A tudatos digitális beavatkozások nyomán az ingatlanpiaci ágazat egyre hatékonyabbá, a felhasználók élete pedig kényelmesebbé, tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá válik. Létrejött egy munkacsoport, amelynek célja a digitális ingatlanstratégia alapjainak lerakása. Langbein Valentint és Balogh Lászlót arról kérdeztük, hol tartanak a munkában.
– Mikor, hogyan és miért az IVSZ keretei között jött létre a Proptech munkacsoport?
Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) Proptech munkacsoportja 2018 májusában alakult azzal a céllal, hogy lerakja egy ingatlanpiaci digitális ágazati cselekvési terv alapjait. A digitalizálódó ingatlanpiac tudatos digitális beavatkozásokat igényel, amelytől jobb és hatékonyabb lesz az ágazat, illetve a felhasználók élete kényelmesebbé, tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá válik. Megítélésünk szerint ehhez egy digitális ágazati cselekvési terv elkészítésére van szükség. Az IVSZ több ágazatban is kidolgozott már hasonlót, megvan hozzá a tapasztalata és tudása, hogy az ingatlanpiac digitalizációs stratégiáját megalkossa, vállalva a két ágazat közötti szakmai párbeszéd kialakítását.
– A proptech kifejezést elég gyakran használjuk, de az az érzésünk, hogy mindenki kicsit mást ért alatta. A közös nyelv használata miatt érdemes lenne megfogalmazni, hogy a munkacsoport mit ért „proptech” alatt?
2018-ban kezdtünk el ingatlanpiaci információs technológiákkal foglalkozni, a proptech (Property Technology) fogalommal is akkoriban találkoztunk, amely végül a munkacsoportunkra is ráragadt. Az elmúlt időszakban a digitális technológiák penetrációja egyre magasabb az ingatlan iparágban is, miközben a különböző ingatlanpiaci szakági fogalmak is megjelentek, mint például contech (construction technology), realtech (real estate technology). Munkacsoportunk a teljes ingatlanpiaci értéklánc mentén szeretné beazonosítani a digitális beavatkozási pontokat a készülő cselekvési tervben, amelyet négy csomópont köré csoportosítunk:
- előkészítés, tervezés,
- kivitelezés, felújítás,
- értékesítés, hasznosítás,
- működtetés, üzemeltetés.
Ezen csomópontok köré szakmai bizottságokat szerveztünk, és ezekben a kiscsoportokban is zajlik az alkotó munka.
– Milyen célokat fogalmaztak meg az alapítók, és ezek változtak-e az elmúlt időszakban?
Célunk a digitális ingatlanstratégia alapjainak lerakása. A munkacsoport megalakulásával létrehoztunk egy digitális ágazati kerekasztalt, ahol intenzív párbeszéd keretében az ingatlanszektor és a technológiai szektor szakértői keresik a megfelelő válaszokat az ingatlanpiac digitalizációjára. Feladatunknak tekintjük egy reális helyzetkép és vízió kialakítását, azaz hol tart a magyarországi ingatlanpiac digitalizációja, és hová szeretnénk eljutni a következő években. Ehhez pedig meg kell fogalmaznunk, milyen eszközökkel katalizálhatjuk az ágazat digitalizációját.
– Kik vesznek részt a munkában, hogy szerveződik a napi munka a munkacsoportban?
Mára 60 tagunk van, a munkacsoporthoz való csatlakozás teljesen nyitott, örömmel várunk mindenkit, akit a téma érint vagy érdekel. Jelenleg ott tartunk, hogy a munkacsoport megbeszélései mentén, illetve szakmai kérdőívekre adott válaszok alapján kidolgoztuk a stratégiai dokumentum szerkezetét. Lefedve a fenti négyes tagozódást, igyekeztünk olyan szervezeteket és szakértőket bevonni, akik legjobb tudásukkal és tapasztalatukkal járulhatnak hozzá a munkához.
Külön öröm, hogy a csoport tevékenységében egyszerre vesznek részt társadalmi szervezetek képviselői (mint például a LEO FM), valamint piaci szereplők és állami cégek, intézmények is (pl. Lechner Tudásközpont, Városliget Zrt.)
– Ha már a Magyar Építéstechnika hasábjain vagyunk, felvetődik a kérdés: hogyan segíti a munkacsoport a kivitelezőket? Milyen feladatok várnak megoldásra a kormányzati, az építőipari, az oktatási szektorban vagy a civil szférában, hogy nemzetközi értelemben is versenyképes legyen az építőipar?
Az ingatlanfejlesztés legfontosabb része, az értékteremtés megvalósulása maga a kivitelezés. Ezért is hozunk majd létre külön almunkacsoportot a szakágnak. Addig is fontos, hogy a kivitelezéssel kapcsolatos legfontosabb digitalizációs feladatokat beazonosítsuk és beépítsük a készülő stratégiai dokumentumba. Ezeket beavatkozásokat, változtatással kapcsolatos igényeket a kivitelezésben érintett piaci és állami szereplők tudják megfogalmazni, akiket úgyszintén várunk a munkacsoportba. Ahogyan azt a korábbi ágazatok digitális stratégiáinál láttuk, a kormányzat nyitott az IVSZ javaslataira.
– Ebben a témában gyakran előforduló kifejezés a BIM. Először is definiáljuk a Proptech és BIM viszonyát. Létezhet-e a Proptech a BIM nélkül?
Az ingatlanpiac digitalizációjának kiemelt célja nyilvánvalóan egy (vagy több egymással kapcsolatban álló) jól működő, felhasználóbarát ingatlan-adatbázis, ahol az ingatlanok digitális modelljei (akár BIM 3D) és a hozzájuk tartozó digitális folyamatok szabályozása (akár BIM 4D, 5D, 6D, 7D) az ingatlanok fizikai rendszerének a leképzése. Ezen adatok nélkül a Proptech nem tud megvalósulni, és ha már kellenek az adatok, akkor célszerű azokat egységesen, strukturáltan kezelni, ez pedig a BIM. Így, összekapcsolásokkal, az automatizmusokat kihasználva kevesebb erőforrással jutna adatokhoz az ingatlanipar, és ezáltal nagyobb biztonsággal lehet majd fenntartani az ingatlanpiacot.
– Az ingatlanszakma mennyire vesz részt a digitális átállásában?
Ez a digitalizációs folyamat valahogy belülről kezdődött: gondoljunk csak bele, a tervezők már pár évtized óta számítógépen terveznek, pár éve 3D modellekben (BIM) gondolkodnak/terveznek, a szakági tervek ütközésvizsgálatát már ezen adatok/modellek szerint végzik, ami jelentősen csökkenti a kivitelezési hibák számát. Fontos kiemelni, hogy Magyarországon az ingatlanpiaci folyamatok digitalizációja már zajlik, több élő és jól használható digitális adatbázis és folyamatszabályozás segíti az ingatlanpiac működését. Ezek a folyamatok többnyire az ingatlan életciklusának elején nyújtanak hatékony megoldást.
Ezzel szemben a másik oldalon az ingatlan-nyilvántartás papíron van – manuálisan használható adat formájában. Az óriási társasházi ingatlanvagyon kezelése kevéssé átlátható, az ingatlanok üzemeltetése során felmerülő kötelező, akár életvédelmi, felülvizsgálatok nehezen követhetőek és még sorolhatnánk. Az ingatlanpiac szempontjából fontos, hogy a digitalizáció a teljes ingatlan életciklust és a teljes ingatlanpiaci értékláncot lefedje.
Van tehát bőven helye az Információs Technológiának, nekünk pedig tennivalónk, hogy az ingatlanpiaci értéklánc digitális ágazati cselekvési terv alapjait lerakjuk.
– Melyek a közeljövő feladatai?
Az elmúlt hónapok munkája alapján összeállt egy kép, amely leírja a jelenlegi állapotokat és egy általános jövőképet. Ezt a dokumentumot kell véglegesíteni és letenni a kormányzat asztalára, és mivel az ingatlanszakma számos kormányzati szereplőt érint, ezért egy viszonylag hosszabb folyamatban kell ennek diskurzusát lefolytatni. A munkacsoport hosszabb távon kíván dolgozni, így az eszmecsere eredményeként egy olyan cselekvési programot kíván összeállítani, amely feladatokat határoz meg minden szereplőnek, hogy elősegítse az egész ingatlanszakma hatékonyságának növelését.
Kuczogi László
„Az építőipar digitális átállása” rovat vezetője