A vásárlóerő alakulása a Covid járvány idején

213
1. ábra Települések egy főre jutó vásárlóereje 2020-ban (ezer forintban) Forrás: KSH, NAV adatok a GKI saját számítása alapján

A GKI Gazdaságkutató Zrt. megbecsülte a települések vásárlóerejét (teljes jövedelem) a 2019-2020-as évekre.

A becslések során felhasználták a NAV és a KSH megfelelő adatsorait (nettó keresetek, nyugdíjak, vállalkozói jövedelmek, önkormányzati juttatások stb.). 2020-ban az egy főre jutó vásárlóerő 2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein. Azonban a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagy eltérések voltak (a legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 6,5 millió forint volt a különbség). Az egy főre jutó települési vásárlóerő az 1. ábrán látható.

Az egy főre jutó vásárlóerő 97 településen nagyon, míg 740 településen jelentősen az átlag alatt helyezkedett el, s mindössze 131 településen volt jelentősen az átlag felett. A többi település az átlag környékén volt. Jól látható, hogy elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatóak az átlag feletti vásárlóerővel rendelkező települések, míg a szegényebb települések Észak-Kelet-Magyarországon, és Dél-Dunántúlon voltak. A 2020-as helyzetképet árnyalhatja, ha az egy év alatt végbement változásokat is megvizsgáljuk: vajon milyen hatással volt a koronavírus válság a települések vásárlóerejére.

2. ábra Települések egy főre jutó vásárlóerejének változása 2019-2020 (százalékban) Forrás: KSH, NAV adatok a GKI saját számítása alapján

Országos szinten az egy főre jutó vásárlóerő 2019 és 2020 között nominálisan 7%-kal növekedett, de ez a növekedés nem egyenletesen oszlott meg a települések között. Az egy főre jutó vásárlóerő csökkent vagy stagnált 506 településen, míg 827 településen átlag alatt, ugyanakkor 201 településen jelentősen az átlag felett növekedett ez a mutató.

A többi településen átlag körüli volt a mutató értéke. Látható, hogy a járvány okozta válság jelentősen visszafogta a vásárlóerő növekedését a települések több mint 40%-án (átlag alatti volt a növekedés vagy csökkenés következett be). Szinte a teljes Dunántúl a vesztesek közé tartozik, ahogy Észak-Magyarország és a keleti határszél települései is. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a települések egy szűk köre esetében még a válság alatt is kiemelkedően tudott növekedni a vásárlóerő.

 

Forrás: GKI