Teljesítménynyilatkozat alapú tervezés és az építési hibák összefüggései
A CPR rendelet bevezetése óta a hazai szakmai kommunikáció olyan mértékben koncentrált az elmúlt közel 10 évben a teljesítménynyilatkozatokra fókuszáló tervezési iránymutatásokra, segédletekre, programokra, hogy mára az építési hibák egy nagy része erre a szakma által tévesen értelmezett tervezési gyakorlatra vezethető vissza.
A teljesítménynyilatkozat a CPR rendelet, valamint a 275/2013. Korm. rendelet szerinti forgalomba hozatali feltétel, amellyel a gyártó igazolja az általa forgalomba hozott építési termék, készlet teljesítményét. A forgalomba hozatali feltétel nyilvánvalóan a tervezéskor nem állhat rendelkezésre, a kivitelezőnek kell a teljesítménynyilatkozattal igazolni, hogy az általa beépített termék teljesítménye megfelel a tervező által meghatározott teljesítménynek.
A tervezőnek teljesítményalapú tervezést kell végeznie, amely nem egyenlő a teljesítménynyilatkozat alapú tervezéssel. Attól, mert egy termék rendelkezik teljesítménynyilatkozattal, amely elérhető a gyártó honlapján, nem biztos, hogy betervezhető, beépíthető az adott beépítési szituációban! A teljesítménynyilatkozat megléte önmagában nem igazolja azt, hogy a termék megfelelő, a követelményeknek való megfelelést a szakma szabályai szerint kell igazolni, megtervezni!
Az építési és azzal szorosan összefüggő kapcsolódó – pl. tűzvédelmi – jogszabályok sehol nem hivatkoznak a teljesítmény meghatározásnál teljesítménynyilatkozatra! Az Építési törvény 41. §. kimondja: Az építési termék beépítésre akkor alkalmas, ha az építési termék megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelménynek.
A tervező az építménybe betervezett építési termék elvárt műszaki teljesítményét
a) az építési termék építményben való felhasználásának módja,
b) az építési termék várható élettartama alatt az építésből, az építmény használatából és az üzemeltetéséből származó hatások,
c) az építményt érő várható hatások és
d) a jogszabályokban az építési termékre, valamint a tervezett épületszerkezetre vonatkozóan meghatározott követelmények és szakmai szabályok figyelembevételével határozza meg.
A követelmények az esetek többségében szerkezetekre vonatkoznak és nem építési termékekre. A megrendelői jelen és jövőbeni igények (pl. fejlesztések) ismeretében meg kell határozni az alapvető műszaki tartalmat és az OTÉK 50. §. 3. alatt felsorolt, építménnyel szemben támasztott alapvető követelmények kielégítéséhez szükséges szerkezeti követelményeket. Ezt követően a szerkezeti követelmények kielégítésére alkalmas, pl. rendszerminősítéssel, vizsgálattal rendelkező műszaki megoldást kell keresni. Meg kell nézni, hogy a szerkezet teljesítményének igazoló dokumentuma alapján milyen elvárt teljesítményű építési terméket kell a feltételek teljesüléséhez beépíteni. Ez alapján a tervező meghatározza az elvárt teljesítményt, melyhez a gyártói adatlapok és alkalmazástechnikai útmutatók alapján keres építési terméket. A kivitelező pedig ellenőrzi, hogy a beszerzett termék a teljesítménynyilatkozata alapján megfelel-e a tervező által előírt teljesítménynek.
A ROCKWOOL hőszigetelések talán a szerkezetben legtöbbet vizsgált szigetelőanyagok a világon. A www.emi.hu honlapról letölthető a Szálas hőszigetelőanyagok elvárt műszaki teljesítményének meghatározási elvei Építésügyi Műszaki Irányelv, mely nagy segítséget nyújt a tervezéshez és a tervezési, építési hibák elkerüléséhez.
Kérdés esetén kollégáink készséggel állnak rendelkezésre, a ROCKWOOL honlapján elérhető webináriumi előadások formájában is!