterhelések kiegyenlítését biztosító intelligens energiagazdál­kodási rendszer alkalmazása nélkül. Az intelligens rendszer lehe­tővé teszi a gyorstöltést, vagy ha szükséges a gyengébb töltőára­mot, illetve késleltetett töltést olyan járművek számára, amelyeket nem feltétlenül kell a lehető leggyorsabban újra teljesen feltölteni.

Szellőztetés hővisszanyeréssel

A megújuló energiák elterjedése mellett az energiahatékonyság döntő tényező többek között az épületek megbízható és megfizet­hető hőellátásának biztosításában. A hővisszanyeréssel ellátott igényvezérelt szellőztető rendszerek jelentősen hozzájárulhatnak a fűtési energia hatékony felhasználásához. Alacsonyan tartják a szel­lőztetés hőveszteségét, mivel az elszívott levegő hőjének nagy részét átadják a beszállított levegőnek. A hővisszanyerés 10-20-as teljesít­mény-együtthatójának (COP) köszönhetően 10–20 kW hő nyerhető vissza mindössze egy kilowatt (kW) elektromos energiával.

Az energiahatékonyság mellett a szellőztető rendszerek javítják a beltéri levegő minőségét: a folyamatos légcsere korlátozza a bel­téri levegő CO2-tartalmát, a szennyező anyagok és baktériumok a „használt” beltéri levegővel együtt távoznak. A levegő párásításá­val felszerelt helyiség-klímaberendezések lehetővé teszik azt is, hogy a helyiség levegőjének ajánlott, legalább 40%-os páratartal­mát még télen is biztosítani lehessen.

A hővisszanyeréssel ellátott lakossági szellőztetés szintén jelen­tős megtakarítási lehetőséget kínál. Ez különösen az alacsony energiafogyasztású házaknál érzékelhető. Az épületburkola­ton keresztül történő hőveszteség itt nagyon alacsony, így a szel­lőztetés hőveszteségei jelentősebbek. Ezeket az épületeket csak akkor lehet energiahatékonyan üzemeltetni, ha ventilátoros házi szellőztetéssel vannak felszerelve. Itt az igényvezérelt szel­lőztetés hővisszanyerése a fűtés végső energiaigényében mint­egy 25–50%-os megtakarítást és hasonló nagyságrendű CO2-kibocsátás-csökkenést tesz lehetővé.

A digitalizáció, az ESG-megfelelés kulcsa

Az ESG-kritériumok egyre inkább az ingatlanipar üzleti stratégiá­jának meghatározó részévé válnak. Az ez irányú európai és nem­zeti jogszabályok, valamint a társadalmi nyomás gyorsan megvál­toztatja az iparágat. Az intelligens építési technológián keresztül megvalósuló digitális átalakulás a jövőbiztos növekedés és siker döntő kulcsa.

Az épületautomatizálási ágazat olyan módszereket és folyamato­kat képvisel, amelyek lehetővé teszik az épületgépészeti szolgálta­tások célzott felügyeletét, vezérlését és szabályozását a kényelem, az energiahatékonyság és a CO2-csökkentés szempontjából is. A vezérlés különösen a rendszertechnológiára vonatkozik, mint például a fűtés, a szellőzés és a világítás, vagy a helyiségekre és zónákra, tekintettel azok belső feltételeire, mint például a hőmér­séklet vagy az árnyékolás.

Okos épületüzemeltetés
A Siemens új terméke az IAQ multiszenzor, amely egy eszközben képes mérni és megjeleníteni a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, CO2-szintjét, VOC-szintjét, a szálló por (PM2.5) mennyiségét, vala­mint a környezeti zaj és megvilágítás mértékét. A mért adatokat képes LoRa vagy BACnet hálózaton továbbítani.

A Siemens másik újdonsága, a ConnectBox egyszerűbbé teszi az épületek kezelését. Képes akár egy időben LoRa, BACnet, Modbus, M-Bus, KNX kommunikáción érkező adatokat felhőbe továbbítani (4G GSM), valamint átforgatni BACnet, Modbus, MQTT protokollra. A fel­hős applikáció segítségével az adatokat megjeleníthetjük akár csem­pés kialakításban, akár trend nézetben is. Az adatok havi bontásban lementhetők például Excel formátumban is. (Forrás: Siemens)

Az épületautomatizálás és különösen a monitoring és benchmark­ing funkciók segíthetnek az energiaáramlás megértésében és haté­kony szabályozásában. Továbbá az így nyert adatok és informá­ciók megmutathatják, hogyan lehet jelentősen minimalizálni az épületek energiaigényét.

A digitális eszközök képesek a mért értékeket úgy kombinálni és elemezni, hogy az épületek és épületportfóliók energiafogyasz­tása és CO2-kibocsátása néhány kulcsfontosságú teljesítménymu­tató segítségével elérhetővé váljon. Az ökológiai lábnyom komoly és minél átfogóbb bemutatása érdekében további paramétereket lehet egyedileg hozzáadni. Ez hozzáadott értéket teremt a válla­latok vezetői, az alapkezelők és a nagyobb ingatlanüzemeltetők és tulajdonosok portfóliókezelése számára. Ily módon az épület­automatizálás bekerül a befektetési döntéshozók látókörébe, így a rendszerek és szolgáltatások iránti kereslet erősödése várható.

A méréseken túl a rendszereknek segíteniük kell a karbantartási igények, hibák, működési hibák, valamint a rendszerek és alkatré­szek károsodásának felismerését.

Az elmúlt években a digitalizáció a fűtéstechnika egyik legfonto­sabb témájává vált. A modern kazánok már gyárilag internetképe­sek, és egyszerű plug-and-play megoldásokkal csatlakoztathatók az internetre. A legtöbb gyártó a régebbi modellekhez is kínál utólago­san felszerelhető megoldásokat e célra. A digitális működés előnyök­kel jár a felhasználó számára is. Mindig áttekintheti a rendszerét, és a digitálisan optimalizált működés révén energiát takaríthat meg.

A jövőben azonban a fűtéstechnika digitalizálásával sokkal nagyobb lehetőségek valósulhatnak meg. A fűtési ágazat átala­kulása során a megújuló energiákból származó villamos energiát egyre nagyobb mértékben használják fel többek között a hőszi­vattyús fűtéshez. Ez a megújuló energiákból származó villamos energia azonban ingadozó. Az otthoni energiagazdálkodási rend­szer (HEMS) az épületben lévő termelők és fogyasztók energia­fogyasztásának optimalizálására és az üzemeltető egyéni kíván­ságainak megfelelő összehangolására szolgál. A folyamat során a termelőket (fotovoltaikus rendszer) és a fogyasztókat (hőszivat­tyú, elektromos autó, napenergia-tároló, háztartási készülékek stb.) az intelligens technológia úgy koordinálja, hogy a villamos­energia-költségek minimalizálódjanak, és az energiaszolgáltatótól való függetlenség növekedjen.

Az adatközpontok energiahatékony működtetése 
Különböző becslések szerint az adatközpontok energiafogyasztása a globális energiafelhasználás 2 és 4% között lehet, az üvegházha­tású-gázkibocsátás mintegy 1%-a köthető hozzájuk. Emiatt az ilyen létesítményeknél az energiahatékonyság növelése környezeti és üzleti szempontból is kulcskérdés. Az IT eszközök mellett az adatközpon­tokban a hűtési rendszer működtetése igényli a legtöbb energiát. A legoptimálisabb, ha már az adatközpont tervezésénél is számolnak a hatékony, minél kevesebb energiát használó hűtési rendszer kialakí­tásával, annak megfelelően építik meg a létesítményt.

A Schneider Electric által kínált Uniflair Turbocor kompresszoros víz­hűtőivel szerelt, 20/32°C vízhőmérséklettel működő adatközpontok olyan energiahatékonysággal képesek működni, amelyet pár éve még csak levegő-levegő hőcserélős rendszerekkel lehetett elérni. 

Akár a 10–15 éves adatközpontok energetikai hatékonyságát is lehet javítani, melyhez a hardver elemek mellett speciális szoftverek is rendelkezésre állnak. A Schneider Electric EcoStruxure IT szoft­ver több modulja is támogatja az adatközpontok üzemeltetését, fel­hőalapú technológiát is alkalmazva. Az EcoStruxure IT Expert egy gyártófüggetlen, biztonságos megoldás, amely bárhonnan elérhető felügyeletet és átláthatóságot biztosít a fizikai informatikai infrastruk­túrához, és ha rendellenességet tapasztal, riasztást küld a szakembe­reknek. Az EcoStruxure IT Advisor DCIM megoldás az adatközponti eszközök nyilvántartását és a kapacitás tervezését támogatja szimu­lációkkal és automatizmusokkal. (Forrás: Schneider Electric)

További információ: https://ish.messefrankfurt.com/frankfurt/en.html

FT