Idén június 9-én a bolgárok az elmúlt három év hatodik parlamenti választására készülnek. A stabil koalíciók hiánya és a 2021 óta tartó repedezett politikai környezet nagy valószínűséggel újabb gyenge kormányösszetételt eredményez; így a következő négy éves ciklus kilátásai is ködösek. Ez ártani fog az uniós pénzek felhasználásának és az állami építőipari beruházásoknak is – véli Yasen Georgiev, az EECFA bolgár kutatóintézetének elemzője.
Az Európai Bizottság idén tavaszi előrejelzése szerint Bulgária gazdasága 2024-ben 1,9%-kal, 2025-ben pedig 2,9%-kal nőhet. Ez a szám jóval magasabb lenne, ha az állami beruházások és az infrastruktúrára illetve az építőiparra fordított állami pénzek elérhetőek lennének. Hagyományosan a lakás- és nem lakásállomány energiahatékonyságára, a városi mobilitásra, a közúti-vasúti összeköttetésekre és a közművekre irányuló állami beruházások fő forrásai az uniós pénzek. Jelenleg azonban mind az uniós mind az állami források felhasználása rendkívül alacsony az adminisztratív kapacitás és projektkészültség hiánya, az új uniós prioritások, a bolgár kormányváltások sorozata, valamint az átható és néha fájdalmas reformok végrehajtásának hiánya miatt.
Jelenleg az összes uniós program és eszköz átlagos kifizetési aránya a 2021 óta tartó költségvetési ciklusban 4% körül van. Sőt, a kifizetések aránya azon EU-finanszírozott projektek esetében amelyekben a legtöbb építőipari beruházás van 2% körüli. Ezzel szemben a szerződött összegek tízszer magasabbak. Ez a lassú felhasználást mutatja, ha azt nézzük, hogy a jelenlegi pénzügyi keret vége 2027, és bizonyos eszközök, például a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) 2026-ig tart. Míg a klasszikus operatív programok pénzei 2029-ig felhasználhatóak, a HET forrásait csak 2026-ig lehet felhasználni a jelenlegi szabályok szerint.
Az alacsony felhasználásnak két oka van:
- A korábbi, 2014-2020-as uniós finanszírozási ciklus projektjeinek befejezése is és a jelenlegi, 2021-2027-es ciklus új uniós programjainak jóváhagyása is késett.
- A bolgár politikai-bürokratikus rendszer küzd az új uniós finanszírozási feltételekkel, melyek a reformokhoz szükséges kötelezettségvállalásokat szigorú határidőhöz kötik.
Ez a helyzet a HET-el is, mely a zöld és digitális átállási projektekhez biztosít forrásokat. Ehhez az országgyűlésnek a meglévő jogszabályokat kell módosítania vagy új törvényeket kell hoznia. Az országgyűlés azonban az elmúlt években vagy nem működött, vagy belpolitikai kérdésekkel foglalkozott, így nem sok ideje maradt a népszerűtlen reformokra. Ezek többségét a politikai pártok egyébként is elkerülték a sorozatos új választások miatt.
Jelenleg Bulgária a HET ötödik végrehajtási szakaszában jár, de csak az első időszakban meghatározott mérföldköveket és célokat teljesítette (a határidő 2022 júniusa volt). Így ezeket a projekteket vagy le kell csökkenteni, és/vagy csak állami pénzből kell megvalósítani.
Bulgária azzal is küzd, hogy az uniós pénzeket felhasználja a szénfüggő régiókban az uniós „Igazságos Átmenet Alap” keretében, amely az építési tevékenységet is magában foglaló nagyberuházásokat finanszírozza. És majd kiderül, hogy hasonló nehézségek lesznek-e az újonnan induló, csak állami forrást biztosító „Önkormányzati Projektek” elnevezésű programnál.
A rendelkezésre álló uniós és állami források felhasználásának szűk keresztmetszete tehát csak akkor kezelhető megfelelően, ha a júniusi parlamenti választások után stabil kormány alakul. És ez nem lesz elég; az új kormánynak reformközpontúnak is kell lennie és tartózkodnia kell a populista intézkedésektől. Ezen intézkedések ugyanis a reformok elhalasztását okoznák és így korlátoznák az uniós források felhasználását, mely negatívan hatna az állami beruházásokra, és a gazdasági növekedést is valószínűleg a potenciálja alatt tartaná.
Szerző: Yasen Georgiev,
Economic Policy Institute,
EECFA Bulgaria
Forrás: Buildecon/EECFA
