2017. szeptember 22., péntek

 

LestyanAz egyszerű bejelentési eljárásra vonatkozó szabályozások egy év leforgása alatt már közel 8 alkalommal változtak meg. A legújabb, ezt a területet érintő szabályozás a 2017. június 12-i Magyar Közlönyben jelent meg: 144/2017. (VI. 12.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról.

Az egyszerű bejelentési eljárással kapcsolatos jogszabály-módosítások érintették például az általános esetben használt kiviteli tervek tartalmára vonatkozó követelményeket is.

A lényegi változás igazából az, hogy az építész tervező magára maradt a feladat megfelelő kielégítéséhez szükséges műszaki tartalom, egyeztetési, engedélyezési feltételek stb. meghatározásában, és ha valami nem megfelelő, a felelősséggel is. Nincs jogerővel bíró építési engedélyezési terv, kamarai szabályzat és egyértelműen olvasható szabályozás, útmutató, megszűntek az építési engedélyezési eljárással összefüggő jogorvoslati lehetőségek például a szomszédok számára. A vitás kérdések rendezésére már csak peres eljárás adhat választ. A tervező ebben a helyzetben egyet tehet: legjobb szakmai tudása szerint megpróbál helytállni, és saját maga védelme érdekében mindent megfelelő szinten dokumentálni!

A kormány kiterjesztette az egyszerű bejelentési eljárást a 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére és bővítésére: (97/2017. (IV. 27.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletnek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról. Azonban minél nagyobb az épület, annál nagyobb a tévedés és hiba lehetősége, veszélye és a felelősség is!

kep1

MIKÉNT ÉRINTHETI A TERVEZŐI MUNKÁT AZ ÚJABB JOGSZABÁLYVÁLTOZÁS?

A legfontosabb, amire a tervezői munka során figyelemmel kell lenni, az a jogszabályi előírás szövege. Természetesen számos magyarázatot találhatunk például Lechner Tudásközpont részéről.

Kézikönyvek, útmutatók: https://www.e-epites.hu/e-naplo/kezikonyvek-utmutatok

Lakossági tájékoztató:
https://www.e-epites.hu/sites/default/files/egyszeru_bejelentes_lakossagi_20160613.pdf

 A MÉK is kiadott egy Útmutatót a témában:

http://www.mek.hu/media/ files/2017/letoltheto/Utmutato_300_ m2_alatt-170124_modositas-egyeztetett_20170201_vizjeles.pdf

Sajnos sok esetben a tervező számára megtévesztő információkat is tartalmazhat. Hasznos dolog ezeket lementeni, de a bennük foglalt tartalom jogértelmezésre nem ad alapot!

Amikor a korábbi gyakorlatnak megfelelően a tervező engedélyezési terv elkészítésére kívánt tervezési szerződést kötni, tudta, hogy milyen részletezettségű tervdokumentáció szolgáltatására szerződik. Sajnos ez a helyzet a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet hatálybalépésével megváltozott. Már a szerződéskötés is olyan komplex szemléletet és projektismeretet kíván meg tervezőtől, olyan mélységben, amit egy induló tervezési feladatnál gyakorlatilag lehetetlen meghatározni. Mire is gondolok konkrétan?

kep2A hivatkozott kormányrendelet módosította az építőipari kivitelezési tevékenység szabályozásait tartalmazó 191/2009. (IX.b15.) Korm. rendeletet több helyen is, különös tekintettel az egyszerű bejelentési eljáráshoz szükséges kivitelezési dokumentáció tartalmát illetően. A tartalom nem az eljárás típusától, hanem a tervezett épület műszaki paramétereitől függ. De honnan lehetne tudni – kérdezem én, a tervező, a tervezési szerződés megkötésének időpontjában –, hogy lesz-e a terven 3 métert meghaladó vasbeton pillér, szükség lesz-e, 1,5 méternél nagyobb kinyúlású konzolra, 5,4 méternél nagyobb tartószerkezeti támaszközre, stb. A tervezendő épület jövőbeni műszaki paraméterei ráadásul nemcsak a tervek tartalmára, de adott esetben a bevonandó szakági tervezőkre is kihatással lehetnek.

A MMK és MÉK által megalkotott, és a honlapjaikon hozzáférhető legújabb, 2017. május 25-től hatályos Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei, valamint a tervezői művezetés szabályai szabályzat arra az esetre vonatkozik, amikor nem kell a tervezőnek hagyományos értelemben vett kivitelezési dokumentációt készítenie az egyszerű bejelentési eljárással megvalósuló lakóépülethez.

KIVITELEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető

b) az az építési tevékenység – ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet –, amely esetében

ba) a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja,

bb) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,

bc) az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van, és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2,

bd) a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz,

be) a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak,

bf) 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül és legfeljebb 2,0 kN/m2 felszíni teherrel kell számolni,

bg) a hasznos terhelések szempontjából a helyiségek használati osztálya nem „A",

bh) az építmény tűzvédelmi jellemzői változnak.

Ezekben az esetekben nem elégséges az egyszerű bejelentési dokumentációhoz szükséges „csökkentett" tartalom. Ezért is fogalmaz úgy a rendelet, hogy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető. A hangsúly a „legalább"-on van sajnos, a szükséges és elégséges meghatározása ugyanis tervezői felelősség! Kell-e ilyenkor például szakági tűzvédelmi tervezőt bevonni?

A DOKUMENTÁCIÓ KÖTELEZŐ ELEMEI

Lényegi változás továbbá, hogy a rendelet arra is kitér, melyek ennek a dokumentációnak a kötelező elemei:

A kivitelezési dokumentációnak minden esetben része

a) a kivitelező által készített, a tervezett építmény építőipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez szükséges részletezettségű

aa) a tervezői koordinátor által ellenőrzött munkabiztonsági és egészségvédelmi terv,

ab) az eg yesített közmű (genplan) terv, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázistervek,

b) a tervezési programban megnevezett üzemeléstechnológiai terv,

c) az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció,

d) az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció.

Újabb csavar, hogy a rendelet 1. sz. mellékletét, amely a kivitelezési dokumentáció tartalmi elemeit írta le korábban, eltörölték, és helyébe az alábbi szabályozás lépett: A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg. Bár 2017. január 1-jétől már ezeket kellett volna a tervezőknek alkalmazniuk, elfogadásukra csak a májusi küldöttgyűlésen volt mód.

MMK szabályzat:
http://www.mmk.hu/tudastar/szabalyzatok/tervdokumentacio-tartalmi-es-formai-kovetelmenyei-2017.05.09.pdf

MÉK szabályzat:
http://mek.hu/media/files/2017/szabalyzatok/Kiviteli_tervek_tartalmi_es_formai_kovetelmenyei_szabalyzat_20170526.pdf

kep3A szakági tervezők egy részére eredendően az MMK tervek tartalmi követelményei szabályzata az iránymutató, a tervezési munkára „generálban" szerződő építész tervezőnek is javasolt ennek az iránymutatásait is alkalmazni.

Összefoglalva: a tervezőnek a tervezési feladat meghatározásánál, a tervezési program és tervezési szerződés megkötésének fázisában, tartalmának, vállalási díjának és a bevonandó szakági tervezők meghatározásának okán ismerni kell a tervek várható műszaki paramétereit és a szakági tervezők munkáját szabályozó rendeletek előírásait. Erre abban az esetben is szükség van, ha a szakági tervezők az építtetővel szerződnek közvetlen, mivel az Étv. értelmében:

33. § (1) A tervező felelős:
a) az általa készített építészeti-műszaki dokumentáció (ideértve a kivitelezési dokumentációt is),

aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért,

ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért,

ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,

c) az építészeti-műszaki dokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért,

d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

Hangsúlyozni szükséges, hogy jogi értelemben véve a megrendelő laikus félnek minősül, és a tervezőnek kell a megrendelő (építtető) figyelmét minden lényegi körülményre felhívni. Egy tervezési szerződés a tervezés folyamatában igen nehezen módosítható többletszolgáltatás irányába, ezért célszerű már eleve hagyományos értelemben vett kivitelezési dokumentáció készítésére szerződni, amelynek vállalási feltételei kedvezően módosulhatnak, ha a tervezési folyamat során a műszaki tartalom az egyszerűsített kivitelezési dokumentáció szintjén tud maradni. Ebben az esetben az építésztervező keze sincs olyan mértékben megkötve, ami jelentős mértékben kihatással lehet egyes funkcionális vagy esztétikai igények kielégítésére.

MÉG MI VÁLTOZOTT?

A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében, valamint a tervezési programban megadott alapvető követelmények és egyéb előírások – ellenőrizhető módon történő – kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához szükséges tervet, műszaki leírást, információt, teljesítménynyilatkozatot és utasítást tartalmazó egységes dokumentum, amely alapján a tervezett építmény célszerűen és gazdaságosan megvalósítható, továbbá amely egyértelműen meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, beépített berendezés

a) megnevezését,

b) helyzetét, méretét, mérettűrését,

c) számításba veendő hatásainak, követelményeinek megfelelő elvárt műszaki jellemzőket,

d) minőségi követelményeit,

e) építésének és beépítésének technológiai feltételeit, valamint

f) költségeinek meghatározásához szükséges adatokat.

A KIVITELEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ TARTALMA

I. Általános rendelkezések

1. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteni, amilyen mértékben az a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az építőipari kivitelezés ellenőrzéséhez szükséges. A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó, szakmai követelményeket megállapító szabályzatait.

2. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni.

3. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció részek elhanyagolhatók.

4. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai – a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével – a dokumentációban összevonhatók.

5. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell.

6. Közhasználatú rendeltetési egységet, építményrészt tartalmazó építmények esetében mind a helyszínrajzon, mind az egyes tervlapokon méretadatok megadásával ábrázolni kell a mozgásukban korlátozottak akadálymentes és biztonságos közlekedését biztosító megoldásokat a telek közterületi csatlakozásától az építmény megközelítéséig (bejáratáig).

7. A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg.

Ezekben a pontokban benne van minden, amit a tervről és ahhoz kapcsolódó műszaki dokumentációból maradéktalanul ki kell tudni olvasni. A hiányos terv is hibás, amiért a Ptk. szerint a tervező kellékszavatossággal tartozik.

A kiviteli terveket a tervezőnek kell feltöltenie az elektronikus építési naplóba. A MÉK útmutatója szerint:

  • Az építésztervező felelőssége, hogy a jogszabályok és a MÉK szabályzat szerinti, annak megfelelő terv kerüljön a megfelelő sorba feltöltésre. Ha ezen feltételeknek a terv nem felel meg, a bejelentés bár formailag megtörténik, de nem jogszerű, így az építkezés megkezdése sem lesz jogszerű.
  • A feltöltött dokumentumok a mentés után már nem törölhetők és nem módosíthatók. Ha később módosítás mégis szükségessé válik, a módosított tervet ismét fel kell tölteni megjegyzéssel (mi a módosítás).

Kibővült az egyszerű bejelentés alá tartozó építmények köre: most már ide tartozik a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése (műemlék kivételével), valamint a kapcsolódó tereprendezés, támfalépítés is.

kep4ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY NÉLKÜL

Változott az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek köre is. Ezt a tervezőnek az egyszerű bejelentési eljárással összefüggésben végzett tervezési feladatnál akként kell vizsgálnia, hogy milyen kapcsolódó részek, például melléképület tartozik az engedélyköteles tevékenységek körébe, mert akkor az azokra vonatkozó engedélyeket is meg kell szereznie építtetőnek, tervezőnek pedig fel kell hívni az építtető figyelmét erre a szabályra. Építési engedély kell például, ha az építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása zártsorú vagy ikres beépítésű és a tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, (pl. állattartásra szolgáló melléképület), amelynek mérete az építési tevékenység után meghaladja a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 méter gerincmagasságot.

ENGEDÉLYEZTETENDŐK

A MÉK útmutatója szerint is a tervezőnek kell felhívni arra az építtető figyelmét, hogy a lakóépület építéssel összefüggő egyéb építési munkák más eljárás keretében engedélyeztethetők, például:

  • melléképület – építési engedély,
  • kerítés – településképi bejelentési eljárás,
  • közterület kapcsolat – helyi rendelet szerint,
  • kútépítés – vízjogi engedély,
  • támfal 1,5 m-nél magasabb – építési engedély,
  • közműbekötések – szakhatósági engedély.

Egyes jogszabályi előírásokkal összefüggő kötelezettség meglétének ellenőrzése is tervezői feladat, ilyen lehet például az oltóvíz megfelelő távolságban, időben és kifolyási mennyiségben való rendelkezésre állása, ami ha nincs meg, a közműfejlesztéshez szükséges engedélyek megszerzésére is szükség lehet!

SZAKHATÓSÁGOK SZEREPE

A Lechner Tudásközpont lakossági tájékoztatója szerint amennyiben „Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet" (eljárási kormányrendelet) 6. melléklete szerinti, az építési engedélyezési eljárás során közreműködő szakhatóságokat sorolja fel az adott építési tevékenység jellegének megfelelően. Az itt felsorolt hatóságok önálló hatósági jogkörben is eljárhatnak a feladatkörüket érintő nem építési engedélyhez kötött építési tevékenységek esetén, így az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén is. Az egyszerű bejelentés esetén – amennyiben az eljárási kormányrendelet 6. mellékletében meghatározott feltételek fennállnak – szükséges a szakhatóságok önálló hatóságként való megkeresése. A hatósági megkeresés szükségessége fennállhat jogszabályi kötelezettségen is. Például OTSZ tűzvédelmi előírásai alapján akkor, ha F. tűzvédelmi osztályú tetőfedést (pl. nád) szeretnénk betervezni.

JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET

A műszaki tartalom meghatározására kihatással lehet a jogszabályi környezet is. Például a lakóépület energetikai besorolása, minősége tervezési szinten attól függ, mikor készül el az épület. 2018-tól a költségoptimalizált szinten, 2020-tól közel nulla energiaigényű szinten kell megtervezni az épületeket, amelyek energetikai besorolása is ettől függ majd. Fontos tudni, hogy az építtető mikorra tervezi a befejezést, hogy ennek okán ne érhesse hátrány a kiállításra kerülő energetikai tanúsítvánnyal összefüggésben. Már a tervezési program készítése során is vizsgálni kellene a megújuló energia felhasználás lehetőségét is.

TERVEZŐI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

Minden építtetővel szerződéses viszonyban álló tervezőnek, ideértve a szakági tervezőket is, rendelkezniük kell felelősségbiztosítással. A tervezőnek nyilatkoznia kell a felelősségbiztosítás meglétéről, felelősségbiztosítása kötvényszámáról és a biztosító nevéről, illetve fel kell töltenie a biztosító által kiadott igazolást. Ennek és a tervek feltöltésének kötelezettsége akkor is a tervezőt terheli, ha a tervezői művezetést nem ő fogja ellátni.

A változások bejelentését elég 1 nappal korábban megtenni: az eredeti bejelentéstől való eltérést a jogszabályban meghatározott esetekben – a tervek feltöltése és eseti bejegyzés megtétele mellett – elegendő a megvalósítás kezdő napját megelőző napon feltölteni az elektronikus építési naplóba, már nem kell 15 napot várni.

Zárásként egy fontos kiegészítés: bár nem kapcsolódik az egyszerű bejelentési eljáráshoz, de fontos tudni, hogy a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet módosította az építészeti műszaki dokumentációjának elemeit, amely a 8. melléklete a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek.

 

 

 

Bemutatkozás

A Magyar Építéstechnika az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), valamint a Magyar Építőanyag és Építőipari Termék Szövetség (MÉASZ) hivatalos lapja. Iránymutató szakfolyóirat a magyarországi építőipar teljes szférájára. Gyakorlati beállítottságú, az építőipar valamennyi területével – a tervezéstől az alapanyaggyártáson keresztül a magas- és mélyépítő-ipari kivitelezéséig, ezek műszaki fejlesztéséig – számos szakmai témával foglalkozó, általános építőipari műszaki-kereskedelmi szakfolyóirat. Beszámol a szakterület műszaki fejlődéséről, az új technológiákról és termékekről, megoldást kínál a felvetődő problémákra. Rendszeresen tudósít az építőipar fontosabb hazai és külföldi eseményeiről, kiállításokról, kongresszusokról, szakmai tanácskozásokról. Különös figyelmet fordít olyan szakterületek példákkal illusztrált bemutatására, amelyek a tervezőknek, a kivitelezőknek, a kereskedőknek és a felhasználóknak, valamint a legkorszerűbb ismereteket elsajátítani kívánó tanulóifjúságnak egyaránt fontosak.

Eseménynaptár

Szeptember 2017
H K Sz Cs P Szo V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Keresés

 regisztracio 160x240

 

Banner-MAPASZ-120x240

Partnereink

EVOSZ-logo

measzlogo fb

 

 

 

 

proidea-logo-fb

VarepitoPalyazat logo-web

 

 

bme logo-kicsi

 

Ybl-logo-kicsi

  mapasz-logo-web

 

zeosz-logo-webebsz logo 2

 

 

 HuGBC LOGO kicsi

 

TEGY-web

 Burkolattechnika-egyesulet-logo-web

 Hazicincer logo

    Kivet-logo-web

 

 

 

 

Construmalogo-web

  emsz-logo-web180

mti hirfelhasznalo

 

dimag logofinal-web

 
 
 observer logo-web