2017. szeptember 21., csütörtök

 

1 3Veszprém kulturális élete új, impozáns létesítménnyel gazdagodott. A városközpontban az egykori Séd mozi épületét magánberuházás során multifunkcionális épületegyüttessé alakították át, amely alapvetően a zenei életnek ad helyet, innen ered a „hangvilla" elnevezés is. Először a mozi vasbeton szerkezetét kellett átalakítani, ügyelve arra, hogy állékonysága ne gyengüljön. Ezt utófeszítéses eljárással oldották meg, majd a régi épületet 13 méter magas acél- és üvegszerkezetekkel vették körül úgy, hogy a két függőleges héj között födémeket építettek be. Az épületet a különböző szögben dőlő oszlopok és a közéjük befüggesztett terek teszik különlegessé. Azért, hogy az előadásokon kívül is becsábítsák a nagyközönséget, étterem és kávézó kapott helyet az intézményben. A Hangvilla megépítésével megváltozott a városkép, a patinás város modern arculattal gazdagodott.

1 9APPENDIX

Nagyon jó érzés elmenni a ház mellett, amit a városban autózva naponta többször megteszünk. A megvalósítási folyamat koordinációinak küzdelmei során ennek érdekében csak azokat a kompromisszumos megoldásokat támogattuk, amelyektől nem lett szegényebb a ház. Furcsán is néztek ránk eleinte a kivitelezők, amikor az olcsóbbítási javaslatokra azt válaszoltuk, hogy szeretnénk úgy elmenni a ház mellett, és úgy beülni a kávézóba, hogy büszkén nézhessünk rá.

PROLÓGUS
Albóciné Ábrahám Gabriella és Zalavári István 39 évig dolgoztak együtt. Kezdetben a Veszprémi Tervező iroda – Veszprém Megyei Tanácsi Tervező, Győriterv Veszprémi Tervező Irodája – később Veszprémterv, majd Pannonterv Kft. tervezőiként. A hozzájuk csatlakozó fiatal kollégákkal, konstruktív és alkotó együttműködésben jött létre az épület – a két szakma – építészet és statika- példaértékű közös munkájának eredményeként. A tervező csapat – közös irodába költözve – öt építész és hat statikus tervezőből állt.
A ház hosszú tervezési folyamat eredményeként nyert engedélyt, ennek egyik fontos eleme volt Anthony Gall csatlakozása a tervező csapathoz.

A ház 2017-ben Építőipari Nívódíjat nyert a középület/művelődési létesítmény kategóriában.

Az épület és építészeti megformálása

Veszprém belvárosi rehabilitációjának hangsúlyos elemeként valósult meg a – Márton István által a hetvenes években tervezett – SÉD MOZI átépítése. A mozi a kilencvenes évekre elvesztette funkcióját, nézőit, közönségét, és a város sem azon városrendezési elképzelések mentén fejlődött, amelynek egyik meghatározó eleme volt ez az épület. Indokolt és időszerű volt a 21. század igényeinek megfelelő áttranszformálása.

 

 

1 131 16

Nagy léptékű szanálások és bontások jelezték a hetvenes évek elején, hogy új városközpont épül, de a város adottságait ismerő építészek kezdeményezésére a városközpont tervezési koncepciója megváltozott, és a Kossuth utca északi oldalán, valamint az egykori Bajcsy Zsilinszky utcában is megmaradtak az eredeti beépítés hangulatát idéző épületek.

A hetvenes évek végén még a koncepcióváltást megelőzően került sor a mozi építésére, a Lakóterv tervei alapján. Az eredeti épület a korra jellemző konstruktív vasbeton szerkezettel, előregyártott panelekkel burkolva készült, megformálásában koncentrikus négyzetekre szerkesztett, alul kisebb alapterületű, felül óriási konzolokkal növelt tömeggel. Bár kontaktusban volt a mellette lévő klasszicista Megyeházával, de soha nem töltötte be a tervezett tér- és városszervező feladatát, nem tudta pótolni az elbontott Casinót. A kórház felé nyitott passzázst nem használták a város lakói, az előtte lévő nagy tér évente egyszer-kétszer ha benépesült.

A projekt megvalósításában részt vevők
Megrendelő: Swing-Swing Kft.
Kivitelezés összege: 1,3 milliárd forint
Kivitelezés időtartama: 2012. október – 2013. szeptember
Generálkivitelezők: Swietelsky Magyarország Kft. – Vép-Mester Kft.
Építésvezető: Bukovics Zsolt
Tervezők: Anthony Gall – építész
Albóciné Ábrahám Gabriella – építész
Bors Bálint – építész munkatárs
Kovácsné Pikler Andrea – építész munkatárs
Szabó András – építész munkatárs
Zalavári István – vezető szerkezettervező
Gaálné Bódy Viktória – statikus tervező
Holéczy László – statikus tervező
Szentes Veronika – statikus tervező
Ther Balázs – statikus tervező
Baczovszki Roland – statikus munkatárs

Az új funkció, melyet a tulajdonos Bélafi László által szervezett civil kezdeményezés célként kitűzött, egy hangversenyterem létrehozása volt. Az elképzelések fejlődése és a beruházáshoz csatlakozó Veszprém Város által biztosított lehetőségek alakították a terveket abba az irányba, hogy egy jó értelemben vett „kultúrpláza" – hangversenyterem (mely színházként is funkcionál), konferenciaterem, kamaraterem, próbatermek, kávézó, étterem és az alagsorban ifjúsági zenei tér – jöhessen létre. A tervezési program komplex feladatot fogalmazott meg 2000-ről 7000 négyzetméterre növelve az épület alapterületét, amely komoly próba elé állította a tervező csapatot.

A város amortizálódott épületét úgy kellett a város élő organizmusába illeszkedve átformálni, hogy a tökéletes és sokrétű funkció mellett egy új színvonalú, de a korábbihoz hasonlóan merész, a városban jobban „otthont" találó létesítményt hozzanak létre. A tervezőknek nagyon szoros költségvetésből kellett megvalósítani az épületet, a városképi és funkcionális követelményeknek alárendelve.

Az épület négy jól elkülönülő egységből áll, az eredeti mozi épületéből és ezt három oldalon övező kiegészítő szárnyakból.

5 2A létesítmény magja a hangversenyterem a régi épület mozitermét használja fel, bonyolult szerkezeti megoldásokkal megnyújtva a korábbi vetítőtér rovására, puritán eszközökkel, látszóan hagyott térráccsal, de a színpad előtt beépített háromállásos süllyesztőrendszerrel, zenekari árokkal.

Ezt a központi tömeget, amelynek eredeti homlokzatát csupán a szükséges bejáratoknál bontották meg, egy markáns, üvegfödémmel lezárt, transzparens dilatációs sávval elválasztva egy konstruktív látszó acélszerkezetként megformált folyosóként hasznosított állványszerkezettel vették körbe, ezzel kapcsolva a bővítéseket.

A leghangsúlyosabb emblematikus rész a Szabadság térre és a sétáló utcára néző közösségi tér, mely szerkezetileg három tengely mentén növekedő, ellipszis formájú tér köré szerveződik és lágy hullámvonalú üvegfalával lezárja a Brusznyai utcai házsort, kinyitva a nyugati park felé a földszintjén a korábbi tér helyén, hangulatában azt visszahozó „kint is, bent is" kávézót.

A keleti oldalon, részben a Brusznyai utcai házsor által takarva helyezkedik el a harmadik elem, a gazdasági egységet magában foglaló keleti szárny.

5 3Az épületegyüttes Kórház utcai lezárását alkotó déli szárny lelépcsőző tömege ad helyet a próbatermeknek, öltözőknek és a színházi kiszolgáló funkcióknak, de föld alatti részében és teraszszintjén parkolóként is funkcionál. A „melléhelyezés" déli oldalon lelépcsőzött óriási tömegei üvegfödémmel kapcsolódnak egymáshoz, és így szelídebben vezetnek át a mélyen fekvő Kórház utcára.

A ház építészeti elemei egyben szerkezeti elemek is, ezek egysége formálja az épületet. A ferdén elhelyezett, minden szinten változó teret – a funkció miatt is tágas földszintet és az emeleti szintek zártságát – létrehozó acélpillérek fontos és hangsúlyos szerkezeti és építészi elemek egyben. Az üvegfalak merevítését adó rácsos elemek formálják az előcsarnok terét a szintek látszó szerkezeteivel.

A bonyolult funkciókat az eredeti szerkezetek erőteljes átdolgozása biztosította. A működéshez szükséges új épületszárnyak, valamint a szint alatti gépkocsitárolók szintén komoly szerkezeti feladatot jelentettek.

AZ ÉPÜLET TARTÓSZERKEZETEI

5 12A tartószerkezeti formálás alapelve az volt, hogy ha az igényes építészeti formálás megköveteli, akkor a szerkezeti kialakítás ne gátja, hanem alkotó része legyen a koncepciónak.

A meglévő épület különböző szintszámú és magasságú épületrészekből állt, jellemzően két egymásba helyezett hasáb alkotta. Szerkezeti rendszerét tekintve öntöttfalas és lemezműként kialakított helyszíni vasbeton szerkezetekkel készült. A funkcionális igényeknek megfelelően a tömör vasbeton falrendszert gerendákkal pillérekre kiváltva alakították ki. A nézőteret hatá-roló faltárcsák 12 m magas 21,0 m fesztávolságú faltartók voltak. A terepadottságok következtében a Brusznyai utcai bejárati szint alatt a Kórház utca felé nagy belmagasságú pinceszint helyezkedett el, és ezt a pinceszintet még egy támfalakkal határolt szintugrás is elválasztotta a Megyeháza gépkocsibejárójától. A nézőtér feletti 21,0/21,0 m-es, 2,20 m magas térrács kiemelkedett a tetősíkból. Így az épület helyenként 4 szintes és 21 m magas volt.

A meglévő épület átalakítása nagyon összetett statikai feladatot jelentett, mert az átépítés minden fázisában vizsgálni, igazolni és biztosítani kellett a ház állékonyságát. A funkcióváltásból adódó belső átalakítások a tartószerkezeteket érdemben a nézőtér átépítésével, színpad és zenekari árok beépítésével, és a vetítőgépház sávjának kibontásával, a nézőtér megnövelésével érintették. Az új szerkezetek a meglévő faltartókra feltámasztott vasbeton lemezmű szerkezetekkel voltak kialakíthatók, azonban a nézőtér meghosszabbítását lehetővé tévő nagyméretű nyílásbontás feszítőkábeles aláfeszítést igényelt. A faltartó konzolok gyengítése is a korábban konzolos szerkezetű épületrészek acéloszlopokkal történő alátámasztását vonta maga után.

5 23A földszint fölött az egykori lépcsős nézőtéri födém alatt csupán nehéz cementrabitz álmennyezet volt. Ide új vasbeton födémet kellett beépíteni a lemezmű merevítésére. A földszinten az étterem-konyha, a pincében a vendéglátó létesítmény kialakítása igényelt jelentős fal- és nyílásbontásokat, itt a nagy belmagasságot kihasználva galériaszint is készült.

A meglévő épület kialakításának fontos, hangsúlyos eleme volt a KIPSZER térrács megtartása, túlterheltségének megszüntetése, ugyanakkor az akusztikai szempontból megfelelő rétegrendek kialakítása. Ennek érdekében elbontásra került a mozi egykori gipsz álmennyezete és a tetőrétegrend. Helyettük akusztikailag megformázott hangvető elemek és tetőhéjalás került fel. Biztosítani kellett a színpadtechnikai berendezések függesztésének lehetőségét is.

A meglévő épületet az építési telek adta lehetőségeket felhasználva három oldalról körbeépítve alakították át úgy, hogy a meglévő épület határoló falánál kapcsolati zónaként egy dilatációval elválasztott, acélszerkezetű „állványzatot" építettek, és a bővítés épülettömbjei ehhez csatlakoznak. Az állványzat melegen hengerelt HEB szelvényekből kialakított konstruktív acélszerkezet.

A bővítmények kialakítása során a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a tervezett funkcionális kialakítás az épület egy, esetenként két szintnyi utólagos alápincézését igényelte, amelynek ütemezése, szerkezeti kialakítása komoly állékonysági megfontolásokat vont maga után.

5 7A bejárati épülettömb egy főtengelye mentén eltolt ellipszisekből szerkesztett, ferde acélcső oszlopokkal alátámasztott, vasbeton lemezfödémekkel kialakított 4 szintes épületrész, függönyfalas térelhatárolással, lamellás árnyékolókkal, amely teraszos kávézót, konferenciatermet és teraszokat foglal magában és a hangversenyterem leginkább karaktert adó meghatározó építészeti eleme. Az elliptikus alaprajz köré szerkesztett ferde acélcső oszlopokkal kialakított alátámasztó szerkezet térbeli merevségét a vasbeton födémek közvetítésével az acélállványzat biztosítja. A nagy magasságú függönyfal vízszintes síkú megtámasztását, a lizénák toldását acélcső rácsos tartóval oldották meg.

Az építész és statikus együttműködése itt volt a legszorosabb. A térbeli elhelyezkedésű oszloprendszer terveit 3D CAD modellként adta át az építész és a statikusok ezen modell átvételével méreteztek, alakították tovább a terveket, készítettek gyártmánytervet, kitűzési terveket.

A bejárathoz kapcsolódva a térről lágy ívben felvezető vasbeton szerkezetű gyalogoshíd készült a szintkülönbségek áthidalására.

A keleti épületrészben kiszolgáló helyiségek, irodák, öltözők kaptak helyet, az alapraszter, és az „állványzat" 3/3 m-es osztásához igazodó 3/6, illetve 6/6 m-es mezőkkel kialakított részben tömör, hosszfőfalas, részben vasbeton pillérekre kiváltott szerkezettel. Az állványzat ezen az oldalon egylábas, acélpillért csak a dilatáció/meglévő épület határoló falánál helyeztek el. Az északkeleti sarkon található a bővítés vertikális közlekedését biztosító, liftet is magában foglaló lépcsőházi és merevítő magja.

A déli épületszárny tömbje a meglévő épülettől a Kórház utca irányába eltolva lépcsőzik le. Az állványzattal határos részen a földszinttől felfelé próbatermek és öltözők, lefelé 2 pinceszinten parkolók létesültek vasbeton vázszerkezettel kialakítva. Az épületrész északnyugati sarkán helyezték el a bővítés vertikális közlekedését biztosító második lépcsőházi és merevítő magját.

Kivitelezés kihívásokkal

5 5Zalavári István
vezető szerkezettervező

A közel másfél milliárd forintos beruházás vállalkozási szerződése 2012. október 2-án köttetett meg, és alig egy évvel később, 2013 novemberében már az ünnepélyes megnyitón vehette birtokba a nagyközönség a közel 7000 négyzetméternyi szintterületű, multifunkciós létesítményt.

Bukovics Zsolt, a projekt építésvezetője az építkezés 13 hónapjáról számolt be, amely idő alatt az épület sok mindent megélt. Az épület alapozását le kellett mélyíteni, a hátsó udvarán kétszintes mélygarázs épült közvetlenül a meglévő alagsor mellé, annak szintje alatt 3 méterrel. Ezzel párhuzamosan a koncertterem teljes tetőfedése elbontásra került, az épület északi fő tartófalában egy 18 méter széles nyíláskiváltás készült a hídépítésben gyakori, csúszókábeles utófeszítéses megoldással, és egy, a megtekerést követően éppen elengedett marokkó pálcikáihoz hasonló, ún. „kávédarálót" formázó előcsarnok is elkészült, Európában is ritkaságnak számító 13 méter magas és 50 méter hosszú, kétirányú elleníves alaprajzú, nagyfesztávolságú függönyfallal határolva.

Mindezen munkák közben az engedélyezési tervek alapján lépésről lépésre születtek meg a kiviteli tervek. Térbeli számítógépes modellezés során kialakult a legkedvezőbb akusztikai tulajdonságú nagyterem-geometria, illetőleg a meglévő épület bontását követően a helyszíni feltárások után elkészültek a szükséges szerkezetmegerősítési és -kiváltási tervek is.

HELYSZÍN

Az épület egy kb. 25%-os terepesésű, félig kemény szikla, félig agyagos feltöltéses, vegyes altalajú, két oldalról belvárosi forgalmas úttal, másik két oldalról pedig műemléki épületekkel körülzárt, régészeti feltárást igénylő területen valósult meg. Az egyetlen felvonulási és anyagtárolási terület a mélygarázs helyén volt, ugyanakkor pont ezen a részen kellett a régészeti feltárásokat is elvégezni, és ezen a részen épült hatszintnyi épület is, mely ráadásul szervesen kapcsolódott a főépülethez.

FESZÍTETT ÜTEMŰ KIVITELEZÉS

Kivitelezés közben ügyelni kellett a meglévő épület műkő homlokzati elemeinek megóvására, hiszen az építészeti koncepcióhoz igazodóan a meglévő épület külső homlokzata a körülépítést követően belső falburkolattá alakult át.

5 22Az épület jellegét meghatározó, 4 emelet magas, „kávédarálónak" nevezett előcsarnokrész komoly felkészülést és precizitást igényelt. A csúcsával a földbe szúrt, torzított kúp tartószerkezete 18 darab, egyenként közel 2 tonnás, kb. 13,5–16,5 méter hosszú acélcsőből épült fel, melyeket az építkezés helyszínén kellett a megfelelő pozícióba állítani, majd körülzsaluzni, és az ezekre az acéloszlopokra támaszkodó födémet 2 közbenső és egy zárószinten, 13,5 méter magasságban elkészíteni. A csövek végénél a megengedett tűrés legfeljebb 1 centiméter volt vízszintes értelemben annak érdekében, hogy ehhez a zárófödémhez kapcsolódó függönyfal pontosan csatlakozhasson, továbbá mind a belső, mind pedig a külső oldalon esztétikus megjelenésű legyen a főhomlokzat és az előcsarnok belső tere is. Ezért minden egyes acélcsövön a gyártóműhelyben felhegesztett, kötött pozíciójú mérőpontokat helyeztek el, melyek elvárt X-Y-Z koordinátáit az emelési pontok és a csövek önsúlya alatt várható lehajlások figyelembevételével, a tervezéshez használt 3D tervezőprogram segítségével előre meghatározták, majd a helyszíni szerelés és bedaruzás közben folyamatos térbeli geodéziai beméréssel irányították a ferde, külpontos oszlopokat a kívánt pozícióba.

Az előcsarnok kialakítása után szerelték be az 1,2 méter széles szegmensekből kialakított íves függönyfalat, amely az előcsarnok nyugati részén 13,5 méter magasságban emelkedik a padozat fölé. Ilyen fesztáv mellett a függönyfal vízszintes irányú merevségét és szélnyomásállóságát csak erőteljes függőleges bordával vagy legalább 2 méterrel a függönyfal síkja mögé nyúló feszítőművel lehetett volna biztosítani, ami a bevilágítást és az előcsarnok használhatóságát olyan mértékben lekorlátozta volna, hogy ezeket a megoldásokat a kiviteli terv készítésekor a tervezők elvetették.

A mérnökök javaslatára egy a zárófödémről lefüggesztett, valamint egy, a padozatra helyenként letámasztott vízszintes helyzetű, a függönyfal íves vonalát követő rácsos tartó épült be, amely a vízszintes irányú megtámasztást biztosítja, azonban nem foglalja el és nem uralja a függönyfal mögötti légteret.

ÚJ FUNKCIÓKHOZ ÚJ KÖVETELMÉNYEK

Az épület eredeti rendeltetését tekintve mozinak épült. A tervek szerint ebből a moziteremből alakult ki a multifunkciós nagyterem, amely komolyzenei koncertek és színházi előadások megtartására egyaránt alkalmas. Ez a két funkció akusztikailag ellentétes igényeket támaszt, ugyanakkor a terem geometriája meglehetősen kötött volt, így az akusztikai és színháztechnológiai tervezés során olyan felületeket kellett kialakítani, amelyek hangelnyelő és hangvisszaverő képessége könnyen megváltoztatható annak érdekében, hogy a terem akusztikáját egyszerű lépésekben át lehessen hangolni a kívánt funkcióknak megfelelően.

5 18A nagyterem hátsó falán a nézőtér meghosszabbítása és a megfelelő akusztika elérése érdekében a korábbi mozigépészeti helyiség teherhordó falában egy 18 méter széles nyílást kellett kialakítani. A nyíláskiváltást csúszókábeles aláfeszítéssel oldották meg, ugyanis így tudták biztosítani, hogy az épület homlokzati műkő elemeit tartó teherhordó falra ható erőket megfelelő módon át lehessen terhelni, illetőleg a kiváltás következtében a környező szerkezeti részeken csak korlátozott mértékű elmozdulás jöjjön létre.

Nemcsak az elkészült épület megjelenésére lehet büszke a kivitelező, hanem az egész építkezés szervezésére és megkomponálására is. Számtalan olyan külső körülményhez kellett alkalmazkodniuk, melyek egyesével is komoly odafigyelést és szervezést igényeltek.

 

 

Keresés