Az üvegtetők fény- és árnyoldalai

Egy üvegtető különleges lehetőségeket nyit meg a környezettudatos épületek esetében a szoláris nyereség kihasználására és a komfortos belső környezet kialakítására.

A homlokzattól távol eső terekben is természetes megvilágítást biztosít, és akár belső, zöld felületek kialakítását is lehetővé teszi. Ám kevés olyan épületszerkezet van, ami ennyi gondot tudna okozni, ha a tervezés vagy a kivitelezés során valami hiba történik.

Noha nem új felismerés, még a szakmában sem mindenki által ismert tény, hogy az üvegtető nem ugyanúgy befolyásolja az épü­let hőháztartását, mint egy azonos méretű függőleges üvegfal. A hőszigetelő üvegen keresztül történő hőveszteség alapvetően három úton zajlik le: sugárzással, hővezetéssel és konvekcióval. A konvekció a légrésben található gáz mozgásából adódik, mely télen a belső üvegtábla mentén felmelegedve elindul felfelé. Egy normál függőleges helyzetű légrésben a gázrészecskék csak las­san jutnak el a külső üvegig, ezért a konvekció hatása csekély, de egy üvegtető esetében a felfelé áramló gáz szinte azonnal a külső hideg üvegnek ütközik, ott lehűl, és visszasüllyed. Olyan körfor­gás jön létre, ami jelentős mértékben rontja a hőszigetelő üveg és így az egész üvegtető hőátbocsátását. Kétrétegű üveg alkalmazá­sakor a függőleges beépítéshez képest akár 50%-kal emelkedhet a hőveszteség, háromrétegű üvegezésnél az osztott légrés miatt a kellemetlen hatás kisebb (1. ábra).

Az ablakokra vonatkozó termékszabvány lehetővé teszi, hogy a tetőablakok forgalmazói a reklámanyagaikban vagy egy CE-jelölés kiállításakor a függőleges helyzetben érvényes U_w érté­ket publikálják, ami akár megtévesztő is lehet. Mivel a függönyfa­lakra vonatkozó MSZ EN 13830 csak a függőlegestől +/-15°-ban dőlő szerkezetekre érvényes, ezért az üvegtetők – hasonló szerke­zeti kialakításuk ellenére – termékszabvány nélkül találják magu­kat, és mindenképpen a tényleges beépítési helyzetüknek meg­felelő hőátbocsátási értékkel kell őket jellemezni. Az érvényes 7/2006 TNM rendelet szerint ma Magyarországon 1,45 W/m²K-nél rosszabb üvegtetőt nem szabad építeni. Mivel a vázszerkezet és a peremhatás eredményeként a teljes szerkezet hőátbocsátása az üveg U_g értékénél nagyobb lesz, így kétrétegű üveggel szinte lehetetlen feladat a TNM rendeletnek megfelelni. Már a tervezés korai szakaszában érdemes a háromrétegű üvegtáblák alkalmazá­sát mérlegelni, hiszen azok nagyobb súlyukkal és vastagságukkal a csatlakozó szerkezeteket is befolyásolják.

ENERGETIKAI TERVEZÉS

Egy üvegtető esetében az energetikai tervezés nem korlátozható a téli hővédelemre, ezzel egyenértékű igény a nyári napvédelem és ezáltal az épületgépészeti igény minimalizálása. A megfelelő árnyékolás kiválasztása sokoldalú mérlegelést igényel, melyhez a tető mérete, tájolása és a belső tér klimatikus igényei mind-mind befolyásoló tényezők. Napvédő üveggel egy bizonyos hatá­rig korlátozható a bejutó hőmennyiség, de a csökkenő g-értekkel együtt a bejutó fény is kevesebb lesz. Az üvegházhatás ellen leg­hatékonyabban kültéri árnyékolóval lehet védekezni, ami lehet fémlamellás vagy textil anyagú, fix vagy mozgatható is. A külső árnyékoló rögzítéséhez léteznek méretezhető teherbírású csa­pok és pengék, melyeket rendszertartozékként a tartóbordákba lehet csavarozni, de elhelyezésükre időben kell gondolni, mert a készre szerelt üvegtető utólagos megbontása beázásveszélyt okoz. A külső árnyékolók ráadásul a kifelé emelkedő tetőabla­kok útjában lehetnek, melyekre nemcsak a természetes szellő­zés miatt van szükség, de gyakran az előírt hő- és füstelvezetés miatt sem hagyhatók el.

Érdekes, újszerű technológiával készült a Szervita téri irodaház Schüco AOC típusú üvegtetőjének napvédelme. A hőszigetelő üvegbe integrált árnyékoló egy speciális 0,2 mm vastag perfo­rált fém fólia, melyet a külső üvegtábla légrés felőli oldalára visz­nek fel. A perforáció térbeli kialakítása azt eredményezi, hogy az üveg napszaktól és évszaktól függően több vagy kevesebb napsu­garat enged át, miközben a háló mikrostruktúrája az átláthatósá­got csak minimálisan befolyásolja.

VÍZZÁRÁS

Az üvegtetők egyik legfontosabb épületfizikai jellemzője kétség­kívül a vízzárás. Az alumínium vagy acél tartóvázzal készülő rendszerek leggyakrabban azon a felismerésen működnek, hogy az üveghézagban nem lehet elkerülni egy kevés nedvesség meg­jelenését – legyen az csapadék vagy kondenzvíz –, de azt kont­rollált módon, láthatatlanul el kell tudni vezetni. A vízelvezetési rendszer létrehozható a különböző keresztmetszettel kialakított bordák egymásra lapolásával – ez jellemzően az alumínium rend­szerek sajátja, mert az alumínium korrózióálló és jól alakítható. Ezzel szemben az acélbordás tetőkre általában az jellemző, hogy a vízelvezető felületeket az acélprofilokat letakaró széles gumi­profilok biztosítják. Ez utóbbi megoldásnak van előnye és hátrá­nya is. Nagy tetőméreteknél a lizénák toldása általában elkerül­hetetlen, és ez a toldás a vízelvezetésben folytonossági hiányt vagy laposabb hajlásszögeknél akadályt képezhet. Ezzel szemben az átmenő tömítőgumi hosszabb méretben, toldás nélkül készül­het a teljes profilhosszon. A kétirányban gumis rendszerek azon­ban a kereszteződésekben gumiragasztással és végtömítéssel jár­nak, ami nagyobb helyszíni munkaigényt és fokozott gondosságot feltételez. A két vízelvezetési elv előnyeit egyesíti az az egyedi megoldás, melyet a közelmúltban a White House Irodaházon és az OTP Madarász utcai székházán is alkalmaztak.

A White House Irodaház Váci úti épületének hátsó tömbje egy belső udvar köré szerveződik, amit a hetedik szint magasságá­ban egy 31×15 méteres üvegtető zár le. A tető teljesen belesimul a lapostetőbe, és csak minimális lejtéssel rendelkezik, ráadásul a lejtés iránya átlós. Az üvegtető mérete és hajlásszöge együttesen indokolta az egyedi műszaki megoldás kifejlesztését.

Az elsődleges acél tartószerkezet fölé alumínium üvegfogadó bordákat rögzítettek, melyek pontos magassági beállítását a pro­filba integrált állítható kapcsolat biztosítja. Az alumínium váz a Schüco FWS 60 rendszer elvén alapul, de a szokásos megoldás­tól eltérően az esésirányú profil 80 mm széles és gumitakarást kapott, ami a teljes bordahosszon végigengedve biztonsággal el tudja vezetni a nedvességet. Keresztirányban az alumínium osz­tóbordák minden csomópontban a főbordába vízteleníthetők. Kívülről a tető félstrukturális, egyik irányban szilikonos üveg­hézaggal készült, hogy semmilyen akadály ne gátolja a csapadék gyors lefutását. A tetőablakok vízzárását is hasonló technikával fokozták, nincs üvegléc, a szoknyás üveg külső táblája a profilra ragasztva teljesen letakarja az ablakszárnyat.

Ha az üvegtetők beázásának okait keressük, a listában előkelő helyen van a hibás peremkialakítás. Hiába van a tetőnek bár­milyen korrekt belső vízelvezetési rendszere, ha nem biztosít­ják abból a nedvesség kicsöpögését. A rossz helyzetben beépített EPDM fólia bezárja a nedvességet, ami majd megtalálja az utat – befelé. Az üvegtető a legtöbb épületszerkezetnél komplexebb megközelítést igényel, és a problémamentes kialakításhoz nem­csak az üveg és a bordaváz kiválasztása, de a csatlakozások gon­dos megtervezése is elengedhetetlen.

Az Alukönigstahl Kft. – a Schüco és a Jansen termékek forgalma­zójaként – országos tanácsadói szolgáltatással is áll a tervezők és kivitelezők rendelkezésére.

Kerner Anna
műszaki vezető
Alukönigstahl Kft.