1. ábra: Építési anyagok – összforgalom kumulatív változása az építőanyag-kereskedéseknél Forrás: GfK Hungária

Számos tényező mutat a további növekedés irányába. Bizakodásra adnak okot a vállalati és állami beruházások, illetve az EU-források felhasználása.

A 2020-as év mindenki számára kihívást jelentett. Nem volt ez másként az építőiparban sem. Hiányoztak a nagyobb projektek és új építési engedélyért is jóval kevesebben folyamodtak (36 százalékkal). Emellett a használatba vett lakások száma a 2009-es számot is felülmúlta a maga 34 százalékos növekedésével 2019-hez képest.

Ezek a számok a KSH-tól származnak, amelyek valamelyest segítségünkre lehetnek abban, hogy milyen évre számíthatunk 2021-ben.

Talán a legnagyobb mozgatórugó a lakossági piacon a január elsejétől érvényben levő állami támogatás, ami pozitív irányba mozdíthatja majd az építőipari piacot.

MI IS TÖRTÉNT 2020-BAN A „BARKÁCS-FELÚJÍTÁS-ÉPÍTŐANYAG” PIACON?

A GfK Hungária kiskereskedelmi felmérést végez barkács, festék, építőanyag területén az alábbi disztribúciós csatornákban: barkácsáruházak, festék-szakkereskedők, hipermarketek, építőanyagkereskedések.

Felmérésünk alapján a barkácsáruházak és festék-szakkereskedők 13-14 százalékos forgalomnövekedést értek el 2020-ban az előző évhez képest. Ennek egyik magyarázata, hogy a tavaly március közepétől eszközölt lezárások következtében az emberek többet voltak otthon, így saját környezetük szépítésével, rendbehozatalával is sokat törődtek.

A festékpiacon az elmúlt évek legnagyobb növekedését mértük. Közel 20 százalékkal magasabb volt a szektor bevétele, mint 2019-ben. A festék-szakkereskedők mellett a barkácsáruházak és az építőanyag-kereskedők is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki ebből a piacból. Az építőanyag-kereskedéseknél nagyobb a fókusz a kültéri festékeken, illetve alapozókon, amely termékek körében ők jelentős értékesítési pontokat képviselnek (2. ábra).

2. ábra: A festékpiac számokban: értékesítési csatornák 2020 vs 2019 teljes éves forgalom Forrás: GfK Hungária

PIACI MOZGÁSOK

Az építőanyag-kereskedéseknél maradva az összforgalmuk a 2020-as évben 2,4 százalékkal csökkent (1. ábra), ami leginkább a szerkezetépítéshez tartozó anyagok iránti kereslet-visszaesés következménye. Ebből is látszik, hogy az új építés és a projektek hiánya mekkora kiesést tud okozni. A szerkezethez tartozó anyagok forgalma közel 12 százalékot csökkentek. Ezek a termékek az építőanyag-kereskedői forgalom 36 százalékát jelentették 2020-ban. Idetartoznak a falak, a falazó elemek, a tetőhöz tartozó anyagok, valamint a kémény, a nyílászárók és a vasáru.

A másik nagy csoport, ami az összforgalom 30 százalékát adja, az úgynevezett építési anyagok. Ide tartoznak az aljzatkialakításhoz tartozó anyagok, hideg- és melegburkolatok és ragasztóik, a hőszigetelő anyagok, a homlokzatképzéshez szükséges anyagok és a festékek. Ezek összforgalma csupán 2,4 százalékkal csökkent, és legnagyobb mértékben az aljzatképző anyagok estek vissza a már korábban említett okok miatt.

Az 1. ábráról jól leolvasható, hogy egészen szeptemberig nem csökkent a piac, sőt április végéig kétszámjegyű növekedés volt tapasztalható. Azt gondoljuk, hogy ez csak egy átmeneti megtorpanás volt, mert ezek tipikusan azok az anyagok, amelyek a felújítási piachoz kellenek, így növekedést várunk erre a szegmensre a 2021-es évben. És hogy hol látunk még fejlődési lehetőséget?

Amit a mi adatainkból látunk, az az, hogy a szaniterek és a gépészeti termékek forgalma növekszik az építőanyag-kereskedéseknél és a barkácsáruházaknál egyaránt, így vélhetően ezek a termékek továbbra is keresettek lesznek az állami támogatás hatására.

Mivel ez a felújítási program két évre szól, így azt feltételezzük, hogy ha az év első felében még nem is ugrik meg jelentősen a kereslet, összességében a legtöbb szegmensben egy stabil növekedést fog hozni 2021-es és 2022-es évekre.

 

GfK Hungária

 

 

Avius banner