Az új Slussen-projekt renderelt képe. A terület topográfiája drasztikus átalakuláson megy keresztül, amely a rossz állapotban lévő többsávos híd cseréjével kezdődik. Kép: ELU/Tikab.

Stockholm központi, Slussen nevű kerületének – amely a svéd zsilip szóról kapta a nevét – története 1643-ig nyúlik vissza. Ekkor építették itt meg a zsilipet, amely az édesvizű Mälaren-tavat választja el a Balti-tengertől. Napjainkban a kreatív káosz pezsgése tölti meg a negyedet: Hangos és forgalmas; autók, emberek, buszok és kompok nyüzsögnek a betonalapok körül; a munkagépek zaja betölti a levegőt.

A zaj a területet átalakító hatalmas kivitelezési projekt eredménye, amely a digitalizáció segítségével fenntarthatóbb, gyalogos- és kerékpárosbarát városnegyedet igyekszik kialakítani. A digitális technológia segít összehangolni a több száz tervező, mérnök, építész és építőmunkás munkáját, ahogy végrehajtják a 17 éves projekt megvalósulásához szükséges összetett feladatokat.

Amikor a projekt 2025-ben befejeződik, garantálni fogja, hogy Stockholm elavuló, az ingázók által használt közlekedési kapcsolatai a jövőben is megállják a helyüket, és megnyitja a területet a hétvégi szabadidős tevékenységek előtt. A kivitelezés digitalizációja meghatározó szerepet játszik mindebben.

Az új Slussennek kulturális szempontból vonzónak, környezetvédelmi szempontból pedig fenntarthatónak kell lennie. Kép: Foster + Partners

A Slussen-projekt

15,5 milliárd koronás (1,7 milliárd dolláros) költségével a Slussen-projekt Európa egyik legnagyobb városi infrastruktúra-programja. Célja a szárazföldi, tengeri és az ingázók által használt fő útvonalak összefűzése: 70 000 négyzetméternyi területen zajlik a munka az új városrész létrehozásához.

Nem először folyik felújítás a negyedben: az 1935-ös átépítés során kanyargós út- és hídhálózatot építettek itt ki, amely egy henger alakú irodaháznál futott össze. A 2000-es évek közepére azonban az alapok süllyedni kezdtek, a szerkezet súlyosan erodálódott. Stockholm város a bontás és újjáépítés mellett döntött, amely lehetőséget nyitott a terület újragondolására.

Stockholm város irányítása mellett a Foster+Partners számos vállalkozóval működött együtt a főterv kialakításán, a White Architects felügyelte a tájépítészetet, a fő mérnöki tanácsadói szerepet pedig az ELU töltötte be. Az új városi megaprojekt különálló feladatok hosszú listájából áll, amelyeket a folyamatban lévő kivitelezési munkákkal párhuzamosan terveznek és építenek meg.

A terület topográfiája drasztikus átalakuláson megy keresztül, amely a rossz állapotban lévő többsávos híd és az 1930-as években épült, négylevelű lóherére emlékeztető csomópont cseréjével kezdődik. Az átalakítás egyben egy látványos kulturális ösztönzőprogram elindítását is jelenti, amely a területet Stockholm pezsgő utcai életének új központjává kívánja tenni. Múzeumokat építenek fel az új bevásárlóközpontok, parkok és egyéb elemek mellett, amelyek megnyitják a területet a nagyobb gyalogosforgalom számára.

De a nagy nyilvánosság előtt végzett munkának megvannak a maga kihívásai. A projekt nagysága, illetve a terület történelmi jelentősége miatt a változásokat újságírók, politikusok, kultúrkritikusok és örökségvédelmi csoportok is szorosan figyelemmel kísérik. Számos svéd és külföldi építész és kutató is hangot adott véleményének, ami csak növeli a nyilvános építési kezdeményezésekre nehezedő nyomást.

Rendkívüli komplexitás

Más nagy értékű kezdeményezésektől eltérően a Slussen-projekt számos további kihívással néz szembe, amelyek a terület egyedi topográfiájából adódik. A negyed átépítése egy összefonódó szerkezetekkel sűrűn beépített terület átszervezését is jelenti: az utak, hidak, vasútvonalak, vízi útvonalak, járdák, biciklisávok és beton aluljárók labirintusa idegek hálójaként fut össze a régi hajózsilip körül.

15,5 milliárd koronás (1,7 milliárd dolláros) költségével a Slussen-projekt Európa egyik legnagyobb városi infrastruktúra-programja. Kép: White Arkitekter

Az új Slussennek ellen kell állnia a természet viszontagságainak is. A város fenntarthatósági célkitűzéseinek keretében a terület gépjárműforgalmát napi 60 000-ről közel 20 000-re fogják csökkenteni, de az éghajlatváltozás már most is érezteti hatásait. Egyre gyakoribbak az extrém időjárási jelenségek, például egyre gyakoribbak Svédország harmadik legnagyobb tava, a Mälaren-tó körüli áradások. Ezek fenyegetik az uppsalai szennyvízkezelő telepet, ezért Slussennél a kiterjedt vízelvezetési intézkedések a terv fontos részét képezik.

Emellett a terv több száz vállalkozója és alvállalkozója dolgozik egyszerre az építkezés különböző részein, az ő munkájukat is össze kell hangolni és meg kell osztani. Ezek együtt hatalmas komplexitást jelentenek, ahol szinte megengedhetetlen a hibázás lehetősége.

A város jelenleg különböző infrastrukturális kihívásokkal néz szembe, és a célok megváltoztak – mondja Gustav Jarlöv, a stockholmi White Architects egyik partnere. – A cél már nemcsak az észak és dél közötti nagyobb autóforgalom lehetővé tétele, hanem az is, hogy a Slussen előmozdítsa a fenntartható növekedést. Olyan vonzó helyet hozunk létre, ahova a lakosság szívesen ellátogat, és úgy tervezzük újra a területet, hogy a forgalom áthaladása hatékonyabb legyen.

A cél elérése ilyen nagy nyomás mellett nem volt mindig magától értetődő: „Előfordul, hogy nehéz mindenkit közös nevezőre hozni. A nagy projektek esetében ez mindig is problémát jelentett, de a technológia segítségével könnyebben kezelhető.

A projektet megnehezítő tényezőktől az épületinformáció-modellezésig

Régebben a nagy, többpartneres infrastruktúraépítési projekteket kézzel készített rajzok alapján kezelték. Az 1930-as években a Slussen-negyed átépítéséhez több mint 3000 rajzra volt szükség, a becslések szerint a mostani projekt során pedig legalább 15 000 rajz kellene a tervezés összehangoltságának fenntartásához.

Ezeket azonban felváltotta mindössze 35 részletgazdag 3D modell, amelyeket Jarlöv csapata hozott létre a White-nál és az ELU vezető mérnöki irodánál. A modelleket az Autodesk technológiái, például az InfraWorks, a Revit, a Civil 3D és a BIM 360 Design használatával alkották meg.

A digitális szimulációk lehetővé teszik, hogy a vezető iroda építészei és mérnökei részletes, naprakész információkat osszanak meg több száz tervezővel és vállalkozóval. A 3D modellek a stockholmi ügyfeleknek és más, nem technikai résztvevőknek is gyors, részletes képet festenek a program előrehaladásáról.

A projekt vezetője szerint a digitális technológiák létfontosságú szerepet játszottak abban, hogy minden gördülékenyen haladjon. „Ha visszatekintek az elmúlt 10 évre, nem tudom, hogyan lett volna lehetséges ez a projekt a kivitelezés digitalizációja nélkül” – mondja Dan Svensson, az ELU mérnöki iroda részlegvezetője és a Slussen-projekt vezetője.

A projekt összetettségét figyelembe véve szerencse, hogy az épületinformáció-modellezés és a digitális modellezés területén akkor történtek kritikus fontosságú áttörések, amikor a Slussen-projekt még a korai szakaszában volt.

Ez nemcsak infrastrukturális csomópont, hanem városfejlesztési projekt is üzletekkel, hidakkal, állomásokkal, sétányokkal és parkokkal, amelyek mind egy kis területre összpontosulnak – teszi hozzá. – Nincsenek meg azok az építéssel kapcsolatos hivatkozási pontok, amelyekhez hozzászoktunk. Minden egyes négyzetméter a szó szoros értelmében egyedi.

Fordulópont a digitális kivitelezésben?

Slussen egyedi jellemzői tökéletes tesztkörnyezetté teszik a projektet a tervezés és kivitelezés digitalizációs technológiáinak legújabb fejlesztései számára, teszi hozzá Svensson. A projekt vezetőjeként tisztában van vele, hogy a világ figyelemmel kíséri a projektet. Mivel a tét óriási, a papírmentes projektkezelés bevezetésének megfelelően kell működnie. „Lehet, hogy úgy fogunk majd visszagondolni erre a projektre, hogy az építőipar ekkor döntött a digitális megoldások mellett” – mondja Svensson.

A munkavégzés során használt digitális technológiák széles körű bevezetéséhez szerinte ezeknek a technológiáknak még felhasználóbarátabbá kell válniuk. A kivitelezés egy nagy sátor, mondja Svensson, ahol különböző kényelmi szintek társulnak a digitalizációhoz. Tapasztalt már ellenállást a technológiával szemben, és olyanokkal is találkozott, akik nem hittek benne. Úgy gondolja, ezeket az embereket csak úgy lehet meggyőzni, ha további összegeket fektetnek a felhasználói élmény javításába, illetve ágazatok közötti összefogással kell segíteni az emberek továbbképzését és alkalmazkodását.

Hogy a Slussen lesz-e az a fordulópont, amely meghozza a digitális áttörést a kivitelezés területén? Ezt majd a történészek eldöntik. Mindenesetre kulcsfontosságú pillanat lehet. Az ügyfelek, az alvállalkozók és a szoftvergyártók talán most találták meg a közös ügyet, amely miatt megéri a digitális megoldásokat minél egyszerűbben bevezetni a kivitelezés mindennapi munkafolyamataiba.

 

Szerző: Varinex CADStudio

 

 

Forrás: Autodesk

 

________________________________________________________________________

* a cikk másodközlés, az eredeti itt érhető el: https://bim.cads.hu/stockholm-megaprojekt-kivitelezes-digitalizacioja/