Dánia: Lassuló építőipari fellendülés a karantén utáni időszakban

124

Az EUROCONSTRUCT dán elemzője, Anders Bjerre szerint a dán gazdaság rendkívül jól vészelte át a járványt, melyben központi szerepet játszott a 2020-ban elért 10% körüli építési teljesítménynövekedés. A következő években is lesz növekedés, de lassabb ütemben, mint 2020-ban.

A dán építési piac 2020-ban és 2021-ben

Tavaly az építési teljesítmény több mint 10%-kal nőtt, élen a mélyépítéssel, melyet a lakásépítés követett. Az építkezések nem álltak le; épp ellenkezőleg, támogatták, hogy elkerüljék a munkanélküliség növekedését. Tavaly és idén is több intézkedést is bevezettek, többek között engedélyezték, hogy a helyi hatóságok a szokásosnál jóval többet költsenek építésre és kibővültek a lakossági felújítások támogatásai. Viszont a korábbi válságokkal ellentétben a lakóingatlanok árai emelkedtek, a tulajdonosok többet tudtak és akartak költeni felújításra.

A magyar építési piacra, vagy a 19 európai ország építési piacára vonatkozó részletes előrejelzés megrendelhető a Buildecon-tól, az EUROCONSTRUCT magyar tagjától.

Idén az építőipari tevékenység tovább nőtt, bár a növekedési ráták alacsonyabbak, mint tavaly. A lakásépítési boom még nem ért véget, de az áremelkedés lassul, a kamatok emelkednek; és ez lassítja az aktivitást. A fellendülésnek mindenképp le kellett lassulnia, mivel a késések, az áremelések és a munkaerőhiány már akadályoznak bizonyos munkákat. A következő évek a folyamatos növekedés jósolható, de jóval lassabb ütemben, mint tavaly.

Bizonytalansági tényezők

A világjárvány, a globális ellátási lánc, az energiaárak, a növekvő infláció, a kamatok mind bizonytalansági tényezők, bár az előrejelzés szerint ezek többsége átmeneti lesz.Jelentős bizonytalansági tényező még Dániában az ingatlanadó. A jelenlegi rendszer egy káosz, részben a rossz politikai döntéshozatal miatt. A dánok évek óta tudják, hogy az ingatlanadókat módosítani fogják, de nem tudták hogyan. Mostanra már biztos, hogy a városi lakásokra kivetett adók magasabbak lesznek, míg néhány más típusú ingatlanra csökkennek majd az adók, de egyelőre ismeretlen, milyen arányban. Az új rendszert 2024-től tervezik bevezetni. Számos jelenlegi vásárló nem veszi figyelembe ezt a változást, mivel túl nehéz megbecsülni a következményeket. Ha a következő két évben ez megváltozik, ha a jelenlegi projektfelülvizsgálat sikeres lesz, az jelentős hatással lehet a különböző ingatlanok relatív áraira, és némileg az építésre is.

Megfizethető lakásépítési program

A dán kormány idén október elején javasolt egy megfizethető lakhatásra vonatkozóprogramot, melyet a következő hónapokban fogadhat el a parlament. A terv 26000 lakóegység építése (4000 diákoknak, 22000 családoknak) a következő évtizedben. Mivel az építési telkek ára jelentette a fő akadályt a meglévő lakásszövetkezeteknek, jelentős összegeket különítenek el az építési telkek finanszírozására azokon a területeken, ahol a leginkább szükséges a megfizethető lakások bővítése – főleg Koppenhágában, ahol egyre nehezebbé vált például az ápolók és tanárok lakhatása. Mivel a legtöbb politikai párt egyetért abban, hogy ezt a problémát meg kell oldani, a javaslat valószínűleg megvalósul, esetleg némi változtatással.

Hosszú távú mélyépítési projektek

Fehmarnbelt-kapcsolat

A legnagyobb beruházása következő 8 évre egy óriásprojekt. A Fehmarnbelt-kapcsolat (közúti/vasúti alagút) Kelet-Dániát (beleértve Koppenhágát is) és Dél-Svédországot köti majd össze Németországgal. A közúti és vasúti infrastruktúra is javulni fog az alagút mindkét oldalán. 2030-ra ez sokkal gyorsabb felszíni utazást tesz majd lehetővé mint a jelenlegi kompkapcsolat.

Tengeri szélerőműpark

Dániában már vannak tengeri szélerőműparkok, de most egy mesterséges szigetet terveznek építeni az Északi-tengeren, amely a parttól távoli szélerőművek központja és a tényleges kábelek csomópontja lenne, valamint az e-üzemanyag előállításához szükséges eszközök lennének itt, amikor több szélenergia áll rendelkezésre, mint amennyi azonnal szükséges (ez gyakran előfordul). Jelenleg ez csak egy ötlet, de jelentős politikai támogatása van.

Lynetteholm projekt

A Lynetteholm projekt is egy mesterséges sziget vagy földszoros (az ábrán kékkel jelölve), melynek célja, hogy Koppenhága központját megvédje a magas tengerszint ellen. A tengerszint emelkedése hosszú távú kihívás, de bizonyos időjárási körülmények között már most probléma.

Lynetteholm projekt Forrás: byoghavn.dk

Ezt a Londonból és Velencéből ismert árvízkapuk beépítése megoldhatná, viszont a Lynetteholm projektnek további előnyei is vannak:

  1. lerakható ide más építési beruházásokból származó fölösleges talaj (térítés ellenében);
  2. az összekötő utak és a metró jobb infrastrukturális feltételeket teremt a város többi részének is;
  3. 2,8 km2-en lakóépületek és nem-lakáscélú épületek épülnek majd, melyek 35000 embernek adnak majd otthont és 35000 munkahelyet is biztosítanak majd. A tervek szerint önfinanszírozó lesz a beruházás (bár ezzel kapcsolatban vannak kétségek).

A projekt 2021 második felében indul, de szakaszosan épül majd meg, és csak 2070 körül fejeződik be.

Koppenhága déli végén további mesterséges szigeteket terveznek, több munkahely teremtésére, beleértve a gyártást is, de ezek ütemezése (ha megvalósulnak) jelenleg még nem ismert.

 

 

Forrás: Buildecon