Elkészült az októberben kezdődő dubaji világkiállítás magyar pavilonjának szerkezete.
Csernyus Lőrinc vezető építész, a pavilon tervezője az ifjúkor végéhez, a felnőtté válás kezdetéhez hasonlította a bokrétaünnep jelentőségét, amely azt jelzi, hogy az épület elérte legmagasabb pontját, “már nem nő tovább”.
“A fa élő anyag. Lélegzik, mozog. Jelkép, szimbólum. Az építés történetének egyik archetípusa” – hangoztatta Csernyus, kiemelve, hogy a XX. századi építészet irányzatai közül fontos szerepet kapott a Makovecz-féle organikus építészet, ennek volt egyik kiemelkedő példája a sevillai pavilon az 1992-es expón, amelynek építésében maga Csernyus is részt vett.
A pavilon tematikája a vízre épül, amelyben Magyarország gazdag. A vizet mutatja be víz használata nélkül – tudatta az építész.
Az építész a közmédiának elmondta, hogy őt magát is meglepte, hogy Dubajban a fa szinte teljesen ismeretlen mint építőanyag, ezért a szerkezetet Magyarországon már egyszer – főpróbaként Gyomaendrődön – összeszerelték, mert a helyszínen már nem lehet helyrehozni, ha valami nem a terveknek megfelelően alakul.
Takács Szabolcs, a dubaji expó miniszteri biztosa hozzátette: a világkiállítást Magyarország arra is szeretné felhasználni, hogy a keleti nyitás egyik újabb fontos lépésével helyzetbe hozza a magyar cégeket, kis- és közepes vállalakozásokat, start-upokat. Emellett pedig az expó turisztikai esemény is a világ egy tőkeerős, fizetőképes részén, és talán őket is meg lehet szólítani a magyar gyógyvizek és édesvizek, egészségturizmus lehetőségeivel – fejtette ki a miniszteri biztos.
Tóth Andrea, az Expo 2020 ügyvezetője az ünnepségen kijelentette, hogy minden a terv szerint halad. A pavilont 17 magyar ács építette fel Dubajban, és a tervek szerint szeptember 15-re készül el.
A dubaji világkiállítás 2020. október 20-től 2021. április 10-ig tart, és a szervezők 25 millió látogatóra számítanak.
Forrás: MTI
