Az építőipari munkaerő-kapacitások intenzív növelésének lehetőségeiről végzett felmérést az ÉVOSZ a GINOP 5.3.5-18-2018-00041. számú pályázatnak keretében.
Az építőipar világszerte hasonló problémákkal küzd: az elvártnál alacsonyabb hatékonyság, gondok a munkaerő-gazdálkodásban. Fluktuáció, kiöregedés, valamint a nem megfelelő létszámú és színvonalú munkaerő-utánpótlás. E folyamatokat még hangsúlyosabbá tette Magyarországon is a 2020 tavaszán kibontakozó, COVID-19-hez kapcsolódó válság. A jövőben mindenképp szükséges a termelékenység növelése olyan innovatív megoldások révén, amelyek segítségével a kapacitáskorlátok leküzdhetők lehetnek.
UTOLÉRNI A NÖVEKEDÉS ÜTEMÉT
A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy az építőipar az elmúlt években gyorsan növekedett, ami elsődlegesen extenzív módon történt, a szükségesnél kevesebb gépi beruházás, technológiai korszerűsítés mentén, létszámbővítéssel. Nem volt lényegi javulás a képzés területén, sem a vállalkozások együttműködésében.
A hirtelen növekvő kereslet áremelkedéshez vezetett, ami magában hordozta a munkaerő-költségek növekedését is. A növekvő igények és a forint árfolyamának romlása következtében az alapanyagköltségek is emelkedtek. A költségnövekedést az építőipari vállalkozások nehezen tudják kigazdálkodni.
Az ágazati szereplők számára a hirtelen növekedéssel, majd visszaeséssel jellemezhető időszakok váltakozása komoly gondot jelent, mert nehezíti, sőt, egyes esetekben lehetetlenné is teszi a jövőbeni fejlesztési, bővülési irányok megtervezését.
A munkaerőt illetően nemcsak a szakmunkás- és mérnökhiány, valamint a bérköltség növekedése jelent gondot, hanem a megbízható, képzett munkavállalók utánpótlása is. Nehéz a képzett munkaerőt a cégekhez vonzani és megtartani, amit nehezít az elvándorlás is.
A megkérdezett vállalkozások egyetértenek abban, hogy az építési piac növekedésében jelentős szerepe van a kormányzatnak, a közösségi megrendelések az összes kereslet 60%-át adják. Az erős kormányzati szerepvállalást szükségesnek is tartják a cégek képviselői, elsősorban a lehetőségek megteremtése, a szabályozás kialakítása terén. Ezen túl azonban elsősorban a piaci folyamatokra bíznák az építőipar fejlődését.
KLASZTERKÉRDÉS
A munkaerő hatékony foglalkoztatásának eszköze a szakmunkások folyamatos foglalkoztatása. Ezt segíthetné, ha a munkaerőt közös klasztereken keresztül foglalkoztatnák a cégek. Bár többen megfogalmazták, hogy szükség lenne valamiféle együttműködésre az építőipari klaszterek területén, de a megkérdezettek többsége nem támogatja ezt a formát. Ennek oka a korábbi rossz tapasztalatokban rejlik, illetve abban, hogy hazánkban a klasztereknek nincs tradíciója.
INNOVÁCIÓ, DIGITALIZÁCIÓ
A vállalkozások többsége nyitott az innovációkra, a digitalizációra, ugyanakkor az anyagi erőforrások szűkössége, a piac jellegzetességei, valamint a tudáshiány jelentős akadályokat jelentenek ezzel kapcsolatban.
A kis- és középvállalkozói kör hátrányos helyzetben van az innovációkat tekintve. A megkérdezettek elsősorban a nagyobb cégekhez kötik az újítások lehetőségeit. Integrátor cégekre lenne szükség, amelyek a mikro- és kisvállalatokat is húzzák magukkal az innováció, képzés területén.
A koronavírus-járvány hogyan alakítja át az építőipari foglalkoztatást? (1: egyáltalán nem ért egyet, 5: teljesen egyetért – a válaszok százalékos [%] megoszlása kategóriánként) Forrás: ÉVOSZ
| Állítás | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | |
| 1. | Csökkenni fog a foglalkoztatás | 16 | 26 | 17 | 32 | 11 |
| 2. | Csökkenni fog a foglalkoztatás, de csak szakképzetlen munkakörökben | 16 | 21 | 31 | 16 | 16 |
| 3. | Nőni fog a foglalkoztatás | 26 | 37 | 16 | 21 | 0 |
| 4. | Nőni fog a foglalkoztatás, de csak a szakképzett munkakörökben | 32 | 10 | 32 | 36 | 0 |
| 5. | A munkavállalók bérigénye csökkenni fog | 37 | 16 | 26 | 10 | 11 |
| 6. | A munkavállalók béren kívüli juttatási igénye megnő | 10 | 5 | 58 | 16 | 11 |
| 7. | Könnyebbé válik a munkaerőtoborzás, mert több lesz a munkanélküli | 5 | 21 | 47 | 16 | 11 |
| 8. | Könnyebbé válik a munkaerőtoborzás, mert a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazatérnek | 26 | 26 | 26 | 22 | 0 |
| 9. | Nehezebbé válik a munkaerőtoborzás, mert a külföldi munkaerő nem lesz elérhető | 5 | 21 | 53 | 21 | 0 |
| 10. | Egyre nagyobb lesz a verseny a szakképzett munkaerőért | 5 | 5 | 16 | 42 | 32 |
| 11. | A cégek közötti együttműködés erősödni fog, például a munkaerő megosztása terén | 16 | 32 | 37 | 11 | 5 |
| 12. | A koronavírus-járvány nem befolyásolja a foglalkoztatást | 37 | 26 | 16 | 21 | 0 |
Eltérő a vélemény a megosztáson alapuló gazdasággal kapcsolatban. A megkérdezettek egy része nem tartja reálisnak az erőforrások és az eszközök megosztását, másik része viszont kifejezetten nyitott erre. Itt is fontos a bizalom szerepe. Legszívesebben olyan partnerekkel létesítenének megosztásra alapuló tranzakciókat, akikkel kapcsolatban már korábbi pozitív üzleti kapcsolataik voltak.
A felmérés alapján kirajzolódnak a jövőbeni tennivalók fő irányvonalai:
- a bizalom erősítése a vállalkozások között,
- kiszámítható szabályozási háttér és piaci viszonyok megteremtése,
- az innovációhoz és a hatékony működéshez szükséges tudás megteremtése és terjesztése,
- a piac fehérítése a legális foglalkoztatás és bérezés irányába.
