2018. augusztus 21., kedd

 

kep1-webA 2014. március 15-én egységesen hatályba lépett 2013. évi V. tv. a Polgári Törvénykönyvről sok olyan új rendelkezést vezetett be és léptetett hatályba, amelyet az építőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak is feltétlenül figyelembe kell venniük tevékenységük során.

Jelentősen kibővültek többek között a vállalkozási szerződések általános szabályai, amely szabályok közé sok olyan rendelkezés is bekerült, amely a korábbi Ptk. rendszerében az egyes szerződéseknél került megfogalmazásra. Ezen szabályozásbeli változás következménye részben az is, hogy az egyes szerződésekre vonatkozó rendelkezések sokszor szűkszavúbbak lettek, és csak az adott jogintézményre vonatkozó legalapvetőbb magánjogi szabályokat tartalmazzák, hiszen ezek kiegészítéseként minden esetben alkalmazandók a vállalkozási szerződés általános szabályai is.

Az új Ptk. alapján vállalkozási típusú szerződésnek minősül a tervezési szerződés, a kivitelezési szerződés, a kutatási szerződés, az utazási szerződés, a mezőgazdasági vállalkozási szerződés valamint a közszolgáltatási szerződés. Ezen szerződéstípusok közül az alábbiakban a tervezési szerződés új, illetve megváltozott szabályairól kívánunk bővebben szólni.

A tervezési szerződés az építőipari kivitelezésben elfoglalt helyének megfelelően a vállalkozási típusú szerződések között elsőként került szabályozásra, míg a korábbi Ptk.-ban az építési szerződés és a szerelési szerződés, vagyis magára a kivitelezésre vonatkozó szerződések megelőzték ezen szerződéstípust. A tervezési szerződés tehát már nemcsak a gyakorlati megvalósításban, de elméletben, a szabályozás szintjén is megelőzi a kivitelezésre vonatkozó szerződéseket.

A TERVEZÉSI SZERZŐDÉS TÁRGYA ÉS A TERVDOKUMNETÁCIÓ

A tervezési szerződés tárgya rendkívül sokrétű lehet, az jellemzően épület létrehozására, átépítésére, javítására, lebontására illetve, gépek, műszaki berendezések tervezésére vonatkozhat. Fontos utalni arra is, hogy a tervezési szerződés tárgyát a törvény még példálózva sem határozza meg, tekintettel arra, hogy az új Ptk. általában mellőzi a példálózó felsorolásokat.

A gyakorlatban bevett módon az új Ptk. a tervezési szerződés fogalmi elemévé teszi nemcsak a tervező munka elvégzését, ha-nem az ahhoz kapcsolódó tervdokumentáció elkészítését és megrendelő részére történő átadását is. Az új szabályozás előírja azt is, hogy a tervdokumentáció műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell hogy tartalmazzon, és ezen túlmenően alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére is. Ezen rendelkezés rögzítésével a jogalkotó a gyakorlat által támasztott, a tervezéssel és a tervdokumentációval szemben felmerülő egyre magasabb színvonalú szakmai követelményeket és elvárásokat emelte a norma szintjére. A jövőben megkötendő tervezési szerződések esetén tehát az adott létesítménynek az elkészült terv alapján nemcsak műszakilag kivitelezhetőnek és rendeltetésszerű használatra alkalmasnak kell lennie, hanem ezen túlmenően gazdaságossági és célszerűségi szempontokat is figyelembe kell vennie.

Ezen rendelkezés kapcsán hangsúlyozzuk a megrendelő tájékoztatási kötelezettségének fontosságát, hiszen a megrendelő igényei, valamint a kivitelezendő épület felhasználásának a célja a tervező számára akkor felismerhető, ha arról a megrendelő a lehető legrészletesebb tájékoztatást adta. Adott esetben feltétlenül indokolt tehát kellő részletességgel megjelölni az építmény konkrét célját (pl. panzió, nagyobb számú ügyfél befogadására alkalmas irodaépület, állattartásra szolgáló gazdasági épület stb.), sajátos igényeket (pl. passzívház tervezése) és minden egyéb olyan szempontot, amely a tervező számára a terv elkészítése során lényeges lehet, és amely a megrendelő igényeinek maradéktalanul megfelelő létesítmény kivitelezéséhez szükséges.

GAZDASÁGOSSÁGI SZEMPONTOK

A gazdaságossági szempont alapján a tervezőnek figyelembe kell vennie azt is, hogy a létesítmény kivitelezése milyen költségvonzattal jár illetve adott esetben kalkulálnia kell azt is, hogy a kivitelezett létesítmény üzemeltetése milyen költségeket indukál. Ennek során tehát a tervezőnek már nem csak a megrendelők elvárásai, de jogszabályi kötelezettség alapján törekednie kell a minél gazdaságosabb, költséghatékonyabb megoldások alkalmazására. A szerződés alapján elkészítendő tervnek természetesen a szerződések általános szabályai alapján meg kell felelnie az adott építményre vonatkozó valamennyi hatályos jogszabályi rendelkezésnek, szabványnak, műszaki előírásnak is.

kep2-webA TERV HIBÁJA

A tervek sajátos jellegéből adódik az is, hogy a terv hibája miatt a szerződésszegésből fakadó jogok érvényesítésének határideje eltér az általános szabályoktól. Az elkészült terv alapján ugyanis annak hibája sokszor önmagában (különösen egy laikus megrendelő esetén) nem felismerhető, az jellemzően csak akkor válik nyilvánvalóvá és felismerhetővé, amikor a terv alapján az adott létesítmény elkészült illetve azt használatba vették. Ezen gyakorlati ésszerűség alapján az új Ptk. rögzíti, hogy a terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből eredő jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók.

Ennek alapján a tervezővel szemben mindaddig fel lehet lépni hibás teljesítés miatt, amíg a terv alapján kivitelezett létesítménnyel kapcsolatban szavatossági vagy jótállási igények érvényesíthetők. Ezen igényérvényesítés során az igény megalapozottságát kellő körültekintéssel kell vizsgálni, hiszen adott esetben nem kizárt az sem, hogy a terv valóban a szerződésnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő volt, és a felmerült hiba a kivitelezés hibájából ered. A tervező kellékszavatosságára vonatkozó új szabály tehát a korábbi Ptk.-val ellentétben nem a hibás teljesítésből eredő jogok elévülési idejének a kezdetét, hanem a szavatossági jogok igényérvényesítésére nyitva álló határidőnek a lejártát szabályozza.

Az új Ptk.-ból kikerült a régi Ptk. korszerűségi felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezése, azonban ezen felülvizsgálat elvégzését adott esetben a felek között létrejött szerződés vagy más jogszabály továbbra is előírhatja.

JOGSZAVATOSSÁG, ALAKI KÖVETELMÉNYEK

A tervező tervvel kapcsolatos jogszavatosságának feltételei nem változtak, ennek alapján a tervező továbbra is szavatossággal tartozik azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv felhasználást akadályozza vagy korlátozza. A tervezőnek tehát a korábbi szabályozással egyezően olyan tervet kell szolgáltatnia, amely annak megrendelő általi felhasználását teljes mértékben lehetővé teszi.

Fontos kiemelni azt is, hogy az új Ptk. a tervezési szerződés megkötésére vonatkozóan alakiságot nem ír elő, azonban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 32/A.§ előírja, hogy az építészeti-műszaki tervezési szerződést írásban kell megkötni, és ezzel összhangban az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 9. § (1) bekezdése is rögzíti, hogy a kivitelezési dokumentáció elkészítésére vonatkozó tervezési szerződés is írásbeli formában jön létre érvényesen.

A fentieken túlmenően felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a tervezési szerződésre a Ptk. vonatkozó diszpozitív – eltérést megengedő – rendelkezésein túlmenően a fent hivatkozott építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó kormányrendelet, illetve az Étv. is tartalmaz rendelkezéseket, amelyek azonban kogens – azaz kötelező – jellegűek. Ennek alapján tehát a kivitelezési dokumentáció elkészítésére vonatkozó tervezési szerződésnek tartalmaznia kell a vállalt tervezési tevékenység pontos megnevezését a dokumentációra vonatkozó követelmények meghatározásával, a teljesítési határ-időket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is, valamint a vállalkozási díj összegét, az elszámolás formáját, módját, illetve a fizetés módját, határidejét. A szerződésnek ki kell térnie arra is, hogy a kivitelezési dokumentációt a tervező hány példányban, illetve milyen formában köteles átadni a megrendelőnek.

Jelen cikkünk általános jellegű tájékoztatásul szolgál, és nem helyettesíti a konkrét ügyekben a jogi tanácsadást.

Dr. Varga Katalin ügyvéd
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Keresés