Februárban sem csökkent a cégek áremelési törekvése

222

A GKI konjunktúraindexe februárban a januári emelkedés után hibahatáron belül, de csökkent. A GKI Gazdaságkutatónak az EU támogatásával készített felmérése szerint az üzleti várakozások – főleg az iparban – romlottak, a fogyasztói várakozások viszont kissé javultak. Az üzleti szféra áremelési szándéka tovább erősödött, főleg a februárban amúgy is minden tekintetben optimistábbá vált szolgáltató cégek körében.

Az üzleti szférán belül februárban a szolgáltató cégek kivételével minden ágazat pesszimistábbá vált, főleg az ipar. Az ipari bizalmi index februárban a tavaly évvégi szint alá esett. Egyaránt romlott az elmúlt időszak termelésének, a rendelésállománynak és a készletszintnek a megítélése. Gyengültek a termelési várakozások, az exportrendeléseket azonban a januárinál kedvezőbbnek érezték a válaszadók.

Az építőipari termelők februári hangulata lényegében megegyezett a decemberivel. A magasépítők kilátásai januárhoz képest valamelyest romlottak, de a mélyépítőké javultak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség februárban minimálisan javult, a rendelésállományok értékelése gyakorlatilag nem változott.

A kereskedelmi bizalmi index minimálisan csökkent. Ez az egyetlen ágazat, ahol valamivel több a pesszimista, mint az optimista vállalkozás. Az eladási pozíció megítélése kedvezőbb lett, a rendelésekről és a készletszintről alkotott vélemény viszont rosszabb.

A szolgáltatói bizalmi index februárban megközelítette a covid-válság kezdetétől számított időszak csúcspontját. Az általános üzletmenetről és a várható forgalomról alkotott vélemény egyaránt javult.

Februárban megállt az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandóságának három hónapja tartó csökkenése, főleg a szolgáltató cégek optimizmusának köszönhetően. Csak az építőiparban lett gyengébb a létszámbővítési szándék, de itt is több az alkalmazottak számának növelésére, mint csökkentésére számító cég. Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme két hónapos gyengülés után érezhetően markánsabbá vált. A cégek áremelési törekvése tovább erősödött, különösen a szolgáltató szektorban, de fokozódott az építőiparban is. A kereskedelmi cégek körében ugyan némi gyengülés következett be, de így is e cégek mintegy 70%-a készül áremelésre. A fogyasztók inflációs várakozása viszont több hónapos erősödés után harmadik hónapja gyengül. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét a vállalatok továbbra is pesszimistán látják, de ennek mértéke második hónapja enyhül. Immár a szolgáltató cégek a legkevésbé borúlátók. A lakosság véleménye viszont kissé kedvezőtlenebb lett.

A GKI fogyasztói bizalmi index februárban – novemberi zuhanását követően – már harmadik hónapja javult, s elérte nyári, viszonylag kedvező szintjét. A lakosság saját pénzügyi helyzetét a januárinál kedvezőbbnek, lényegében a válság előttivel azonosnak érezte. A saját jövőbeli megtakarítási képesség megítélése elérte mindenkori csúcspontját.

_____________________________________________________________________________

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.

 

Forrás: GKI