Az energetikai követelmények jelentősen megszigorodtak az elmúlt években, a tűzvédelmi követelmények pedig folyamatosan változnak annak érdekében, hogy lépést tartsanak többek között a jogszabály hatályba lépése óta bekövetkezett műszaki fejlődés kihívásaival.
Magyarországon az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 2014. évi hatálybalépésével elindult egy folyamat, mely a jogszabályi követelményeket és az alkalmazható megoldásokat szétválasztotta. A jogszabály szövegéből kivezetik a műszaki megoldásokat, melyek átkerülnek a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekbe. Mindemellett folyamatosan egyszerűsödnek az engedélyezési, egyszerű bejelentési és kivitelezési tevékenység végzésével összefüggő előírások, például hogy számos esetben már építési naplót sem szükséges vezetni.
Növekvő kockázat és felelősség
Ahelyett, hogy ezek a trendek óvatosságra intenék a beruházókat, tervezőket, de akár a kivitelezőket is, a követelményeknek való megfelelés tekintetében egyre lazul a fegyelem. Az építőanyagok hiánya, drágulása sem sokat javít a helyzeten, és sajnos a kivitelezők egy része sem rendelkezik kellő szakmai ismeretekkel a megváltozott jogi környezetről, minősítési rendszerekről, igazolási módokról, szakmai szabályokról stb.
Nincs hibátlan épület, a nem megfelelő anyaghasználat és hibás szerkezeti és csomóponti kialakítás miatti problémák általánossá váltak. Penészes falak, repedések, hang- és hőszigetelési problémák sem elhanyagolhatók, de a tűzvédelmi hiányosságok jelentős kockázatokat is hordoznak. Azzal, hogy egyre szűkül azoknak a beruházásoknak a köre, ahol a műszaki tartalmat, tűzvédelmi tervdokumentációt is tartalmazó kivitelezési dokumentációból valósítják meg, egyre nagyobb felelősség hárul a kivitelezőkre a tűzvédelmi követelmények betartása terén. A Polgári törvénykönyv előírásai nem változtak. „6:240. § Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.”
Amennyiben a szerkezeteket nem a megfelelő építési termékekkel, rétegrenddel és csomópontokkal alakítják ki, egy tűzeset során az élet- és vagyonvédelmi célok nem fognak teljesülni, sőt életveszélyes állapotok is előállhatnak.
Ameddig nincs baj, nincs baj, de ha egy tűzeset bekövetkezik, mindenképpen vizsgálni fogják, hogy az alkalmazott anyagok, szerkezetek kialakítása megfelelő volt-e. Ezek már nem csak szavatossági kérdéseket vetnek fel, hanem adott esetben kártérítési, a legrosszabb kimenetel szerint pedig büntetőeljárás is a következménye lehet egy súlyos sérüléssel vagy halállal járó tűzesetnek.
A klímavédelmi célok elérése, a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése érdekében az utóbbi évtizedekben az épületek energiahatékonysága került a fókuszba, és sajnos háttérbe szorult számos olyan szempont, amelyek figyelmen kívül hagyása jelentős kockázatot hordozhat. Mind az építésnél, mind a technológiák, mind a berendezési és használati tárgyak területén jelentősen megnövekedett az éghető, szintetikus termékek, anyagok használata a tradicionális nem éghető vagy természetes éghető termék és anyaghasználattal szemben.
Bár a tűzvédelmi jogszabályok számos beépítési szituációban jelentősen korlátozzák az éghető anyagok használatát, de még ott is, ahol egyébként beépíthetők lennének, korlátot jelenthet a rendszerminősítések hiánya. A nehézség a tűzvédelmi megfelelőség igazolásában abban van, hogy a tűzvédelmi követelmények az esetek nagy részében szerkezetekre vonatkoznak és nem építési termékekre. Az építési termékek kiválasztásánál tehát abból kell kiindulni, hogy milyen teljesítményjellemzőknek kell megfelelni a rendszerminősítések alapján.
Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői
Az Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői Tűzvédelmi Műszaki Irányelv részletesen ismerteti, hogy az egyes szerkezetek tűzállósági teljesítményének és tűzvédelmi osztályának igazolásánál mire kell figyelni.
A CPR rendelet 2013. július 1-jei hatálybalépését követően az építési termékek tekintetében a teljesítménynyilatkozatokra fókuszált a szakma, viszont nagyon kis százalékban elegendő önmagában egy teljesítménynyilatkozat a szerkezetek igazolásához, mivel a szerkezetek az esetek többségében nem építési termékek, hanem építési termékekből szükséges összeépíteni azokat. Tűzvédelmi szempontból a szerkezetek igazolása komplex szemléletet igényel, sok esetben nem elégséges egyetlen dokumentum a megfelelőség igazolásához, hanem több dokumentumra, plusz a felelős műszaki vezető nyilatkozatára is szükség lehet.
Az igazoló dokumentumok a jogszabályok által biztosított körben használhatók fel. Mivel az igazolható tűzvédelmi teljesítmény a végfelhasználási állapottal és a beépítéssel szoros összefüggésben áll, nem hagyhatók figyelmen kívül az ezeket rögzítő dokumentumok előírásai sem a tervezés, sem a beépítés, sem az ellenőrzés során. A teljesítménynyilatkozatok önmagukban csak abban az esetben alkalmasak a követelményeknek való megfelelés igazolásra, amennyiben a rögzített teljesítmény a végfelhasználási feltételekkel nem függ össze, azokat nem befolyásolja.
Az igazoló dokumentumok típusai a teljesség igénye nélkül az alábbiak lehetnek:
- Teljesítménynyilatkozat;
- Tűzvédelmi Műszaki Igazolás (TMI);
- Európai uniós akkreditált tűzvédelmi laboratórium által kiállított osztályozási vagy értékelési jegyzőkönyv;
- Alkalmazástechnikai útmutató a vonatkozó európai uniós akkreditált tűzvédelmi laboratórium által kiállított osztályozási vagy értékelési jegyzőkönyv becsatolásával;
- Vizsgálati és/vagy osztályozási/értékelési jegyzőkönyvre hivatkozással a gyártó önkéntes nyilatkozata az építési termék szabvány szerint nem deklarálandó paraméteréről (pl. égéshő, testsűrűség gyulladási hőmérséklet);
- Szakintézeti állásfoglalás;
- Alátámasztó dokumentum.
Az építményszerkezetnek, építési készletnek részét képezi minden olyan réteg és elem, (bevonat, függeszték, lezárás, szigetelés, tűzvédelmi sáv stb.), amivel a végfelhasználás szerinti állapotnak megfelelően a tűzvédelmi teljesítménye igazolt. Az építményszerkezeteken további rétegek, elemek, terhek abban az esetben helyezhetők el, amennyiben a végfelhasználási állapotnak megfelelően a fogadószerkezet tűzvédelmi teljesítményét nem befolyásolják hátrányosan, vagy az elvárt tűzvédelmi teljesítmény azokkal együtt is igazolható.
Az építményszerkezeteket, építési készleteket alkotó építési termékek, építőanyagok igazoló dokumentumban rögzített műszaki paramétereitől és beépítési feltételeitől eltérni csak a tűzvédelmi teljesítmény igazolási módjához kapcsolódó keretfeltételeken belül lehet. Ahol van EXAP szabvány, ott a szabvány által biztosított feltételeket, korlátozásokat szükséges figyelembe venni. Az eltérések igazolására sok esetben csak szűk mozgástér áll rendelkezésre, vagy a szabvány egyáltalán nem ad rá lehetőséget. Amennyiben eltérés válik indokolttá, úgy az ellenőrzést még a tervezési fázisban szükséges elvégezni.
Épületszigetelések kiválasztási szempontjai
Épületszigetelést tűzvédelmi szempontból kiválasztani nem egyszerű dolog, nagyon sok szempontot kell figyelembe venni ahhoz, hogy a megfelelő helyre a legmegfelelőbb anyag kerüljön beépítésre. Nem szabad pusztán a termékek, rendszerek árából kiindulni, mert a szigetelésekre is igaz az, hogy a drágább termékek műszaki szempontból jelentősen jobb teljesítményekkel rendelkezhetnek, amelyek az épületünk felújítás utáni értékére és teljesítményére is hatással lehetnek.
Elengedhetetlen:
- jogszabályi követelmények tisztázása,
- megrendelői igények és elvárások meghatározása,
- energetikai és páratechnikai méretezés,
- rendszerminősítések ellenőrzése,
- termékek műszaki paramétereinek komplex vizsgálata,
- műszaki tartalom meghatározása szakértő által.
A ROCKWOOL a szigetelések területén a legkomplexebb módon támogatja az energetikai, akusztikai és tűzvédelmi követelmények kielégítését. A ROCKWOOL szigetelési megoldásai egyben nyújtanak hő-, zaj-, tűz-, egészség- és környezetvédelmet. A ROCKWOOL szigetelés fenntartható megoldásokkal képes válaszolni az éghajlatváltozás, az urbanizáció, az energia és erőforrások felhasználása területén jelentkező kihívásokra. Maradandó értéket, minőséget, komfortot biztosítanak a környezetvédelmi törekvések maximális támogatása mellett.
A ROCKWOOL Hungary Kft. oldalán folyamatos tájékoztatást nyújt az OTSZ és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket érintő változásokról, melyek a tűzvédelmi szempontból alkalmazható építési szerkezeteket, termékeket és hőszigeteléseket is érinteni fogja.
Iratkozzon fel a www.rockwool.hu oldalon hírlevelünkre, hogy naprakész információkról mielőbb értesülhessen!