A GKI konjunktúraindexe áprilisban 2019 tavaszi, vagyis jóval Covid-válság előtti szintjére ugrott. Ezt a szintet a válság óta csak egyetlen hónapban, 2021 októberében sikerült megközelítenie. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint minden ágazat és a fogyasztók várakozása is jelentősen javult. Áprilisban az Ukrajna elleni orosz támadást követő aggodalmakra már szinte csak a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatos, csökkenő, de még mindig nagy pesszimizmus emlékeztet.
Az üzleti szektorban leginkább a szolgáltató, legkevésbé a kereskedelmi cégek várakozása javult. Bár az ipari bizalmi index áprilisban még nem érte el a januári szintjét, úgy tűnik, hogy a szomszédban folyó háború a cégek szerint sem az elmúlt időszakban nem okozott megrázkódtatást, sem a kilátásokat nem rontotta. A termelési kilátások és a rendelésállományok – ezen belül az export – megítélése jobb lett a márciusinál, a készleteké viszont rosszabb.
Az építőipari termelők hangulata több hónapos visszafogottság után áprilisban érdemben javult, a bizalmi index héthavi csúcsára jutott. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség alig, a rendelésállományok értékelése viszont érezhetően javult. A kereskedelmi várakozások idén kis lépésekben, de szinte folyamatosan javulnak. A szolgáltatói bizalmi index áprilisban ledolgozta a koronavírus járvány és az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta visszaeséseket, s 2019 eleji szintjére emelkedett. Az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése is jelentősen javult.
Áprilisban az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága minden ágazatban jelentősen javult, utoljára 2019 elején volt ilyen kedvező. A legerősebb létszámbővítési szándék az iparban és a szolgáltató cégeknél tapasztalható, de minden ágazatban érezhetően több a bővítést, mint a csökkentést tervező cég. A lakosság munkanélküliségtől való félelme két hónapos erősödés után látványosan csökkent.
A cégek áremelési törekvése jelentősen tovább fokozódott, mintegy kétharmaduk, de a kereskedelemben több mint háromnegyedük készül erre. Az építőipari cégek áremelési törekvése az elmúlt negyedszázadban még sohasem volt ilyen erőteljes. A fogyasztók inflációs várakozása viszont a márciusi markáns erősödés után áprilisban kissé gyengült. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét a vállalatok áprilisban is nagyon pesszimistán látták, de ennek mértéke a márciusi hatalmas zuhanást követően érezhetően csökkent. Az építőiparban azonban még nőtt is az ország jövőjével kapcsolatos aggodalom. A lakosság véleménye e tekintetben is látványosan javult.
A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisi jelentős emelkedése következtében a tavaly őszi-téli szintje közelében áll. A lakosság saját pénzügyi helyzetét a márciusinál sokkal jobbnak, de a februárinál rosszabbnak érezte. A saját jövőbeli megtakarítási képesség megítélése viszont a februári, mindenkori rekordhoz képest márciusban és áprilisban is gyengült. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkeknek mind a jelenre, mind a következő egy évre vonatkozó vásárlási lehetőségét javulónak érzékelte márciushoz képest.
_____________________________________________________________________________
Módszertani magyarázat:
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.
A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.
Forrás: GKI
