Tavaly novemberben vette kezdetét a jegybank Szabadság téri MNB Székház épületének rekonstrukciója. A beruházással kapcsolatban közölték: az eredetileg Alpár Ignác tervei alapján készült épület több mint százéves fennállása alatti első jelentős felújítása során műemlékvédelmi, fenntarthatósági és pénzügyi edukációs szempontok is szerepet kaptak.

A közismert, eklektikus, neobarokk stílusjegyeket hordozó jegybanki székház eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti fiókintézeteként épült meg 1902-1905 között. Az első világháború a monarchia felbomlását eredményezte, ennek következtében az épület a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1924-es megalakulása óta, azaz a kezdetektől fogva annak központi épületeként szolgál.

Az elmúlt egy évszázadban jegybanki funkcióit megszakítás nélkül betöltő épület a folyamatos állapotfenntartó munkálatok ellenére szerkezetileg és technológiailag mára olyannyira elavult, hogy használata éveken belül komoly üzembiztonsági kockázatot hordozna magában – emlékeztettek a beruházással kapcsolatos szerdai közleményben. Mint írták, elengedhetetlenné vált egy teljes körű felújítás a munkavállalók és a járókelők, biztonsága érdekében egyaránt.

Az MNB székházának külleme kevésbé sínylette meg a történelmi események rombolását, azonban belső tereinek háborút követő, elnagyolt átalakítása jelentős károkat okozott az épület értékeiben. A rekonstrukció során ezek eredeti tervek szerinti helyreállítása is megtörténik.

A munkálatokkal az MNB centenáriumi ünnepére készülnek el

Az Alpár Ignác által megálmodott, nyitott belső udvart a második világháborút követően lefedték, a harmadik emeleti nyitott loggiákat megszüntették, az első szintet pedig egy födémbeépítéssel kettéosztották, így a napfényes, nagy belmagassággal rendelkező, elegáns épületet egy sötét szobákkal zsúfolt irodaépület váltotta fel – ismertették a sajtóanyagban. Kiemelték, a mostani rekonstrukció egyik fontos szempontja, hogy a tervező örökségét visszaállítsák eredeti pompájába, visszaadva a tágas, levegős és világos tereket az itt dolgozóknak. A tervek szerint a felújítás a jegybank 100 éves fennállásának jubileumára, 2024-re készül el, ezzel az első jegybankelnök, Popovics Sándor munkássága előtt is tisztelegve.

A felújítással kapcsolatos tájékoztatóban arra is kitértek, hogy a második világháború utáni átalakítás a belső terek mellett az épület homlokzatán található művészeti alkotásokban is esztétikai károkat okozott, kiemelt cél ezek helyreállítása is az értékmegőrzés érdekében. Elmondták: többek között az épület első emeleti ablakai fölött található allegorikus domborműveket, melyeket Senyei Károly készített és a főbejárat felett két oldalt ülő, Tóth István által mintázott női szoboralakokat is a XX. századi állapotoknak megfelelően renoválják. Az irodahelységek kialakítása során a Róth Miksa által készített üvegablakok egy részét korábban födémmel lefedték, most ezeket is felszabadítják, az esetleges sérüléseket pedig helyreállítják.

Innovatív megoldás alkalmazása a légszennyezés ellen

A felújítás másik fontos célja, hogy az energetikai és épületgépészeti rendszereket olyan módon alakítsák át, hogy a jegybank Zöld Programjával összhangban egy korszerű, energiatakarékos irodaépületbe térhessenek vissza a jegybank dolgozói – közölték a szerdai tájékoztatóban. A műszaki megoldások mellett azonban – hangsúlyozták – már az építkezés folyamatiban is megjelenik a fenntarthatóság szempontja. Az épület Bank utca felőli oldalát ugyanis egy hazai viszonylatban úttörőnek számító technológiával készült épületháló borítja. Az itthon eddig példátlan méretben, 1900m2-es felületen alkalmazott Pureti technológiával készült molinó légtisztító ereje 5700 fa azonos hatásával egyezik meg, így jelentősen hozzájárul a belvárosi levegő tisztulásához – ismertették szerkesztőségünknek küldött sajtóanyagban.

A technológia alapját egy olyan kezelési eljárás adja, amely során a felületet nanorészecskékkel vonják be – jelen esetben titán-dioxiddal, – amely természetes vagy mesterséges fény jelenlétében szennyező anyagokat képes megkötni a levegőből. A kezelt felület fény hatására ugyanis fotokémiai reakciók katalizátoraként működik, ezzel megköti a nitrogén-oxidokat, amelyek a városi szmog egyik fő alkotóelemei. Az épületháló a levegőben található vízmolekulák és szálló poron kívül további szennyező anyagok megkötésére is alkalmas, amelyek nagyobb koncentrációban károsak az emberi légutakra, és egészében véve az egészségre és a jóllétre. A kihelyezett zöldháló az építkezés teljes ideje alatt hozzájárul a légszennyezés mértékének csökkentéséhez – hangsúlyozták a közleményben.

Forrás: gwc sajtóanyag