Megtévesztett szakmagyakorlók?

878

Teljesítménynyilatkozat alapú tervezés és az építési hibák összefüggései

A CPR rendelet bevezetése óta a hazai szakmai kommunikáció olyan mértékben koncentrált az elmúlt közel 10 évben a teljesítménynyilatkozatokra fókuszáló tervezési iránymutatásokra, segédletekre, programokra, hogy mára az építési hibák egy nagy része erre a szakma által tévesen értelmezett tervezési gyakorlatra vezethető vissza.

A teljesítménynyilatkozat a CPR rendelet, valamint a 275/2013. Korm. rendelet sze­rinti forgalomba hozatali feltétel, amellyel a gyártó igazolja az általa forgalomba hozott építési termék, készlet teljesítményét. A forgalomba hozatali feltétel nyilvánva­lóan a tervezéskor nem állhat rendelkezésre, a kivitelezőnek kell a teljesítménynyilatko­zattal igazolni, hogy az általa beépített ter­mék teljesítménye megfelel a tervező által meghatározott teljesítménynek.

A tervezőnek teljesítményalapú tervezést kell végeznie, amely nem egyenlő a teljesítménynyilatkozat alapú tervezéssel. Attól, mert egy termék rendelkezik teljesítménynyilatkozattal, amely elérhető a gyártó honlapján, nem biztos, hogy betervezhető, beépíthető az adott beépítési szi­tuációban! A teljesítménynyilatkozat meg­léte önmagában nem igazolja azt, hogy a termék megfelelő, a követelményeknek való megfelelést a szakma szabályai sze­rint kell igazolni, megtervezni!

Az építési és azzal szorosan összefüggő kapcsolódó – pl. tűzvédelmi – jogszabá­lyok sehol nem hivatkoznak a teljesítmény meghatározásnál teljesítménynyilatkozatra! Az Építési törvény 41. §. kimondja: Az épí­tési termék beépítésre akkor alkalmas, ha az építési termék megfelel a külön jogsza­bályban meghatározott követelménynek.

A tervező az építménybe betervezett épí­tési termék elvárt műszaki teljesítményét
a) az építési termék építményben való fel­használásának módja,
b) az építési termék várható élettartama alatt az építésből, az építmény haszná­latából és az üzemeltetéséből származó hatások,
c) az építményt érő várható hatások és
d) a jogszabályokban az építési termékre, valamint a tervezett épületszerkezetre vonatkozóan meghatározott követelmé­nyek és szakmai szabályok figyelembe­vételével határozza meg.

A követelmények az esetek többségében szerkezetekre vonatkoznak és nem épí­tési termékekre. A megrendelői jelen és jövőbeni igények (pl. fejlesztések) isme­retében meg kell határozni az alapvető műszaki tartalmat és az OTÉK 50. §. 3. alatt felsorolt, építménnyel szemben támasztott alapvető követelmények kielé­gítéséhez szükséges szerkezeti köve­telményeket. Ezt követően a szerkezeti követelmények kielégítésére alkalmas, pl. rendszerminősítéssel, vizsgálattal ren­delkező műszaki megoldást kell keresni. Meg kell nézni, hogy a szerkezet teljesít­ményének igazoló dokumentuma alapján milyen elvárt teljesítményű építési termé­ket kell a feltételek teljesüléséhez beépí­teni. Ez alapján a tervező meghatározza az elvárt teljesítményt, melyhez a gyártói adatlapok és alkalmazástechnikai útmuta­tók alapján keres építési terméket. A kivi­telező pedig ellenőrzi, hogy a beszerzett termék a teljesítménynyilatkozata alap­ján megfelel-e a tervező által előírt telje­sítménynek.

A ROCKWOOL hőszigetelések talán a szerkezetben legtöbbet vizsgált szigetelő­anyagok a világon. A www.emi.hu honlap­ról letölthető a Szálas hőszigetelőanyagok elvárt műszaki teljesítményének meghatá­rozási elvei Építésügyi Műszaki Irányelv, mely nagy segítséget nyújt a tervezéshez és a tervezési, építési hibák elkerüléséhez.

Kérdés esetén kollégáink készséggel áll­nak rendelkezésre, a ROCKWOOL hon­lapján elérhető webináriumi előadások for­májában is!

www.rockwool.hu