Jellemző a magyar építőiparra, hogy a padlásfödémek szigetelését – a hőveszteségéhez képest – sem felújításnál, de még új építésnél sem mindig veszi elég komolyan.

Van, amikor nem használjuk ki a beépített tetőtér adta lehetőségeket, azaz nem építjük be az épület ferdesíkú térelhatároló szerkezetét, például a cserépfedésű ferdetetőt. Ilyenkor a lakószint feletti födém nem köztes födémnek, hanem padlásfödémnek minősül, amely szerkezet hangszigetelési igénye elenyésző, ám megfelelő hőszigeteléséről mindenképpen gondoskodni kell.

Hőtechnikailag ez a szerkezet az épület legfelső olyan szerkezete, amelyet hőszigeteléssel kell ellátni, hiszen fűtött teret választ el fűtetlentől. Ha egy padlásfödém megfelelő módon szigetelt, úgy nyáron bent tartja a szobák hűtésére fordított energiát, télen pedig a cserépfedés alatt a padlástérben közel ugyanolyan légállapotnak (hőmérsékletnek) kell lennie, mint kívül a cserépfedés felett, hiszen a padlásfödém hővesztesége a szigeteléssel gyakorlatilag blokkolva van. Egyáltalán semmi szükség nincs arra, hogy a padlásteret fűtsük a födémen keresztül: legyen az tényleg zárófödém!

A valóságban ez sokszor másképp néz ki: a lakó boldogan meséli, hogy „azért jó a padlás télen, mert fent lehet ruhákat szárogatni…” Nos ha ilyet hallunk, biztosak lehetünk abban, hogy a szegény padlásfödém négyzetméterenkénti hővesztesége borzasztó nagy, és a ház asszonya nagyon drágán szárítja a ruhákat a használatlan hideg terek észrevétlen és fölösleges fűtésével.

Nem szabad megrémülni a hideg padlástól: az ott elvesztett fűtési energia mennyisége a ház hasznosabb részeiben sokkal jobban kihasználható!

A LEGOLCSÓBBAN ÉS LEGHATÉKONYABBAN SZIGETELHETŐ ÉPÜLETSZERKEZET

Felújításnál sok esetben a háztulajdonosok nem is gondolnak e szerkezet hőszigetelésére. Valószínű, hogy ebben „emocionális” okok is szerepet játszanak: egy homlokzati nyílászáró csere és a homlokzati szigetelés például látványos. Látja a szomszéd és az ismerősök, a tulaj lelke pedig megnyugszik, hogy tett valamit az épületéért…

Pedig különösen egy földszintes épület esetében nyugodtan kijelenthetjük, hogy a padlásfödém a legolcsóbban és leghatékonyabban szigetelhető épületszerkezet.

A padlásfödém szerkezeti kialakításával kapcsolatban a lakóknak el kell döntenie, hogy mennyire szeretnék kihasználni a vízszintes födém adta lehetőségeket, például szükségük van-e a padlásfödémen járható felületi burkolatra, hogy majd az így kialakított szilárd, járható, terhelhető felületet raktározás céljára is kihasználhassák.

Amennyiben nincs szükség a padlástér tároló szerepére, úgy nem kell szilárd burkolatú felület kialakításban gondolkodni, azonban ez esetben is célszerű legalább „szervizutakat” kialakítani járható felülettel, mondjuk, a kéménykürtő megközelítésére, tetőkibúvó elérésére stb. Ilyen alapon gondolkodva, a legtöbb esetben felújításnál és új építésnél is szükség van valamilyen szinten a járható felületi kialakításra, amelyhez most az URSA egy újszerű rétegrendi megoldást is ajánl: URSA XPS-bakos kialakítás formájában.

ÚJSZERŰ RÉTEGRENDI MEGOLDÁS

A járható felületi burkolattal készült padlásfödém hőszigetelési rendszer kialakításához először el kell helyezni egy teherhordó vázszerkezetet a födémszerkezet felső síkjára. Amennyiben ezt URSA extrudált polisztirolból készült „hasábokból” készítjük, úgy a vázszerkezet URSA XPS táblákból vágott 10 cm széles sávokból áll, amelyeket a födém felső síkjára kell rögzíteni nem térfogatnövekedő ragasztóhabbal, majd erre az XPS vázra szintén 10 cm széles, minimum 2,5 cm vastag deszkák kerülnek felragasztásra.

Gyakorlatilag ez a szendvicsszerkezet adja meg a hőszigetelés vastagságát, és ez oldja meg a vonal menti teherátadást, valamint ez fogadja a szegezett vagy csavarozott járható deszkaborítást is.

Az úgynevezett „URSA XPS-bakok” egymástól 60–80 cm-es távolságra helyezkednek el (a közök méretét a járófelület vastagsága befolyásolja). A födém felső síkjára rögzített XPS-bakokra párafékező és légzáró URSA SECO PRO 2 fóliát kell végig ráteríteni, az XPS-bakokon is átvezetve, az átlapolásokat egymáshoz légtömören leragasztva a verhetetlen URSA SECO PRO KP ragasztószalaggal. Az így kialakított, fóliázott „hőszigetelő tartó” közökbe kell méretre szabni és elhelyezni az URSA szálas ásványgyapot szigetelőanyagot: erre kiváló az URSA SF32, URSA DF 35 GOLD, URSA DF 37 OPTIMUM, URSA DF 39 termékek vagy az URSA TERRA 74 Ph és URSA TERRA 78 Ph termékek közül bármelyik. 20 cm-es szigetelési vastagság már tökéletesen megfelelő a célnak.

A ritkított deszkaburkolat alá javasolt leteríteni egy réteg geotextíliát vagy üvegfátylat: ez megvédi a gyapotot a téli áramló hideg levegőtől és a por elleni védelem szerepét is betölti. Rémület ne essék: téli áramló hideg levegő a padlástérben?!

Tudni kell, hogy a padlásteret télen és nyáron egyaránt több alkalommal ki kell szellőztetni – gondoljunk csak a régi parasztházakra, amelyek végfalai függőleges kialakításban meg voltak nyitva. Ez az átszellőztetés a nyári melegben hűti a padlástér levegőjét, ezáltal a padlásfödém alatti tér később fog átmelegedni, télen pedig az esetlegesen a szerkezeten átdiffundáló pára kiszellőztetéséről gondoskodik.

GAZDASÁGOS MEGOLDÁS

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyire drága mulatság az URSA XPS-bakos szerkezet? Nos: nem az. A szigetelt járható padlásfödém szerkezethez a teherhordás megoldására valamilyen vázszerkezetet kell kialakítani, amit a legtöbb esetben faanyagból tudtunk megvalósítani – ez idáig. Az URSA XPS-es szerkezet azonban rendkívül gazdaságos megoldás, hiszen az URSA XPS-bak köbméterára kb. fele annyi, mint a fa alapanyag köbméterára.

Ráadásul, mivel az extrudált polisztirol hőszigetelő termék, a tartószerkezet vonal menti hőveszteségét is a minimálisra csökkentjük a szerkezetbe való beépítésével – nem úgy, mintha fával dolgoznánk, amelynél az említett hőveszteséget erőteljesen figyelembe kell venni a szerkezet hőátbocsátási tényezőjének meghatározásában.

Az URSA XPS-bakos padlásfödém kétségkívül zárófödém. Egy igazán 21. századi, ráadásul költséghatékony megoldás, amellyel egy újabb lépést tehetnek a háztulajdonosok az egyre kézzelfoghatóbb közelségbe kerülő „energiatakarékos otthon” fogalma felé.

 

Varga Tamás 
alkalmazástechnológus 
URSA Salgótarján Zrt. 
www.ursa.hu