Vajon a Covid-19-re „jó válságként” fog emlékezni a szlovén építkezés?

121

2008 és 2015 között az építési teljesítmény kétharmaddal csökkent Szlovéniában, mivel a globális pénzügyi válság hatásai elhúzódtak, és a szlovén bankrendszer is szerkezetátalakításra szorult. Most viszont az első jelek azt mutatják, hogy a jelenlegi válságnak, melyet a járvány generált sokkal kisebb hatása lesz, sőt még hasznosnak is bizonyulhat az építőipar számára 2021-ben és azon túl.

2008-ban a szektor elérte azt a szintet, amelyet az ország függetlenné válása óta még soha nem ért el. Az EECFA kutatása szerint 2008-ban a teljes szlovén építési teljesítmény meghaladta a 4,6 milliárd eurót, mely, mint most már tudjuk, fenntarthatatlan volt. Az építési teljesítmény a következő 8 évben csökkent, és 2016-ban 2,2 milliárd eurós mélypontra esett, majd 2020-ra körülbelül 3,4 milliárd euróra jött vissza.

Aztán beütött a Covid-19, és az egész szlovén gazdaság újabb válságba került. A karantén és az emberek, köztük a munkavállalók fizikai mozgásának korlátozása miatt úgy tűnt, hogy a szektor ismét egy általános gazdasági válság áldozata lesz. Mert hogyan építsenek a munkások, ha nem is engedik, hogy csoportosan dolgozhassanak a helyszínen?

A kezdeti zavart követően viszont gyorsan kiderült, hogy a járvány nem lesz ugyanolyan hatással a szektorra mint az előző válság. Az építkezések akadálytalanul folyhattak és a 2008-as recesszióval ellentétben a bankok folytatták az új építési beruházások hitelezését jelentősen alacsony kamatlábak mellett. A rendelkezésére álló jövedelem a nagyvonalú válságkezelő intézkedések miatt nem csökkent, és a kormány hajlandó volt költségvetési hiányba is belemenni, mivel gyakorlatilag nulla költség mellett tudott hitelt felvenni a nemzetközi kötvénypiacokon. Ennek a pénznek egy részét különböző építési projektekbe fektették, az egészségügyi épületeket is beleértve.

Ezenkívül tavaly tavasszal Sarec miniszterelnök irányítása alatt a balközép pártok törékeny koalíciója szétesett, és a jobbközép koalíció került hatalomra Janša miniszterelnök vezetésével. Janša néhány régóta elakadt építési projekt megvalósítását is napirendre tűzte, mint például az új nagyfeszültségű távvezeték kiépítését Magyarországgal, valamint az új vízerőmű építésének megkezdését Mokrice közelében. Plusz korábbi nagyprojektek is folytatódtak vagy felgyorsultak, mint például a 3. közúti tengely építése, vagy a szlovén vasúti hálózat bővítése, amely az építés alatt álló Port Koper felé vezető új vasúti pályát hasznosítaná.

Ezen nagy projektek és számos kisebb, magánfinanszírozású beruházás miatt a 2020-as előzetes adatok azt mutatják, hogy a vészhelyzet és az azt kísérő gazdasági recesszió ellenére csökkenés helyett a szlovén építési teljesítmény valamelyest nőtt. Ezenkívül a vészhelyzet utáni várható gazdasági fellendülés hatására, valószínűleg 2021 második felében, az építési teljesítmény is tovább nőhet Szlovéniában. Az EECFA 2020-as téli előrejelzése idén 0,3%-os, míg jövőre 1,7%-os reálnövekedéssel számol, felfelé mutató kockázatokkal.

Az új kormánynak ambiciózus, hosszú távú terve van a mélyépítésre, egészségügyi épületek és idősotthonok építésére (bár ennek végrehajtása nagyban függ a 2022-es választásoktól). Emellett jókora összeg áll rendelkezésre az új uniós helyreállítási alapból is melyből a 2021–2027-es időszakban Szlovénia 5,2 milliárd euróra számíthat. Összességében tehát elmondható, hogy az előző válsággal ellentétben az építés finanszírozásához való hozzáférés ezúttal nem jelent majd problémát.

Szegmensszintű építési előrejelzés a legújabb EECFA Construction Forecast Report-ban található, amely megvásárolható az eecfa.com weboldalon. Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) 8 kelet-európai ország építési piacát kutatja.

Dr. Ales Pustovrh – Bogatin
EECFA Slovenia

 

 

Forrás: EECFA