1. ábra. „Az ágazat elmúlt évekbeli növekedésének a nagy építőipari cégek a nyertesei” állítással kapcsolatos vélemények megoszlása. Forrás: ÉVOSZ

Az építőipari munkaerő-kapacitások intenzív növelésének lehetőségeiről végzett felmérést az ÉVOSZ a GINOP 5.3.5-18-2018-00041. számú pályázatnak keretében.

Az építőipar világszerte hasonló problémákkal küzd: az elvártnál alacsonyabb hatékonyság, gondok a munkaerő-gazdálkodásban. Fluktuáció, kiöregedés, valamint a nem megfelelő létszámú és színvonalú munkaerő-utánpótlás. E folyamatokat még hangsúlyosabbá tette Magyarországon is a 2020 tavaszán kibontakozó, COVID-19-hez kapcsolódó válság. A jövőben mindenképp szükséges a termelékenység növelése olyan innovatív megoldások révén, amelyek segítségével a kapacitáskorlátok leküzdhetők lehetnek.

UTOLÉRNI A NÖVEKEDÉS ÜTEMÉT

A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy az építőipar az elmúlt években gyorsan növekedett, ami elsődlegesen extenzív módon történt, a szükségesnél kevesebb gépi beruházás, technológiai korszerűsítés mentén, létszámbővítéssel. Nem volt lényegi javulás a képzés területén, sem a vállalkozások együttműködésében.

2. ábra. Az „A CSOK sokat lendített az építőiparon” állítással kapcsolatos válaszok megoszlása. Forrás: ÉVOSZ

A hirtelen növekvő kereslet áremelkedéshez vezetett, ami magában hordozta a munkaerő-költségek növekedését is. A növekvő igények és a forint árfolyamának romlása következtében az alapanyagköltségek is emelkedtek. A költségnövekedést az építőipari vállalkozások nehezen tudják kigazdálkodni.

Az ágazati szereplők számára a hirtelen növekedéssel, majd visszaeséssel jellemezhető időszakok váltakozása komoly gondot jelent, mert nehezíti, sőt, egyes esetekben lehetetlenné is teszi a jövőbeni fejlesztési, bővülési irányok megtervezését.

3. ábra. Miért tekintik követendőnek a jó példaként kiemelt vállalatokat? (Értékelés maximum 10 pontig) Forrás: ÉVOSZ

A munkaerőt illetően nemcsak a szakmunkás- és mérnökhiány, valamint a bérköltség növekedése jelent gondot, hanem a megbízható, képzett munkavállalók utánpótlása is. Nehéz a képzett munkaerőt a cégekhez vonzani és megtartani, amit nehezít az elvándorlás is.

4. ábra. A megkérdezettek vállalkozásainak munkaerő-létszámának változása a koronavírus-járvány kezdete óta. Forrás: ÉVOSZ

A megkérdezett vállalkozások egyetértenek abban, hogy az építési piac növekedésében jelentős szerepe van a kormányzatnak, a közösségi megrendelések az összes kereslet 60%-át adják. Az erős kormányzati szerepvállalást szükségesnek is tartják a cégek képviselői, elsősorban a lehetőségek megteremtése, a szabályozás kialakítása terén. Ezen túl azonban elsősorban a piaci folyamatokra bíznák az építőipar fejlődését.

KLASZTERKÉRDÉS

A munkaerő hatékony foglalkoztatásának eszköze a szakmunkások folyamatos foglalkoztatása. Ezt segíthetné, ha a munkaerőt közös klasztereken keresztül foglalkoztatnák a cégek. Bár többen megfogalmazták, hogy szükség lenne valamiféle együttműködésre az építőipari klaszterek területén, de a megkérdezettek többsége nem támogatja ezt a formát. Ennek oka a korábbi rossz tapasztalatokban rejlik, illetve abban, hogy hazánkban a klasztereknek nincs tradíciója.

5. ábra. Az önfoglalkoztatás megoldás lehet-e az építőipar munkaerőpiaci problémáira? (%) Forrás: ÉVOSZ

INNOVÁCIÓ, DIGITALIZÁCIÓ

A vállalkozások többsége nyitott az innovációkra, a digitalizációra, ugyanakkor az anyagi erőforrások szűkössége, a piac jellegzetességei, valamint a tudáshiány jelentős akadályokat jelentenek ezzel kapcsolatban.

A kis- és középvállalkozói kör hátrányos helyzetben van az innovációkat tekintve. A megkérdezettek elsősorban a nagyobb cégekhez kötik az újítások lehetőségeit. Integrátor cégekre lenne szükség, amelyek a mikro- és kisvállalatokat is húzzák magukkal az innováció, képzés területén.

A koronavírus-járvány hogyan alakítja át az építőipari foglalkoztatást? (1: egyáltalán nem ért egyet, 5: teljesen egyetért – a válaszok százalékos [%] megoszlása kategóriánként) Forrás: ÉVOSZ

Állítás12345
1.Csökkenni fog a foglalkoztatás1626173211
2.Csökkenni fog a foglalkoztatás, de csak szakképzetlen
munkakörökben
1621311616
3.Nőni fog a foglalkoztatás263716210
4.Nőni fog a foglalkoztatás, de csak a szakképzett
munkakörökben
321032360
5.A munkavállalók bérigénye csökkenni fog3716261011
6.A munkavállalók béren kívüli juttatási igénye megnő105581611
7.Könnyebbé válik a munkaerőtoborzás, mert több lesz
a munkanélküli
521471611
8.Könnyebbé válik a munkaerőtoborzás, mert a külföldön
dolgozó magyar munkavállalók hazatérnek
262626220
9.Nehezebbé válik a munkaerőtoborzás, mert a külföldi
munkaerő nem lesz elérhető
52153210
10.Egyre nagyobb lesz a verseny a szakképzett munkaerőért55164232
11.A cégek közötti együttműködés erősödni fog, például
a munkaerő megosztása terén
163237115
12.A koronavírus-járvány nem befolyásolja a foglalkoztatást372616210

Eltérő a vélemény a megosztáson alapuló gazdasággal kapcsolatban. A megkérdezettek egy része nem tartja reálisnak az erőforrások és az eszközök megosztását, másik része viszont kifejezetten nyitott erre. Itt is fontos a bizalom szerepe. Legszívesebben olyan partnerekkel létesítenének megosztásra alapuló tranzakciókat, akikkel kapcsolatban már korábbi pozitív üzleti kapcsolataik voltak.

6. ábra. A jó munkaerő legfontosabb tulajdonságai (% – több választ is megjelölhettek a válaszadók) Forrás: ÉVOSZ

A felmérés alapján kirajzolódnak a jövőbeni tennivalók fő irányvonalai:

  • a bizalom erősítése a vállalkozások között,
  • kiszámítható szabályozási háttér és piaci viszonyok megteremtése,
  • az innovációhoz és a hatékony működéshez szükséges tudás megteremtése és terjesztése,
  • a piac fehérítése a legális foglalkoztatás és bérezés irányába.