A budapesti építőiparban ma látható lendület fenntartása miatt szervezte meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége az első Budapesti Építőipari Konferenciát. A tervek szerint évente megrendezik majd a szakmai találkozót.
A fővárosi vállalkozásoknak elemi érdeke, hogy Budapest dinamikusan fejlődő város legyen. Hogy ipara, kereskedelme, idegenforgalma, közlekedése, infrastruktúrája, egyszóval a gazdasága egyre jobb és jobb teljesítményt nyújtson. A fővárosnak pedig az az elemi érdeke, hogy az itteni vállalkozások a lehető legjobb körülmények között, tisztességesen tudjanak működni, hiszen csak így tudnak folyamatosan javuló színvonalú szolgáltatásokat nyújtani a budapestieknek.
Az első Budapesti Építőipari Konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a városfejlesztés összetett feladat, a fővárosi önkormányzat felelőssége a folyamatok összehangolása és fenntarthatóságuk biztosítása, de az önkormányzatok mellett számos szereplő résztvételére is szükség van, hiszen a Budapest 2030-as hosszútávú városfejlesztési stratégiájában megfogalmazott célok részben túlmutatnak a fővárosi önkormányzat kötelezően ellátandó feladatkörén.
Dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes szerint a Fővárosi Önkormányzatnak jó kapcsolatot kell ápolnia a lakossággal, a kerületekkel, a kormánnyal és a vállalkozókkal is, mert ha ezek a partnerségek jól működnek, akkor a város is jól működik. Ennek érdekében állították össze a 2030-ig szóló fejlesztési stratégiát. A konkrét projektek közül szólt két új Duna-híd építéséről, a HÉV- és metróberuházásokról, az intermodális csomópontok és a városi terek fejlesztéséről, a Déli Városkapu projektről, valamint a TÉR_KÖZ program keretében a kisebb közterületek – kerületekkel közös – felújításáról, illetve az energiahatékonyságot javító, a környezetterhelést csökkentő beruházásokról.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint Budapest méretében és gazdasági teljesítményében méltó párja számos európai metropolisznak, hatékonysági problémák pedig minden országban vannak. „2018-ban Ciprus után a magyar építőipar érte el a legnagyobb növekedést az EU-ban, de nem feledkezhetünk el a bázisról sem” – figyelmeztetett Koji László. Idén várhatóan a GDP 5, a foglalkoztatás 8 százalékát adja majd az építőipar, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a 102.004, szektorban tevékenykedő vállalkozás zöme 10 fő alatti cég, vagy akár önfoglalkoztató, ami nagy kihívást jelent. Ami az árak emelkedését illeti, az elnök szerint a kivitelezők árai 6-12 százalékkal növekedtek 2018-ban (Budapesten a lakások esetében ennél még 5 százalékponttal jobban), de a lakásárak 30-40 százalékos megugrásának többi részéért nem az építőipar a felelős – azt az alapanyagok, bútorok áremelkedése, a banki költségek megugrása okozta.
„Budapest részesedése az ország építőiparából 28,6 százalékos. Az egy fővárosi lakosra eső beruházási érték az országos átlag kétszerese, és a Fővárosi Önkormányzat és társaságai a harmadik legfontosabb megrendelői kört jelentik. Épp ezért viszont a munkaerőhiány is a fővárosi építkezéseket sújtja leginkább. Helyben már nincs mozgósítható kapacitás, a vidéki cégek pedig nem szívesen jönnek Budapestre dolgozni az áttekinthetetlen kerületi előírások és a gyenge helyismeret miatt. A kormány, mint a legnagyobb megrendelő 2018-2023 között 7500 milliárd forintnyi beruházást tervez, de az építőipar egy kis időt kér, hogy fel tudja venni az ütemet” – fogalmazott az ÉVOSZ elnöke.
A lakásépítések terén Koji László a vészharangot is megkongatta: az új építési engedélyek számának jelentős csökkenése visszaesést vetít előre. Épp ezért tartotta fontosnak, hogy a kormány meghallgatta az ÉVOSZ érveit, és a lakásfelújítást az új építésekkel egyenrangúan kezdte kezelni, valamint a kistelepüléseken bevezette az építési céltól független, ötmillió forintos ÁFA-visszatérítés intézményét. „Budapest is megérdemelné, hogy ugyanilyen elbírálásban részesüljön” – mondta az elnök, rámutatva, hogy az elmúlt 30 évben a fővárosi lakásállomány 60 százalékához nem nyúlt hozzá érdemben az építőipar. Erre vezethetők vissza a leszakadó lépcsőházak, az elavult hálózatok miatt keletkező tűzesetek, ezért a problémára fontos lenne mielőbb közös megoldást találni.
A fővárosi fejlesztések közül a Puskás Ferenc Stadiont Karakas János mutatta be, a Biodomot a Market Építő Zrt., Radványi Gábor a Futureal csoporttól Dél-Buda Városközpontot, a Főtáv Zrt. képviselője pedig a budapesti távfűtés fejlesztését.
Forrás: Next9
