A hazai kivitelezési gyakorlat szomorú tapasztalata, hogy bár a hazai szabályozás részletesebb és sok területen szigorúbb, mint a többi uniós tagországban – a homlokzati hőszigetelések tűzvédelmi kérdéseit illetően még ma is meglepően sok a fehér folt a felhasználók körében. Pedig nagyon fontos volna az előírások pontos ismerete, hiszen azok be nem tartása vagy nem ismerete az egyre gyakoribb építéshelyi ellenőrzéseken az egész hőszigetelés nem megfelelőségét vonhatja maga után.

Ez a probléma azért is aktuális, mert 2020. január 22-én lépett hatályba Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) újabb változásáról szóló BM. rendelet.

Ennek kapcsán érdemesnek tartjuk röviden áttekinteni, hogy mire is van szükség ahhoz, hogy tűzvédelmi szempontból megfelelő homlokzati hőszigetelések készülhessenek a jövőben. Kérdésünkre a rövid válasz: mind a kivitelezőnek, mind a megrendelőnek ismernie kell a gyártó (rendszergazda) ajánlásait, az alkalmazott rendszer Nemzeti Műszaki Értékelését (NMÉ) és az OTSZ vonatkozó előírásait.

GYÁRTÓI AJÁNLÁSOK

A 305/2011/EU rendelet (közismertebb nevén CPR-rendelet) értelmében a homlokzati hőszigetelő rendszerek készletnek minősülnek, ami azt is jelenti, hogy a rendszert forgalmazó rendszergazda akkor is gyártói minőségben felel minden egyes rendszerelem megfelelőségéért, ha azokat nem ő gyártja (azaz csak forgalmazza). Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a rendszerhez tartozó elemek helyett más (általában olcsóbb) anyagokat építenek be, úgy az így kialakított szerkezet (ami nem rendszer!) tűzvédelmi teljesítménye nem igazolt és nem garantált – a felelősség ebben az esetben mindig azé, aki eltér az előírásoktól.

Általános tapasztalat, hogy a hőszigetelő rendszerek teljesítményét és élettartamát nemcsak az alkalmazott anyagok minősége, hanem azok beépítési módja – azaz a kivitelezés – nagymértékben befolyásolja.

Éppen ezért a rendszergazdák részletes alkalmazástechnikai útmutatókat bocsátanak a felhasználók rendelkezésére, amelyek tartalmazzák a kivitelezés legfontosabb szabályait és a jellemző csomópontokat.

Magyarországon ezen kiadványok szerepét lassan átveszi a Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség (MEVSZ) által kiadott (és az internetről ingyenesen letölthető a https://mevsz.org/munkacsoportjaink/#thr címen) két műszaki irányelv, amelyeknek óriási előnye, hogy nem egy, hanem a szervezet közel húsz rendszergazdájának közös ajánlásait tartalmazza.

Nagyon fontos azonban tudni, hogy a gyártóra, a rendszergazdára az NMÉ és az OTSZ előírásai pontosan ugyanúgy vonatkoznak, mint bárki másra, ezért nincs jogosultságuk arra, hogy az említett dokumentumokban található feltételektől és előírásoktól bármiféle eltérést engedélyezzenek vagy jóváhagyjanak!

NEMZETI MŰSZAKI ÉRTÉKELÉS (NMÉ)

Mivel Magyarországon a tűzvédelmi előírások egyes részleteikben jelentősen eltérnek az uniós előírásoktól, ezért a homlokzati hőszigetelő rendszerek beépítésének elengedhetetlen feltétele az NMÉ megléte. Ez a dokumentum a rendszervizsgálatok alapján tartalmazza mindazon paramétereket, amelyek annak teljesítményét meghatározzák, de nemcsak az alkalmazott anyagokra ad meg követelményértékeket, hanem a kivitelezés egyes lépéseit is pontosan előírja.

Ennek oka az, hogy – mint már említettük – a hőszigetelő rendszerek valós teljesítményét az alkalmazott anyagok minősége és azok beépítési módja együttesen határozza meg.

Tűzvédelmi szempontból a hőszigetelő rendszerek esetében általában két vizsgálatot végeznek el. Az egyik a tűzvédelmi osztályba sorolás, amelynek eredménye egy olyan betű-szám kombináció (pl. B, s1, d0), amely a kérdéses szerkezet éghetőségéről, füstfejlesztéséről és égve-csepegési tulajdonságairól ad információt.

A másik vizsgálat a homlokzati tűzterjedés vizsgálata. Ennek eredménye percben fejezi ki azt az időtartamot, aminek eltelte után a rendszer tűzterjedési határállapotba kerül. Ez azt jelenti, hogy ennyi ideig felel meg a hatályos jogszabályokban megkövetelt homlokzati tűzterjedési követelményeknek. A tűzterjedési határérték nagyon fontos fogalom hazánkban, ez határozza meg ugyanis, hogy egy-egy adott rendszer milyen épületmagasságig építhető be.

Az új OTSZ szerint (a korábbival megegyező módon) a homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény az épületek szintszámának függvényében – a vonatkozó műszaki követelmény szerinti vizsgálattal igazoltan földszint és legfeljebb 2 további szint esetén Th ≥ 15 perc; földszint és legalább 3, legfeljebb 4 további szint esetén Th ≥ 30 perc; földszint és 4-nél több további építményszint esetén Th ≥ 45 perc.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a fenti, az NMÉ-ben minősített értékek megléte csak akkor igazolható, ha a hőszigetelő rendszer kivitelezése az NMÉ-ben részletezett módon történik! Különösen fontos a nyílások körüli kávák és szemöldökök kialakítása. A csomópontok gondos és előírásszerű kivitelezése ugyanúgy feltétele a megvalósult rendszer tűzvédelmi paramétereinek igazolásához, mint az anyagok használata. A megfelelő kivitelezést ma már (legalábbis a nagyobb projektek esetében) folyamatosan ellenőrzik, és csak abban az esetben minősítik megfelelőnek azokat, ha az engedélyekben foglalt előírásokat a kivitelező maradéktalanul betartotta.

Sajnos kevesen tudják, hogy a hazai gyakorlatban oly sokszor előforduló típushibák legtöbbje (pl. a pont-perem módszer elmaradása, az előírtnál vékonyabb fedőréteg beépítése) drasztikusan csökkenthetik a homlokzati hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi teljesítményét és ellenállását!

AZ ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT (OTSZ)

Az OTSZ 2020. január 22-én hatályba lépett legújabb verziója a homlokzati hőszigetelő rendszerekkel kapcsolatban nemigen tartalmaz lényeges változásokat, de több, régebbről is ismert fogalom körülírása pontosabb és részletesebb lett. Továbbra is a VI. fejezet szól a tűzterjedés elleni védelemről, melynek témánk szempontjából a legfontosabb részei a homlokzati tűzterjedés elleni védelemre vonatkozó előírások (9. pont, 24–26. §). Az OTSZ pontosan meghatározza, hogy mely épületek esetében van homlokzati tűzterjedés-követelmény, és ez az előírás nem sokban változott: gyakorlatilag a családi házaknál nagyobb és a többszintes épületek esetében mindig!

Az épületek szintszámától, kockázati osztályától, rendeltetésétől és egyéb paraméterektől függően megszabja, hogy az egyes esetekben milyen tűzvédelmi osztályú és milyen homlokzati tűzterjedési határértékkel rendelkező hőszigetelő rendszer építhető be. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy épületeink legnagyobb részénél csak olyan rendszert használhatunk, melyre a fenti tulajdonságokat egy minősített vizsgáló intézet által kiállított dokumentum igazolja.

Jelentős változás a korábbi OTSZ-szel összehasonlítva, hogy a szabályozás egy része átkerült a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekbe, amelyek az OTSZ által előírt követelmények teljesítésére tartalmaznak megoldásokat. Az irányelvek alkalmazásával az OTSZ vonatkozó követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul.

ÖSSZEGZÉS

Láttuk, hogy a tűzvédelmi szempontból megfelelő hőszigetelő rendszer építéséhez a gyártói (szövetségi) ajánlásoknak, az NMÉ tartalmának és az OTSZ előírásainak ismerete feltétlenül szükséges. Fontos tudni, hogy az említett dokumentumok hierarchiája is ezt a sorrendet követi: az NMÉ felülírhatja a gyártók ajánlásait, az OTSZ pedig előírhat olyan követelményeket, amelyekre az NMÉ szerint nem lenne szükség a tűzvédelmi megfelelőséghez. Ha a fenti követelmények ismerete egészséges rendszerszemlélettel és a megfelelő minőség használatával társul, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a homlokzati hőszigetelések nemcsak a komfortérzetünket biztosítják, hanem tűzvédelmi szempontból is megbízhatóak lesznek.

 

Kékesy Péter
alkalmazástechnikai vezető
Baumit Kft.

 

 

 

Guardian banner