Minden képzési szinten fókuszban az építőipari digitalizációja

197

Új képzések a BME Építőmérnöki Karán

A technológiai fejlődés és a műszaki felsőoktatási képzések egymásra hatnak, kéz a kézben járnak. Az építőmérnöki végzettséggel rendelkezők annál értékesebbek a munkaerőpiacon, minél inkább a kor igényeinek megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek.

Dr. Lovas Tamás
oktatási dékánhelyettes,
BME Építőmérnöki Kar

Az egyik leggyakoribb általános kri­tika az építőiparral szemben annak alacsony digitalizációs szintje, valamint a hazai építésgazdasági folyamatok nem­zetközi összehasonlításban gyenge haté­konysága. Az elmúlt évtizedben szá­mos digitalizációs technológia nyert teret hazánkban; nagyobb beruházásoknál a szakágak együttműködésének alapja ma már a BIM, kivitelezéskor tereplogisz­tikai és dokumentumkezelő alkalmazá­sokat használnak, a gyártásban terjed a robotizáció. Az említetteket vagy azokhoz hasonló technológiákat innovatív, nagy fej­lesztési potenciállal rendelkező nagyvál­lalatok alkalmazzák elsőként, jellemzően nagyberuházások során. A kész technoló­giák és megoldások bevezetéséhez, hasz­nálatához jól képzett, önállóan is fejlődni képes és motivált mérnökökre van szük­ség. A folyamatok optimalizálása, új tech­nológiák kidolgozása pedig fejlesztői kompetenciákkal rendelkező mérnököket kíván – képzésük a felsőoktatás feladata.

A BME Építőmérnöki Karának példá­ján keresztül bemutatjuk, hogyan reagál a hazai építőmérnök-képzés zászlóshajója a kor kihívásaira, az ipari igényekre, hogyan tervezzük képezni a jövő építőmérnökeit. A változó és újonnan fellépő elvárásokra új képzések adhatják meg a választ, az új képzések és a mai hallgatók igényei pedig új oktatási módszertanok alkalmazását teszik szükségessé. A Kar terveiről több­ször beszámoltunk már, jelen írás célja az első tapasztalatok megosztása.

BME ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR KÉPZÉSEI

A BME Építőmérnöki Kar képzésein az utóbbi két évtizedben jelentős fejlesztése­ket hajtottunk végre; 2005-ben a kétlép­csős képzésre való átállás, majd a 2010-es évek derekán az egyre több tárgyban alkalmazott projekt alapú módszertan bevezetése, az építőipari digitalizációs igé­nyeknek megfelelő új tananyagtartalmak oktatása, az ipari cégek oktatási partner­ként történő bevonása mind-mind olyan lépés volt, amely figyelmet érdemel.

A technikai-technológia-informatikai fej­lődés eredményeképpen a műszaki terü­let szakembereit évről-évre egyre bővülő ismeretanyaggal és az ipari igényekre ref­lektáló kompetenciákkal kell felvértezni. Erre a helyzetre kínál megoldást a műszaki felsőoktatás alapképzésein bevezetett spe­cializációk rendszere: egy, az alapszaknak megfelelő általános, szélesebb mérnöki ismereteket nyújtó képzésre építve egyes területek sajátos, speciális ismeretanya­gának oktatása. Magyarországon a BME Építőmérnöki Kar kínálja az építőmérnöki képzés legszélesebb spektrumát, ezt jól mutatják az alapképzésen választható spe­cializációk: magasépítési, híd és műtárgy, geotechnika, szerkezeti anyagok és tech­nológiák, építéstechnológia és menedzs­ment, építményinformációs modellezés és menedzsment, közlekedési létesítmé­nyek, vízmérnöki, vízi közmű és környe­zetmérnöki, geodézia és térinformatika.

Mesterképzésen csak a BME-n érhető el a három, építőmérnöki BSc-re épülő mester­szak (szerkezet-építőmérnöki, infrastruk­túra-építőmérnöki, földmérő- és térinfor­matikai mérnöki), ezeken a választható specializációk: magasépítő és rekonstruk­ció, tartószerkezetek, numerikus model­lezés, geotechnika és mérnökgeológia, nukleáris építmények, út- és vasútmér­nöki, víz- és vízi környezetmérnöki, vala­mint földmérő- és térinformatikai mérnök specializációk.

A Karon nagy hagyomá­nyai vannak a szakmérnöki képzéseknek, ezek közül kiemelendők az utóbbi pár évben jelentős hallgatói létszámot felmu­tató programok: nukleáris építmények mérnök, alkalmazott térinformatika, épí­tőipari kármegelőzés, vízellátás-csator­názás, hídépítő, betontechnológus, útépí­tési, valamint a BIM szakmérnöki képzés. A továbbiakban mindhárom (BSc, MSc és szakmérnöki) képzési szinten egy-egy pél­dán keresztül mutatjuk be, hogyan reagál a Kar a digitalizációs kihívásokra és milyen további terveink vannak.

ALAPKÉPZÉS

A Kar hosszú évek óta tapasztalható, egyre fokozódó igényt elégített ki a BIM specializáció indításával. Az építőmérnöki alapképzés tananyagtartalma törzstár­gyakra, ágazati tárgyakra, specializációs tárgyakra és választható tárgyakra van fel­osztva. Ez a felosztás és a specializációs tárgyak 6-7-8. félévekben történő oktatása tette lehetővé, hogy a 2020 februárjától elérhető – rendszerint BIM specializáció­ként hivatkozott – Építmény-információs modellezés és menedzsment specializáció mintatanterv szerint haladó hallgatói 2021-ben már kézhez is vehették diplomájukat.

A Kar ezt a képzést nemcsak hallga­tói oldalról tekinti komoly eredménynek, hanem az oktatói kompetenciák fejlesztése és a képzési infrastruktúra kiépítése okán is. Ez képezi a további digitalizációs kép­zési fejlesztéseink alapját. A specializáci­óra való szervezett felkészülés alappillére a BIM oktatók közösségének (BIM pool) megalakulása volt. Ehhez a kari BIM pool-hoz számos oktató csatlakozott, tanfolya­mokon, konferenciákon, tanulmányuta­kon vettek részt, fejlesztették magukat és a jövőbeni tananyagokat. A fejlesztés másik fontos eleme az ipari partnerek aktív rész­vétele, vendégelőadásokon túl szoftve­res támogatással, illetve szakmai gyakor­lóhelyek biztosításával járultak hozzá a hallgatók fejlődéséhez. A képzési program mintájaként – a döntően mesterkép­zési szinten oktatott – Európai BIM kép­zések szolgáltak, amelyeket természetesen a hazai igényekhez és lehetőségekhez ala­kítottunk. A specializációt választó hall­gatók a 6. szemeszterükben két alapozó tárgyat hallgatnak, alapismereteket elő­adások formájában (az előadások felét ipari partnerek tartják), és modellezési ismereteket laborgyakorlat formájában. Utóbbi keretében heti négy órában mind­két piacvezető BIM környezetben (Revit és ArchiCAD) elsajátítják a modellezési alapokat, megismerik a BIM modellek információtartalmát, alapvető BIM elem­zéseket (pl. mennyiségkimutatás, ütközés­vizsgálat) végeznek.

Az alapképzés kiter­jedt törzstárgykínálatának köszönhetően a modellezési gyakorlatot egyaránt sike­resen el tudják végezni a szerkezet-épí­tőmérnöki, infrastruktúra-építőmérnöki, valamint a geoinformatika-építőmérnöki ágazatról érkező hallgatók, hiszen a BIM specializáció egyedülállóan mindhárom ágazatunkról elérhető. Az alapozó tár­gyakra építve a hallgatók a 7. szemesz­terben, a diplomamunka előtti félévük­ben, három tárgy keretében mélyítik el BIM ismereteiket. A BIM alkalmazások és technológiák tárgy széles körben mutatja be a BIM-alapú alkalmazásokat és szol­gáltatásokat, e tárgy keretében a hallgatók kisebb csoportokban, vetésforgóban keres­nek fel cégeket, ahol 1-2 napot eltöltve ismerkednek meg a cég BIM folyamatai­val, a céges kultúrával, majd csoporttár­saiknak beszámolnak a tapasztalatokról. Ez a program rendkívül sikeres, a nyári szakmai gyakorlatot remekül kiegészítő kooperatív képzési elem, a cégek részé­ről egyre nagyobb az érdeklődés a hallga­tók fogadására. A szakági együttműködés BIM alapokon tárgy a BIM talán legfonto­sabb előnyére, a kooperációs-kommuniká­ciós platform jellegére fókuszál. A hallga­tók nemcsak az építőipari szakági tervezők együttműködésének lehetőségeit isme­rik meg, de betekintést nyernek a felhőalapú kommunikációba, és a kivitelezése­ken használatos BIM alapú megoldásokról is képet kapnak.

Más specializációk­hoz hasonlóan a BIM specializációnak is része a projektfeladat tárgy, ahol a hallga­tók egy féléven keresztül egy önálló BIM projekten dolgoznak, mely igazodik ágazatukhoz, így például az infrastruktúra-építőmérnöki ágazatról érkezők útépítési, vasútépítési, vízépítési vagy közműépí­tési BIM projekten dolgozhatnak az adott terület szakoktatójának irányítása alatt. A 2020-ban indult új specializáció tantárgyai rendkívül vonzóak voltak, mindkét eddigi mintatantervi induló félévében kb. 15-15 hallgató választotta, és a kényszerű távol­léti oktatásban is képesek voltak a kitűzött kompetenciákat elsajátítani.

MESTERKÉPZÉS

A Kar célja, hogy az alapképzésben átadott ismeretek és megszerzett kompetenciák bővítését egy új speciális mesterszakkal minden építőipari digitalizáció és infor­matikai rendszerek iránt elkötelezett mér­nök számára lehetővé tegye. A Kar ezen cél teljesítése érdekében 2020-ban Épít­ményinformatikai mérnök mesterkép­zési szakot létesített, mely szak indítására 2021-ben meg is kapta a MAB jóváhagyá­sát. Terveink szerint 2022 őszén kezdődhet a képzés. A szak legfontosabb célja a fej­lesztési kompetenciákkal rendelkező építőipari mérnökök képzése. A képzés egye­dülállóan széles bemeneti feltételekkel működik majd, építőmérnöki, építészmér­nöki, gépészmérnöki, energetikai mérnöki, mechatronikai mérnöki, villamosmérnöki, valamint mérnökinformatikus végzett­ségű jelentkezőket várunk. Az IT és BIM kompetenciákon túl egyéb, az építőipar­ban fontos kompetenciák elsajátítása is cél, melyhez az alkalmazandó kevert oktatási módszertan is nagyban hozzájárul. A kép­zés terveink szerint angol nyelven indul, magyar és külföldi diákok együtt tanulnak majd, kevés kontaktóra, nagyobb arányú önálló és csapatmunka, kooperatív képzési elemek, valamint intenzív ipari részvétel jellemzik majd a programot. A Kar többi képzéséhez hasonlóan ez a szak is nappali képzést kínál. Az akár két félévre is cso­portosítható alacsony kontaktóraszám és a kooperatív képzés jó lehetőséget biztosít a tanulmányok mellett építőipari félállás vállalására. A harmadik félévben hallgatóink a diplomatervezést már akár az új munka­helyükön is elvégezhetik.

Az új mesterképzési szak motiválta az Épí­tőipari Digitalizációs Oktatási és Kompetenciaközpont (ÉDOKK) megalapítását. Az ÉDOKK a BME K épületében való­sul meg, MSc hallgatók számára inspiráló tanulási, míg doktorandusz hallgatók és fiatal kutatók számára kényelmes és egy­ben motiváló kutatási környezetet biztosít. Műhelymunkára és egyeztetésekre alkal­mas hazai építőipari digitalizációs cso­mópont létesül, ahol az akadémiai és ipari szereplők együtt dolgozhatnak az építés­gazdasági fejlesztéseken. Az ÉDOKK így rövidtávon egy széles körben ismert építő­ipari digitalizációs márkanév lesz, magas minőségű képzéseket, projekteket, irányel­veket fémjelez majd.

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

BIM kompetenciákra nem csak a fris­sen végzett építőmérnököknek van szük­sége. Az építőipar különböző területein tevékenykedő mérnökök részéről is óriási az igény a BIM képzésre. A Pécsi Tudo­mányegyetem Műszaki és Informatikai Karával együttműködésben dolgoztuk ki a kétféléves BIM szakmérnöki szakirá­nyú továbbképzési szak tantervi vázát. Bár a bemeneti feltételek az építőipar számos mérnöki területéről teszik lehetővé a felvé­telt, a BME képzésére legnagyobb arány­ban építőmérnökök, illetve építészmérnö­kök jelentkeztek. Az első évfolyam 2021 tavaszán 37 fővel indult, mivel a távolléti oktatási módszertan nagyobb létszámot tett lehetővé. A 2021 őszén induló máso­dik évfolyamot már 18 fős korláttal indítjuk; a létszám hirdetés nélkül, várólistá­ról betelt. A jövőben évente, őszi kezdéssel tervezzük a képzést indítani. A BIM szakmérnök szakirányú továbbképzési szak első félévé­ben az alapismereteken túl modellezési és menedzsment ismereteket és képessége­ket sajátítanak el a hallgatók, míg a máso­dik félévben a szakdolgozat mellett a jogi és hatósági ismeretek, alkalmazások és szakági együttműködés van terítéken. Ezt a képzést az alapképzéshez képest hat­ványozottan jellemzi az ipari együttmű­ködés; hosszas egyeztetések eredménye, hogy mely ipari szereplők, mely témák­ban és milyen szinten tartsanak előadást vagy éppen gyakorlatot.

A szakmérnöki továbbképzési szak nagy kihívása a hete­rogén hallgatói csoport kezelése; a kép­zésen részt vesznek kezdők és profi BIM menedzserek is, nagy feladat minden réteg kiszolgálása. Óriási lehetőség a közös­ségépítés, hiszen a résztvevők és cégeik mind elkötelezettek a BIM irányában, nagy eséllyel fognak a jövőben is együtt dolgozni. Ezt a törekvést a távolléti okta­tási módszertan hátráltatja, ugyanakkor az online kapcsolattartást a hallgatók között és oktatók irányába is támogatta, összes­ségében egy félév után is kialakult egy összetartó hallgatói-oktatói csapat, akik várhatóan évek múltán is kapcsolatban lesznek egymással.

ÁLTALÁNOS KÉPZÉSFEJLESZTÉSI IRÁNYOK

Általános tapasztalat, hogy a 20 éve kor­szerűnek mondható oktatási módszertanok egyre kevésbé működnek hatékonyan, a 21. század építőmérnökeinek képzése gyö­keresen új szemléletet kíván. A 90 perces blokkokban, heti 25+ kontaktórában, jel­lemzően diavetítés alapú előadásmód nem hatékony, a hallgatói sikertelenség az okta­tói motivációt is csökkenti.

A Kar rövid távú célja – kevert oktatási módszerta­nok alkalmazásával – alacsony (akár heti 20 óra alatti) kontaktóraszámban, inten­zív kooperatív képzési elemek alkalmazá­sával olyan képzések kialakítása, melyek egyaránt szolgálják a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Az önálló és csapat­munkára épülő, projektorientált szemlélet optimális oktatói terheléssel mind a hall­gatói, mind az oktatói oldalon nagyobb teret enged a kiteljesedésnek, közvetve segíti az akadémiai terület iránt érdek­lődő hallgatók korai becsatlakozását köte­lező tananyagon túlmutató tevékenységek végzésébe. A jelenlegi egyetemi és közép­iskolai oktatási módszertantól, a hagyo­mányos frontális oktatástól eltérő rendszer nemcsak a hallgatók együttműködését, hanem az oktatók támogató hozzáállá­sát is kívánja. Ez nem mehet egyik nap­ról a másikra, célunk 2025-re az összes szakunk tantervének megújítása és az új oktatási módszertanok bevezetése. Ezek a módszertani elemek, melyek térben és időben is kevésbé kötött tanulást (és értéke­lést) tesznek lehetővé, jobban szolgálják a magas IT kompetenciákat és intenzív ipari részvételt követelő építőipari digitalizációs képzések hatékony működését, egyút­tal a nappali képzési rend megtartását.

A BME Építőmérnöki Kara bátran vállalja az úttörő szerepet az ilyen jellegű képzésfejlesztésben és nyitott az együttműködésre az ipari és akadémiai partnerekkel.