Világszerte több mint 80 víziközmű szolgáltató vállalat tűzte ki célul a nettó zéró kibocsátás és a klímasemlegesség elérését, amivel a bolygónk védelme mellett jelentős mennyiségű költségmegtakarítást is elérhetnek. A német EWE Wasser például 30 százalékkal tudta csökkenteni az egyik folyamatnál felhasznált energia mennyiségét, az amerikai South Bend városában pedig mintegy félmilliárd dollárt takarítottak meg azzal, hogy intelligens megoldásokat vetettek be a szennyvízelvezetésben és -kezelésben.

A víziközmű infrastruktúra működtetése adja a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) mintegy 2 százalékát – ez nagyjából ugyanannyi, mint a globális hajózási ágazat kibocsátása. A világszintű klímavédelmi célok elérése miatt is kulcsfontosságú, hogy az ezen a területen tevékenykedő vállalatok csökkentsék a károsanyag-kibocsátásukat, ami azzal az előnnyel is jár, hogy a kiadásaikat is mérsékelni tudják. A jó hír az, hogy az ehhez szükséges technológiák már rendelkezésre állnak – mutat rá a Xylem globális víztechnológiai vállalat.

A cég és partnerei által készített elemzés szerint a szennyvízkezeléssel foglalkozó szolgáltatók az elektromos áram felhasználásukhoz kapcsolódó ÜHG-kibocsátást felére csökkenthetik a már létező technológiák alkalmazásával, ráadásul minimális költséggel.

Kiadvány mutatja be a jó gyakorlatokat

A Xylem  a „Net Zero: The Race We All Win” című kiadványa bemutatja, hogyan csökkentik a vízügyi szektor fenntarthatóságban élenjáró szolgáltatói a kibocsátásukat, és hogyan teszik az infrastruktúrát ellenállóbbá az éghajlatváltozással szemben. A tanulmány ismerteti azokat a gyakorlati megközelítéseket és bevált technológiákat, amelyekkel a víziközmű szolgáltatók kibocsátása nettó zéróra csökkenthető.

A céljuk elérése érdekében ezek a vállalkozások:

  • Intelligens nettó zéró stratégiát dolgoznak ki, reális, mérhető célokat fogalmaznak meg a kibocsátáscsökkentés kapcsán.
  • Optimalizálják az energia és az erőforrások felhasználását a hálózaton belül, így minimális költséggel járó kibocsátás-csökkentési stratégiákat tudnak alkotni, miközben biztosítják a folyamatok stabilitását.
  • A nettó zéró kibocsátásra vonatkozó célokat beépítik a beruházások tervezésébe.
  • Ahelyett, hogy egyszerűen csak kezelnék a szennyvizet, az erőforrásként történő hasznosítására törekszenek.

Valós idejű monitoring rendszer, és digitális iker technológia

A Xylem új kiadványában bemutatja például az amerikai South Bend városa szennyvízkezelő cégének történetét. A mintegy százezres település egy nagyjából 700 millió dolláros beruházásra készült annak érdekében, hogy kezelni tudja a szennyvízhálózata túlterhelését. A város vezetése azonban úgy döntött nagyjából négy évvel ezelőtt, hogy egy több mint 120 szenzor adatait feldolgozó valós idejű monitoring rendszert épít ki a település vízgyűjtő területén.

A kezdeti teszt bevált, ezt követően a szennyvízkezeléssel foglalkozó cég kiterjesztette a szenzor hálózatot, ami ma már egy olyan megoldás alapját képezi, amely közvetlenül menedzseli a teljes szennyvízelvezető rendszert. Így a városi szennyvízkezelő rendszer gyorsan tud alkalmazkodni a hirtelen vízterhelés – például egy nagyobb zivatar – esetén, elkerülve a csatornahálózat túltelítődését és kiöntését. Az amerikai városban az érzékelők és az intelligens vezérlőrendszer alkalmazásával mintegy 500 millió dollár értékű beruházást tudtak megtakarítani és 10-15 évvel a tervezett határidő előtt sikerült elérni a környezetvédelmi célokat.

Egy másik példa a cuxhaveni EWE WASSER GmbH (EWE), Németország egyik legnagyobb szennyvízkezelő vállalata esetét mutatja be. A cég többek között a digitális iker technológiának köszönhetően 30 százalékkal csökkentette a szennyvíz levegőztetéséhez felhasznált energiát. Az üzem kapacitása 400 000 ember szennyvízének kezelésére alkalmas kiváló vízminőséget elérése mellett. Évente 1,1 millió kWh villamos áramot takarítanak meg, ami 275 háztartás egy éven át tartó energiaellátásához elegendő.

A további jó gyakorlatokat bemutató tanulmány IDE KATTINTVA érhető el.

Forrás: sajtóanyag