Szemléletformálás az építészképzésben

A Lechner Tudásközpont „Lechner Kiválósági Program” (LKP) című 4 féléves szemléletformáló képzési és oktatási programot zárt sikeresen az év elején. A program első fázisában építész és építőmérnök fiatalok 2017 februárjától kapcsolódtak be aktívan a Lechnerben folyó munkába, majd a program második fázisában különböző építészeti felsőoktatási intézményekben adták tovább megszerzett tudásukat.

A PROGRAMRÓL

 

Bakai Nándor BIM specialista,
Lechner Tudásközpont

A Lechner Kiválósági Program (1. ábra) a pályázatok beérkezését és értékelését követően, 2017. február 1-jén vette kezdetét és hivatalosan 2018. december 31-én zárult, teljes időtartama összesen négy szemeszter volt.

A program két fő részre tagolódott, az első, „képzési” időszakban 11 fiatal vett részt, akik az ország különböző egyetemeiről érkeztek. A képzési időszak alatt tematikus kurzusokon vettek részt: bepillantottak az építésügy korszerűsítését célzó tevékenységekbe, kipróbálták és elsajátították az építészetben, informatikában, térinformatikában alkalmazott legfejlettebb módszereket és eszközöket, valamint a települési és térségi tervezés, illetve az okos város gondolkodásmód is helyet kapott (2. ábra).

Horkai András BIM specialista,
Lechner Tudásközpont

A tanulás mellett aktívan bekapcsolódtak a Tudásközpont életébe, hetente több napot töltve a munkatársakkal, megismerve feladataikat.

Az első szakasz utolsó heteiben a következő három szemeszter oktatására felkészülve összehangolt tananyagfejlesztés zajlott, melynek keretein belül a Kiválósági Program résztvevői kidolgozták egy előadás-, illetve egy gyakorlatorientált szabadon választható kurzus tematikáját, valamint elkészítették az ezekhez szükséges előadásokat és a gyakorlati feladatok anyagait is.

Dr. Sik András térbeli szolgáltatások
igazgatója, Lechner Tudásközpont

A második, „oktatási” szakaszban hat fő adta át addig elsajátított ismereteit az építészeti felsőoktatás hallgatóinak, 2017 szeptemberétől három szemeszteren át. Feladatuk a korszerű eljárások és eszközök oktatása, folyamatos tudástranszfer, gyakorlatok és terepi felmérések lebonyolítása volt. Az oktatás mellett a leglelkesebb hallgatókkal külön is foglalkoztak annak érdekében, hogy az innovatív szemléletmód kis csapatokban, kutatócsoportokban tovább terjedjen.

 

AZ OKTATOTT TÁRGYAK

Zagorácz Márk igazgatói tanácsadó,
Lechner Tudásközpont

A „Korszerű módszertanok az építészetben” c. tantárgy keretében a hallgatók korszerű építészeti-mérnöki technológiákkal (lézerszkenneres felmérés, pontfelhők, BIM), innovatív módszerekkel ismerkedhettek meg, bepillantást kaptak az építésügy működésébe és az építésügyi folyamatokba; a legújabb IT és adatgyűjtő eszközök alkalmazásába; valamint építészeti terve­zéshez kapcsolódó térinformatikai adatfeldolgozásba. A tantárgy célja az volt, hogy a hallgatók olyan módszerekkel ismerkedjenek meg, melyek épített és természeti környezetünk jobb feltárását segítik.

2. ábra. Az egyes tématerületek aránya a képzési szakaszban
(saját szerkesztés)

A tantárgy a következő előadásokat ölelte fel:

  • A Lechner Tudásközpont tevékenységének bemutatása
  • Építésügyi-településügyi adatforrások és információgyűjtési lehetőségek
  • Térinformatika, távérzékelés, 3D pontfelhők
  • Térinformatikai esettanulmányok
  • 3D pontfelhők előállítása, kezelése és felhasználása az építészeti tervezésben
  • A BIM fogalma és alapjai
  • A BIM alkalmazási lehetőségei az építészetben
  • BIM esettanulmányok, AR & VR technológiák, 3D nyomtatás
  • Az építésügy jogszabályi környezete, hatósági feladatok áttekintése
  • Építésügyi informatikai alkalmazások (OÉNY, ÉTDR, e-napló, e-közmű, ÉMO, egyéb)
  • Korszerű településfejlesztés: az okos város módszertan

A „Korszerű épületmodellezési módszertan (BIM)” című tantárgy a hallgatók meglévő CAD és 3D modellezési tudására alapozva elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtott elsősorban a BIM-módszertannal, másodsorban a korszerű felmérési módszerekkel kapcsolatban. A hallgatók megismerkedtek a BIM alapelveivel, a korszerű (lézerszkenneres) felméréssel, majd ezt követően a felmérési eredményt feldolgozták és elkészítették a felmért tér/épület/épületrész BIM-modelljét; a félév végén az elkészült modellen ütközésvizsgálatot végeztek. A tantárgy a félév elején zömében előadásokból, majd számítógépes gyakorlatokból állt, tematikája a következő volt:

  • Mi a BIM?
  • Pontfelhő alapok
  • Korszerű épületfelmérési módszerek; Kis léptékű tér, kis épület felmérése
  • Pontfelhő szoftveres feldolgozása: Agisoft Photscan, Cloud Compare, ArchiCAD
  • Szoftverhasználat I-VI.
  • BIM folyamatok és projektrésztvevők; BIM kompatibilis épületelem-klasszifi­kációs rendszerek
  • Modellek információtartalma – LOD-szintek: Level of Detail, Level of Development
  • Kitekintés: csapatmunka, IFC, modellek ellenőrzése, ütközésvizsgálat

KÉPZÉSI HELYEK, OKTATÁSI ALKALMAK, LÁTOGATOTTSÁG

A résztvevő felsőoktatási intézmények:

  • Budapesti Metropolitan Egyetem Építészet és Design Tanszék
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar és Építőmérnöki Kar
  • Debreceni Egyetem Műszaki Kar
  • Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
  • Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar
  • Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar

Ezen felsőoktatási intézményekkel való együttműködés értelmében a 2017. őszi szemeszterben megindultak a korszerű építészeti módszertanokat ismertető elméleti és gyakorlati kurzusok, heti 90 percben.

Az LKP keretein belül a részt vevő hat intézményben, három félév alatt összesen 280 előadást és gyakorlati órát tartottak meg közel 3800 hallgató részvételével. Ennek alakulása a félévek és intézmények szerinti bontást tekintve a 3. ábrán látható.

3. ábra. Megtartott tanórák (előadások és gyakorlatok) száma az egyes félévekben (saját szerkesztés)

A tanórák összlátogatottsága (hallgatók száma×megtartott tanórák száma) tekin­tetében az első és harmadik félévekben a PTE-MIK-en tartott órákon vett részt a legtöbb hallgató, a második félévben a SZIE-YMÉK-en (4–6. ábra).

4. ábra. A hallgatók arányai az egyes félévekben (saját szerkesztés)

VISSZAJELZÉSEK, A KURZUSOK UTÓÉLETE

Bár a Kiválósági Program 2019 elején befejeződött, a „Kiválóságok” több intéz­ményben továbbra is jelen vannak, és vagy változatlan tárgynéven, vagy más tantárgyakba ágyazva oktatják a megszerzett ismereteket. Több intézményben is ez a program világított rá a korszerű módszerek, illetve a BIM építészképzésbe való integrálásának szükségességére, így például a SZIE-YMÉK-en angol nyelvű (Erasmus) képzésen is tervezik „Modern Architectural and Engineering Methods” című tantárgy indítását.

5. ábra. Tanórák összlátogatottsága az egyes félévekben (saját szerkesztés)

A hallgatói érdeklődés már a tantárgyak indulásakor is nagy volt, és azóta is töretlen a lelkesedés. A kurzusok során előfordult, hogy olyan hallgatók is bejártak, akik nem tudták hivatalosan felvenni a tantárgyat, de érdekelte őket a téma. Nagyon pozitívan élték meg a Kiválóságok, hogy sokszor korábbi tanáraik is beültek meghallgatni az előadásokat. A hallgatók olykor estébe nyúlóan a teremben maradtak, hogy újabb és újabb témákat vitassanak meg.

6. ábra. A részt vevő felsőoktatási intézmények és a tanórák összlátogatottsága három szemeszter alatt (saját szerkesztés)

A kurzusok hallgatói közül többen is lelkes kutatásba kezdtek, TDK dolgozatot készítettek, mely dolgozatokkal a XXXIV. OTDK Műszaki Tudományi Szekciójában ez év áprilisában dobogós helyezést értek el. Szilágyi Dorottya (PTE-MIK) „Korszerű építészeti módszertanok alkalmazásának hatása a tervezési folyamatra”, valamint Fejes Péter és Hornperger Arnold (SZIE-YMÉK) „BIM-alapú és hagyományos mennyiségszámítási módszerek összevetése” című dolgozatainak eredményeit következő lapszámainkban részletesen bemutatjuk.

Nagyon fontos, hogy a korszerű, elterjedőben lévő technológiákat és módszereket megismertessük a jelenlegi hallgatókkal, a jövő mérnökeivel. A Lechner Tudásközpont a Kiválósági Programban megtalálta azokat a fiatalokat, akik fontosnak tartották a fejlett technológiák ismeretét és az innovatív módszerek gyakorlati alkalmazását, és ezt a szemléletmódot szívesen képviselték a hazai felsőoktatásban. A tapasztalatok alapján a tudásátadás sike­res volt, sikerült irányt mutatni a következő generáció számára.

A Lechner Kiválósági Program a „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” KÖFOP-1.0.0- VEKOP-15-2016-00037, illetve az „E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában” KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00038 projektek részeként megvalósuló E-szemléletformálási pillérének keretében valósul meg.

 

Források
http://lechnerkozpont.hu/cikk/kivalosagi-programot-indit-a-lechner-tudaskozpont
http://lechnerkozpont.hu/cikk/felkeszultek-a-kivalosagok
https://hirlevel.egov.hu/2018/01/21/gyakorlati-tudast-gyakorlatban-a-legfrissebb-epiteszeti-modszertanok-a-lechner-tudaskozpont-kivalosagi-programjaban/