Felsőfokú képzések felmérése

1479

Az Enrawell Kft. a GINOP-5.3.5-18-2018-00038 számú, „Az építőipari munkaerő-kapacitások extenzív növelésének lehetőségei” című pályázat keretén belül az ÉVOSZ és a projektben lévő konzorciumi partnere, az MGYOSZ megbízásából felmérte az építőipari szakemberképzés helyzetét. Jelen cikkünkben a felsőfokú képzések felmérésének eredményét ismertetjük.

A felmérés során háromféle alapképzést vizsgáltak, amelyek megtalálhatók a magyarországi egyetemeken. Ez a három képzés az építészmérnök, az építőmérnök és az építőművészeti képzés. A kutatás során az említett három szak 2015 és 2019 közötti alap- és osztatlan képzési adatai kerültek vizsgálatra, melynek részét képezik a levelezős, a nappali, államilag támogatott, illetve az önköltséges tanulmányok is. Magyarországon nyolc egyetemen lehet tanulni ezen szakok valamelyikét:

Építészmérnöki szak:

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar
  • Debreceni Egyetem Műszaki Kar
  • Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar
  • Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
  • Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar

Építőmérnöki szak:

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar
  • Debreceni Egyetem Műszaki Kar
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar
  • Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar
  • Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
  • Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar

Építőművészeti szak:

  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
  • Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
  • Soproni Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyag-tudományi és Művészeti Kar
  • Széchenyi István Egyetem Művészeti Kar

Ezekre az egyetemekre az elmúlt öt év adatai alapján az első helyen jelentkezett hallgatók több mint 67%-át felvették, viszont az egyes egyetemek között óriási eltérések vannak (1. ábra). 2020-ban az első helyen jelentkezett hallgatókat hasonló arányban, 66,8%-ban vették fel.

1. ábra: Az építőiparhoz kapcsolódó egyetemekre jelentkező és felvett hallgatók százalékos megoszlása (Forrás: felvi.hu)

Az elmúlt években mindhárom képzésre egyre több hallgató jelentkezett, így a felvett hallgatók száma is növekszik, ám a növekedés mértéke eltérő.

2. ábra: Az építőiparhoz kapcsolódó egyetemeken az első helyen megjelölt szakokra jelentkezők és a felvett hallgatók aránya (Forrás: felvi.hu)

A három szak közül az építőművész képzésre jelentkeznek a legkevesebben. A másik két képzés, az építészmérnök és az építőmérnök sokkal népszerűbb a felvételezők körében. Az építészmérnöki képzést az elmúlt öt év adatai alapján évente átlagosan 388-an, míg az építőmérnöki képzést átlagosan 543-an kezdték el a magyar egyetemeken. A felvett hallgatók száma mind a két szak esetében növekedő tendenciát mutat, ennek oka, hogy a vidéki egyetemek egyre népszerűbbek a hallgatók körében, valamint a nappali képzés mellett a levelezős képzés is egyre több jelentkezőt győz meg (3. ábra).

3. ábra: Az építészmérnök és építőmérnök képzésre felvett hallgatók éves eloszlása (Forrás: felvi.hu)

2020-ban az építészmérnöki szak népszerűsége tovább növekedett, az építőmérnöki képzés népszerűsége az eddigi növekvő tendencia ellenére csökkeni kezdett, 2020-ban 17,7%-kal kevesebben jelentkeztek építőmérnöknek, infrastruktúra-építőmérnöknek vagy éppen szerkezet-építőmérnöknek (4. ábra).

4. ábra: Építészmérnök (beleértve az építészmérnöki és az építész szakok) és építőmérnök (beleértve az építőmérnöki, infrastruktúra-építőmérnöki és szerkezet-építőmérnöki szakok) képzésekre felvett hallgatók éves eloszlása 2015–2020 (Forrás: felvi.hu)

Az egyetemi képzés és az építőipar közti fontos kapocs lehet a duális képzés. Jelenleg két egyetemen, a PTE-n és az NKE-n folyik effajta képzés, mindkét esetben az építőmérnök alapképzés esetében van lehetőség a duális képzésre. Ennek kibővítése fontos kulcsa lehet a szak népszerűsítésének, valamint a megfelelő képzettségű szakemberek utánpótlásának.

A KÜLFÖLDI BEVONZÁS LEHETŐSÉGE A FELSŐOKTATÁSBAN

A munkaerő-piaci helyzet javításának hosszabb távú eszköze lehet, ha a potenciális külföldi munkaerőt már diákként az országba csábítják. Ezt a metódust több ország is alkalmazza, elsősorban a magas képzettségűek esetében. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ha valaki az adott országban szerzi meg a végzettségét, akkor nagy eséllyel hosszabb távon is ott marad, mivel személyes és szakmai kapcsolatai, tapasztalatai oda kötik, ráadásul az ott töltött iskolaévek során a helyi kultúrához is alkalmazkodott.

A felsőoktatásban a külföldi diákok száma jelentős mértékben nőtt. Míg 2001-ben 11 783, addig a 2019–2020-as tanévben már 38 422 külföldi egyetemistát és főiskolást fogadtak az országban. Ennek a növekedésnek több oka és forrása is van: egyrészt a határon túli magyar diákok képzését támogató kezdeményezések (pl. Márton Áron Ösztöndíj), másrészt az Erasmus program, amely a diákok tanulmányi célú mobilitását támogatja, harmadrészt pedig a 2013-ban indított Stipendium Hungaricum program, amely alap-, mester- és doktori képzésben is támogatja a külföldi ösztöndíjasokat, elsősorban a gazdasági stratégiákban megfogalmazott keleti és déli nyitáshoz kapcsolódva.

Emellett nőtt az önköltséges hallgatók száma is, igaz, elsősorban az orvosi képzéseken. A Tempus közalapítvány 2020-as felmérése alapján több mint 9000 hallgató tanul hazánkban a Stipendium programmal, akik kicsivel több mint a negyedét teszik ki az összes külföldinek a felsőoktatásban. A stipendiumosok körében a legnépszerűbb intézmények közé tartozik a számos építőipari képzésért felelős Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a nagy vidéki egyetemi központok.

A számok a közép- és a felsőfokú oktatás esetében is azt mutatják, hogy kihasználatlan lehetőségek rejlenek az építőipari külföldi munkaerő oktatáson keresztül történő bevonzásában. A Stipendium program sikere azt mutatja, hogy Magyarország vonzó célpont a tanulni vágyó diákok számára, vagyis megfelelő ösztöndíjprogramokkal, támogatással lehetséges lenne több külföldi diákot toborozni, természetesen más-más célcsoportokkal és eszközökkel a közép-, illetve a felsőfokú képzésben.