Az elmúlt évtizedek építőipari trendjei megkövetelték az ágazat képzési rendszerének megreformálását. Ennek eredményeként került kidolgozásra a Szakképzés 4.0 stratégia, mely új alapokra helyezte a szakoktatást. Cikkünkben Tóth Istvánné ÉVOSZ alelnök, az Építőipar ÁKT elnöke októberi előadása alapján bemutatjuk a stratégia mentén kialakult építőipari szakképzés rendszerét és a várható főbb fejlesztési irányokat.

A gyorsuló ütemben zajló technológiai változások, a digitalizáció és az Ipar 4.0 térnyerése, a piaci sajátosságokat lekövető termékinnovációk megjelenése mind egy olyan új képzési rendszert követelt meg, amely a munkaerőpiac igényeit gyorsan leköveti.

Ez vezetett a Szakképzés 4.0 stratégia megalkotásához, melynek jogszabályi kereteit a 2020. január 1.-jén hatályba lépett szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény, valamint a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II.7.) Kormányrendelet adja. Az új stratégia a vonzó tanulási környezet, az infrastruktúra megteremtésére, a karrierlehetőségek biztosítására és a naprakész tudású oktatók szakmai munkájára épít. A Szakképzés 4.0 alapozta meg az ágazati képzőközpontok létrehozását és nagy mértékben támogatja a digitális tananyagok alkalmazását.

A stratégia elfogadásával megújult a szakképzés és a felnőttképzés rendszere, amely széles alapokra helyezte az alapszakmák oktatását, létrehozta a munkaerőpiaci igényeket jobban kiszolgálni képes felnőttképzési rendszert. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyett Szakmajegyzék készült az Építőipari Készség Tanács javaslatait figyelembe véve, melyre fokozatos az áttérés.

Az új szakképzési rendszer iskolatípusai

  • Szakképző iskola, ahol a beiskolázás nem szakmára, hanem ágazatra történik. Az iskolában az ágazati alapozás egy éve és a sikeres ágazati vizsga után választhat a tanuló szakmát. A szakmaválasztás után kétéves szakmatanulás folyik, elsősorban vállalati körülmények között, duális képzés keretében. Illetve a 9. évfolyam után át lehet jelentkezni a technikumi képzésre is. Választható képzések az építőipar ágazatban a kidolgozott Szakmajegyzék szerint: ács, bádogos, burkoló, épületszobrász és műköves, festő-mázoló-tapétázó, kőfaragó, kőműves, szárazépítő, szerkezetépítő és -szerelő, szigetelő, tetőfedő, útépítő és -fenntartó.
  • Technikum: egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Az első két évben ágazati alapoktatás zajlik, majd ágazati alapvizsgával zárul.  Az 5 éves technikumban érettségi és technikusi szintű szakképzettség szerezhető, mely a felsőfokú mérnökképzés előszobája. Választható képzések az építőipar ágazatban: hídépítő és -fenntartó technikus, magasépítő technikus, mélyépítő technikus, útépítő és vasútépítő, -fenntartó technikus

A szakképzési törvény és a végrehajtási rendelete lényeges változást hozott a szakirányú oktatási szakaszban zajló duális képzésben. Az átalakítás következtében nagy szerep és felelősség hárul a duális képzést folytató vállalkozásokra a gyakorlati tudás átadásában. A duális képző a szakmai oktatás teljes anyagát végezheti.

Képzőközpontok a gyakorlati tudásátadás helyszínei

A képzőközpontok létrehozásának célja, hogy a képzések a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt műhelyekben folyhasson, valamint azoknak a kisvállalatoknak is lehetősége legyen a szakirányú oktatásban való részvételre, amelyeknek csak az adott szakma egy részének oktatására van kapacitása. A képzőközpontok tevékenységi körébe tartozik a szakirányú oktatás, a felnőttképzés, vállalati képzési szolgáltatás, képzésszervezési és termelőtevékenység. Emellett fontos a szerepük a pályaorientáció tekintetében, a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása terén.

Képzőközpont, mint a triális képzés harmadik pillére

A szakiskolai elméleti oktatás és a cégeknél biztosított valós építőipari környezet mellett a képzőközpontokban a tanulók megkapják a gyakorlati alapokat az adott szakma teljes spektrumára vonatkozóan. A képzőközpontok felszereltsége, anyag- és eszközigénye hatékonyabb és költségtakarékosabb gyakorlati oktatást tesz lehetővé. A képzőközpontok a régi szakemberek továbbképzésére, új technológiákkal való megismertetésére is lehetőséget ad. A központok az építőipari innováció terepei is egyben.

Az építőiparban eddig megalakult képzőközpontok:
  1. ABASZAK Ágazati Képzőközpont Közhasznú Nonprofit Kft. (Építőipar – Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
  2. Ács Képző Központ Nonprofit Kft. (Építőipar – Nagyvázsony, Veszprém vármegye)
  3. Bajai Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft. (Építőipar, Fa-és bútoripar – Baja, Bács-Kiskun    vármegye)
  4. Baptista Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft. (Építőipar, Gépészet, Kreatív, Szociális, Turizmus-vendéglátás – Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
  5. EDUPARK Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft. (Építőipar, Épületgépészet, Gépészet – Szeged, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyék)
  6. Keszthelyi Építőipari Ágazati Képzőközpont Non-Profit Kft. (Építőipar – Keszthely, Zala vármegye)
  7. Komplex 21 Ágazati Képző Központ Nonprofit Kft. (Építőipar, Gépészet, Kereskedelem, Kreatív – Budapest, Pest vármegye)
  8. Pécsi Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft. (Építőipar, Vegyipar – Pécs, Baranya vármegye)
  9. Szalézi Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft. (Építőipar – Budapest, Pest vármegye)
  10. Szentesi Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft. (Elektronika, Építőipar, Épületgépészet, Gazdálkodás és menedzsment Gépészet, Kereskedelem, Közlekedés és szállítmányozás, Specializált gép- és járműgyártás, Szépészet – Szentes, Csongrád-Csanád és Pest vármegyék)
  11. SZÍVÓS-TEAM és TÁRSAI Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft. (Építőipar, Épületgépészet – Budapest, Pest vármegye)
  12. Tiszalöki Szakképzési Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft. (Építőipar, Épületgépészet – Tiszalök, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
  13. Tudásépítő-Team Ágazati Képzőközpont Nonprofit Zrt. (Építőipar, Épületgépészet – Budapest, Pest vármegye)

Ezek között találhatók nagyvállalati képzőközpontok, ahol a húsz legnagyobb magyar építőipari cégből már négy részt vesz, biztosítja hozzá a szükséges erőforrásokat is. Egyúttal vannak köztük már régóta elkötelezett, duális képzőhelyként működő kisvállalkozások is, akik összefogtak, és különböző fejlesztési lehetőségeket kapva hoztak létre képzőközpontot.

Ács Képző Központ, Nagyvázsony. Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Ágazati Készség Tanácsok (ÁKT) szerepe

A 2020. január 1.-jén hatályba lépett szakképzési törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet határozta meg, mely ágazatokban működnek készségtanácsok. Köztük szerepel az Építőipar Készségtanács, melynek tagjai között megtalálhatók a magas- és mélyépítéssel, vasútépítéssel, hídépítéssel foglalkozó kivitelezők és gyártók egyaránt.

Az Ágazati Készség Tanácsok az egyes ágazatok gazdálkodó szervezeteit képviselik. Folyamatosan figyelemmel kísérik az ágazatuk szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerő-piaci, technikai-technológiai folyamatokat. Ezek alapján szakvéleményt ad a szakmai képzés programkövetelményének nyilvántartásba vételével összefüggésben, javaslatot tehet a szakmajegyzékre, a szakmai oktatás időtartamára, a képzési és kimeneti követelményekre és az ágazati alapoktatás szakmai tartalmára, új szakképzési tankönyv kidolgozására és tartalmára. Emellett előrejelzést készít a szakképzés rövid és középtávú fejlesztési irányainak, céljainak tervezése, meghatározása érdekében.

Tanulói létszám a 2022/2023-as tanévben

A 2022/2023-as oktatási évben beiskolázott tanulói létszám 14.300 fő volt a teljes építés gazdaságban (beleértve az épületgépészeti és elektromos területeket is). Az 50.000 fő körüli teljes beiskolázási létszámot nézve, ez nem tekinthető rossz adatnak. Ebből ágazati alapképzésre 3.265 fő, szakmai képzésre 8.532 fő, technikus képzésre 2.503 fő jelentkezett. Egyre divatosabb a technikusi képzés, ezen belül is az emelt szintű technikusi képzés, mely lehetőséget biztosít a felsőfokú, mérnökképzés felé.

„A technikus képzés fontos feladata a középvezetői gárda (művezető, építésvezető pl.) képzése, melyre nagy szükség van a kivitelezések lebonyolításánál, és melyből jelentős hiány van jelenleg a piacon. Azonban sokan tovább lépnek az okleveles technikusi képzés felé, felsőfokú végzettség irányába, így ez a középvezetői réteg továbbra is hiányozni fog. Emiatt erre külön figyelmet kell fordítani” – emelte ki Tóth Istvánné, az ÉVOSZ alelnöke, az Építőipar ÁKT elnöke az ÉVOSZ októberi rendezvényén.

A szakmai összetételt tekintve a legtöbben a festő/mázoló/tapétázó (2.329 fő), a burkoló (2.118 fő) és kőműves (2.111 fő) szakmákat választották. Őket követi az ács (819 fő) és a szárazépítő szakma (539 fő). A szigetelő 240, a bádogos 191, tetőfedő 132 jelentkezőt vonzott. A legkevesebben a szerkezetépítő és -szerelő (38 fő), a kőfaragó (18 fő) és az épületszobrász és műköves (4 fő) területeket választották. A 12 választható szakma közül az útépítő gyakorlatilag nem került beiskolázásra.

Forrás: Tóth Istvánné október 16-i „Külföldi és hazai szakképzési tapasztalok az építőipari szakképzés területén” című ÉVOSZ rendezvényen elhangzott előadása

„A fenti adatokat alapján sajnos nem valósul meg az a kívánt modell, mely szerint a munkaerőpiaci kereslet határozza meg a képzendő tanulók számát szakmánként.  Az iskolák nem tudják az ágazati alapképzésre felvett tanulókat azon mesterségek felé irányítani, melyekkel jobban el tudnának helyezkedni a tanulmányaik után. Ezen mindenképpen változtatni kell, hogy a piaci kereslet és az iskolák által kibocsátott szakember kínálat jobban fedje egymást. Nem valószínű, hogy az országnak elegendő pl. 18 kőfaragó vagy 4 épületszobrász képzése. Ennek érdekében már az ágazati alapoktatásban erre nagyobb figyelmet kell fordítani, szorosabban együtt kell működni az ágazat szereplőinek” – hangsúlyozta az ÉVOSZ alelnöke.

„Vármegyei bontásban kiemelkedő eredményt mutat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol mind a tanulói mind a felnőttképzési jogviszonyban 1000 körüli a létszám. Emellett Budapesten is kiemelkedik a tanulói jogviszonyt létesítők, építőipari szakmát választók száma tekintetében, melyhez az ott működő képzőközpontok pályaorientációt segítő munkája is hozzájárul. Több olyan vármegye van (Somogy, Tolna, Vas), ahol a szakképzés nagyrészt arányban van az adott terület termelési, szakmai igényével. Ezzel szemben például a szabolcsi adat magában hordozza az ott képzett szakemberek elvándorlását olyan területekre, ahol munka van. Ugyanakkor az itt működő képzőközpontok jelentős szerepet kapnak a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásában, olyan minőségű képzést, szakmát tudnak nekik biztosítani, mellyel jobb életkörülményeket tudnak elérni a későbbiekben” – tette hozzá Tóth Istvánné.

Forrás: Tóth Istvánné október 16-i „Külföldi és hazai szakképzési tapasztalok az építőipari szakképzés területén” című ÉVOSZ rendezvényen elhangzott előadása

Az építőipari szakképzés jövője

Az építőipar jövője, munkaerő-utánpótlása a minőségi szakképzésen és a technológiai változásokhoz gyorsan, rugalmasan alkalmazkodó felnőttképzési rendszeren keresztül biztosítható. Az építési vállalkozások magas száma miatt a termelésben kialakult alvállalkozói rendszerhez igazított, a munka világába való belépést jobban elősegítő képzési rendszerre van szükség. A nagyvállalati modellre kialakított szakképzési rendszer csak akkor hozhat minőségi javulást, ha a szétaprózott iskolaszerkezet helyett ágazati bázisiskolák alakulnak, ahol biztosítható a felkészült oktatógárda és a korszerűen felszerelt tanműhely egyaránt.

Az építésgazdasági stratégia céljai

Tóth Istvánné az Építési és Közlekedési Minisztérium által készülő, a 2023-2027 időszakra szóló építésgazdasági stratégiára is kitért előadásában, amelyben meghatározott célokat és beavatkozási pontokat fogalmaztak meg. Ezen belül külön fejezetet kapott a humánerőforrás fejlesztése, mely a hosszú távú célok elérésének egyik alapja.

Fejlesztési célkitűzések a stratégiában:
  • Marketingmunka erősítése: az építőipari szakmákat népszerűbbé kell tenni a szülők és a fiatalok körében, hogy minél több tanuló válassza ezen mesterségeket. Ebben fontos szerepe van a médiának, hogy bemutassa, közelebb vigye az építőipari szakmákat a nagyközönség számára.
  • Vállalati kapcsolatok erősítése: jobban támaszkodjunk a vállalkozásokra, melyhez elengedhetetlen a feladatkörök pontos meghatározása. Sok esetben úgy tűnik, hogy számos iskola tart a vállalkozásoktól, hogy a duális képzés miatt elviszik a tanulóit. Ugyanakkor jelenlegi szakképzési modell lehetőséget ad arra, hogy egy jól felszerelt, felkészült gyár vagy ágazati képzőközpont az ágazati vizsga után teljeskörűen felvállalja a tanulók oktatását. Ebben technológiai és humánerőforrás oldalról is nagy lehetőségek vannak minden fél számára.
  • Beruházási tapasztalatok átadása: jól elkészült projektek bemutatása a pályaválasztóknak, valamint a képzés során is felhasználni azokat a szakmai tapasztalatokat, amelyek a minőségi kivitelezési munkát segítik.
  • Digitalizáció segítése

Fő célkitűzés a munkaerőpiaci kereslet-kínálat összehangolása, megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő képzése, a korszerű technológiai tudás átadása.

Fejlesztési források hozzárendelése szükséges 

A fenti célok eléréséhez alapvető a fejlesztési források megléte, mely forrásokról éves szinten a Kormány dönt. Ezek egy része hazai, másik része nemzetközi forrásokból származhat. Jelenleg is van egy törvény által biztosított fejlesztési forrás, mely korábban létszámarányosan, kisvállalkozásokat nagyobb arányban, a nagy cégeket kisebb mértékben automatikusan megilletett. Ez most nem jár automatikusan, de lehet kérni.

A megfelelő forrás biztosítása amiatt is fontos, mert a képzésben részt vállaló vállalkozások nem csak a saját szakember utánpótlásukat nevelik ki, közfeladatot is ellátnak. Őket ezzel is lehet ösztönözni a nagyobb szerepvállalásra.

A finanszírozásra vonatkozóan is jó elképzeléseket tartalmaz a megfogalmazott stratégia, remélhetőleg, ez elfogadásra is kerül.

Itt az idő, hogy foglalkozzunk az utánpótlással!

„Az építőipar jelenleg nehéz helyzetben van, jelentősen visszaesett a megrendelés-állomány, mely jelentős kapacitásokat szabadított fel. Ez egy jó lehetőség arra, hogy a szakképzésre, továbbképzésre több energiát fordítsunk” – emelte ki Tóth Istvánné.

________________________________________________________________________

Források:

FT

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL