Hő- és füstelvezető kiválasztása a lakó- és műemléképületek felújításakor

Elterjedt nézet, hogy a régi épületek felújításakor az egyik legnagyobb kihívás a hő- és füstelvezető szerkezetek napjaink követelményeinek megfelelő kialakítása.

Kétségtelen tény, hogy az Országos Tűz­védelmi Szabályzat és az OTÉK hőtechnikai, tűzvédelmi és biztonságos hasz­nálati követelményei mellett a CPR és a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet vala­mint a vonatkozó szabványok előírásainak is meg kell felelni. Ha mindezeknek ter­mékszinten megfelelő, bevizsgált és igazolt hő- és füstelvezetőt választunk, megspó­rolhatjuk a jogszabályok útvesztői közötti kalandozást és bónuszként biztonságos és szabályos megoldást alkalmazunk.

LAKÓ- ÉS MŰEMLÉKÉPÜLETEK MEGLÉVŐ ABLAKAI

Persze a szabályos és biztonságos meg­oldáshoz néhány alapvetést érdemes tisz­tázni. A felújítás során két alapkérdés merül fel szinte minden esetben.

Mi legyen a meglévő nyílásokkal?

Ha a felújítás során kiszámítjuk a hő- és füstelvezetéshez szükséges hatásos át-eresztő felületet, előfordul, hogy a meg­lévő nyílásoknál nagyobbra lenne szükség. Ez nem okozhat problémát, nem kell a falat kibontani, ugyanis csak a felújítás körében és mértékében kell alkalmazni a mai elő­írásokat. A cél a biztonság javítása. Tehát a meglévő nyílások bevonásával megoldhat­juk a hő- és füstelvezetést. Keresnünk kell azokhoz méretben megfelelő szerkezeteket.

Mit legyen a meglévő ablakokkal?

Egy felújítás során a hőtechnikai előírá­soknak megfelelő homlokzat, lépcsőház kialakításánál alapvetés a nyílászárók cseréje, így az életvédelmi célú hő- és füstelvezető szerkezeteknek is a mai elő-írásoknak kell megfelelni. Tehát szabvá­nyos hő- és füstelvezető szerkezeteket kell beépíteni! Ezek laikus számára sok­szor nem különböztethetők meg a normál használatúaktól, mégis óriási a különbség a két termékkör között. A normál működé­sűek meghibásodása a bosszúságon kívül nem okoz különösebb problémát, az élet­védelmi célúak meghibásodása ellenben veszélyezteti az épületben lévők életét.

Kivétel erősíti a szabályt!

Egy kivétel van, ha nincs semmilyen hőtechnikai felújítás, de az épület tulaj­donosa például egy régi meglévő abla­kot akar utólag átalakítani füstelveze­tővé, akkor erre a már korábban beépített ablakra felszerelhető a motor, ekkor ugyanis a korábbi tűzvédelmi helyzethez képest javítottuk a tűzvédelmi feltételeket. (Erre vonatkozóan a Hő- és füstelvezetés TvMI (2020. 01. 22.) 1.6.4. pontja, illetve az OTSZ 91. § (5) bekezdése ad útmutatást, amikor az átalakítás mértékének, körének figyelembevételével a megoldásnak a tűz­védelmi hatósággal való egyeztetése szük­séges.) Ez azonban csak az 54/2014. (XII. 5.) BM. rendelet hatálybalépésekor az épít­ményekben meglévő építményszerkeze­tekre vonatkozik.

Tehát, ablak+motor füstelvezetőként akkor alkalmazható, ha egy 2014. december 5. előtt épült épület ablakát alakítjuk át utólag hő- és füstelvezető szerkezetté és nem volt hőtechnikai felújításból ered az ablakcsere.

ABLAK+MOTOR – MIÉRT NEM MEGFELELŐ?

Az ablakok „automatizálása”, hő- és füst­elvezetésbe történő bevonása motorok fel­szerelésével sok sebből vérzik! Az a legki­sebb baj, hogy szabálytalanok, a nagyobb, hogy nem működnek, amikor arra a legna­gyobb szükség lenne. Milyen használati, műszaki problémákkal találkozunk?

• A műanyag ablakok hő hatására nem nyílni, hanem deformálódni fognak, így ezek teljesen alkalmatlanok erre a funkcióra.
• A fém és a fa ablakok a hő szempontjából jobban állnak, mégis az eredendő bűnt többnyire ezek hordozzák! A helyszíni szerelés óhatatlan eltérései miatt a több­szöri nyitást nem bírják, gyakran nem nyílik az ablak, mert a motor nyaka lesza­kadt az ablak nyílószárnyáról (1. kép).

  

Ezekkel két baj van:

• nem felelnek meg a vizsgálat követelmé­nyeinek, ugyanis a helyszínen nem lehet az előírt pontosságot és minőséget bizto­sítani;
• és nem felelnek meg az OTSZ tűzvé­delmi követelményeinek sem.

A tapasztalatok szerint a helyben összelegózott ablakok jó, ha 10 nyitást kibírnak. Így az említett hőt és füstöt nem képesek hatékonyan elvezetni.

MIÉRT EGYBEN GYÁRTOTT, VIZSGÁLT ÉS MINŐSÍTETT?

A vázoltak miatt az életvédelmi célú hő-és füstelvezetők gyártási és minőségbiz­tosítási követelményei lényegesen szigo­rúbbak, az úgynevezett 1-es kategóriába esnek. Ezeket az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/ EU rendelete (röviden CPR rendelet) és az építési termék épít­ménybe történő betervezésének és beépíté­sének, ennek során a teljesítmény igazolá­sának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet határozza meg.

Mindezt azért, mert ennek az „ablaknak” akkor is működnie kell, amikor egy normál ablaknak nem. A normál ablak és a hő- és füstelvezető ablak között annyi a különbség, mint a lakók és a tűzoltók között. A lakók „dolga” a tűzben lévő épületből kimene­külni, a tűzoltóké bemenni az épületbe és oltani. E feladatbeli különbségek miatt csak olyan szerkezetet nevezhetünk hő- és füstel­vezetőnek, amelyet egybeépítve bevizsgáltak és a félórás teszt során 300 °C-os hőmérsék­leten megőrizte működőképességét, s közös­ségi épület esetén 1000, egyéb épület esetén 300 nyitás során működőképes maradt. Ha mindezt szellőztetésre is alkalmazzuk, akkor még 10 ezer nyitást kell teljesítenie.

Ezeknek a követelményeknek a teljesítése az emberi élet védelmét, a menekülés fel­tételeinek biztosítását szolgálja, s gyári körülmények között is különös pontossá­got, az ablakra ható erők folyamatos tesz­telését igényli.

Így építési termékként vagy készletként ablak+motor helyben történő összeszerelé­sével hő- és füstelvezető nem alakítható ki. Minden esetben meg kell nevezni a gyár­tót. Nem kettőt, egyet! Olyan ez, mint a gépkocsi, sok alkatrészből, részegység­ből épül meg, de csak egy gyártója lehet, annak kell felelnie minden részegységért és a vizsgáztatásért.

HOGYAN VÁLASSZUNK?

1. Egységes szerkezetként vizsgált és tanúsított füstelvezető ablakot szabad beépíteni.
2. Ellenőrizzük az OTSZ szerinti bizton­sági szinteket. (A tűzvédelmi osztá­lyát, nyitási ciklusainak számát, külső szélszívóhatással és a hővel szembeni ellenállását.) Ha nem igazolták a nyi­tási ciklusait, később nem fog kinyílni, ha égésre deformálódik, már elsőre sem fog, amikor szükség lenne rá.
3. A szellőztetési funkciónak is meg kell felelnie, ha arra is használják, (erre külön szabványos vizsgálat vonatkozik), de ez csak másodlagos funkció lehet. Minden esetben a hő- és füstelvezető az elsődleges!

Az eldöntendő, megfontolandó kérdéseket az 1. táblázatban foglaltuk össze. Ezek után dönthetünk a konkrét termékről.

MEGLÉVŐ LAKÓÉPÜLET FELÚJÍTÁSA

Meglévő épület, jellemzően panelház hő-és füstelvezetőjének cseréjekor gyakori probléma a szó szerint bebetonozott nyí­lásméret, a legalább 1 m²-es hatásos áteresztő felület és magas hőtechnikai igény, rendkívül alacsony áron, lehetőleg vandálbiztos kivitelben. Amint említettem, a méreten nem kell változtatni!

Megoldás: Rejtett, mechanikus működ­tetésű, azaz a tokozatba beépített működ­tető szerkezetű alumínium nyílószárny (2. kép, 2. táblázat). A talajszintről gomb­nyomással nyitva 24 V-os jeladással, vis­szazárás a gyárilag méretezett és felsze­relt fogantyúval, kézzel behúzva. Ez lehet Souchier Exubaie V2. Milliméter pontos­sággal az adott nyílásba készül, nincs ron­gálási szándékkal leszerelhető motor vagy munkahenger. A legjobb hőszigetelő hatás: U_g= 1,1 W/m²K. Az 1730×1410 mm-es beépítési méretű, 60°-ban kifelé bukó szer­kezet szabad nyílásmérete: 2,077 m², hatá­sos áteresztő felülete pedig 1,18 m².

MŰEMLÉKÉPÜLET, KASTÉLY FELÚJÍTÁSA

Egy műemléképület felújítása már önma­gában is kihívás. Tűzvédelmi szempont­ból az aktuális követelmények teljesítése gyakran megoldhatatlan feladatnak látszik. Ha sikerül elérni, hogy a meglévő ablako­kat az eredetivel közel azonosra lehet cse­rélni, megnyílik az út a megoldás felé. Minősített füstelvezetőt lehet beépíteni és „felöltöztetni” olyan elemekkel, amelyek a régivel azonos megjelenést kölcsönöznek neki. Ezt a kompromisszumot a műemlék­védelemnek el kell fogadnia, műszaki kor­látot a max. 50-60 kg/nyílószárny jelent, cserébe viszont az akusztikai teljesítmény: R_w=48 (–2;–6) dB-es léghanggátlása is figyelembe vehető. A megoldás: Exubaie MH hő- és füstelvezető (3. kép).

ÖSSZEGEZVE

• Vannak biztonságos, egyben vizsgált és minősített, az OTSZ követelményeit kielégítő hő- és füstelvezetők, amelyek­nél a költséghatékony megoldástól a technikai, kényelmi és esztétikai igénye­ket maximálisan kiszolgáló megoldáso­kig terjed a skála.

• A helyben barkácsolt megoldások jog­szabályellenesek és életveszélyesek!
• Az üzemeltető felelőssége a biztonsá­gos működtetés, amit egy jogi személ­lyel kötött szerződésben rögzített felté­telekkel végeztethet szakcéggel. Ezzel az egész karbantartási folyamatért a szak­cég viseli a felelősséget.

Forrás: Magyar Építéstechnika, 2021/8-9. lapszám