Felülről láthatjuk a felújított Nyugati pályaudvar csarnokát egy hamarosan nyíló budapesti tetőteraszról
A Westend oldalában működő Crowne Plaza Budapest szálloda hamarosan két tetőteraszt is megnyit a hazai közönség számára, melyekről a város különleges panorámája bontakozik ki a betérő vendégek előtt.
Budapest új perspektívája tárul fel az egyre sokasodó, sokszor rejtőzködő tetőteraszok és közösségi terek megjelenésével. Az 1911-ben megnyílt Párisi Nagyáruház tetején kialakított kilátósétányon korzózva a pesti közönséget már megcsaphatta annak a különleges érzésnek a szele, hogy a városnak egy szinte teljesen ismeretlen arcát fedezhetjük fel, ha valamelyest fölé szállunk. Ma már egyre gyakoribb, hogy a közönségnek módja nyílik, finoman a házak fölé emelkedni és megtekinteni a városnak, az utcaszintről sokszor észrevehetetlen szépségeit.
Az 1999-ben Finta József tervei alapján megépült, a régió egyik legnagyobb bevásárlóközpontjaként számon tartott mai Westend oldalában idáig Hilton szálloda működött. Az elmúlt bő két évtized azonban új igények elé állította a szállodaipart, ezért ennek függvényében a Gránit Pólus a lengyel Tremend építésziroda tervei alapján a 21. századi elvárásoknak megfelelően és a Nyugati pályaudvar építészete által ihletett módon újítja fel az épületet, ami nemrég Crowne Plaza Budapest szállodaként mutatkozott be.
A megújult szállodában, így nemcsak a belső terek kapnak friss külsőt, hanem két irányban a tetőteraszok is. A jövő év elején nyíló, félemeleti Cult étterem tetőkertje a nemrég szintén megújult Nyugati pályaudvar épületére és toronytetőire nyújt pompás panorámát, míg az épület legfelső emeletén található Club Lounge a Váci út lakóházai, s azok impozáns tetőkiképzései felé nyit, ezeken túl pedig a budai hegyvidék felé tárul fel a látvány.
Az étterem tetőkertje hamarosan egy kertészeti és belsőépítészeti átalakuláson megy át, ám annak legpazarabb látványeleme a Nyugati pályaudvar megújult csarnoképülete és annak teteje. Az épület története a 19. század közepére nyúlik vissza. Amikor 1846. július 15-én felvirradt a nagy nap és Pest népe tömegesen tódult az akkor még kietlen, külvárosinak számító térségbe, hogy megtekintse a nagy csodát, az évek óta viták kereszttüzében álló hazai első vasútépítés nagy eredményét, a pest-váci vonalnak és az azt befogadó indóháznak avatását. A korabeli metszeteken az ünneplő tömeg és a „méltóságosan álló nagyszerű építmény” körül még nyoma sincs a mai pezsgő városi életnek, de az építmény, néhány rangos társával együtt már előképe volt a kisvárosból fővárossá fejlődő Pestnek, majd Budapestnek.
A városképet, amit a Crowne Plaza tetőkertjébe kilépő mai nézelődő láthat, alapvetően az Osztrák Államvasút Társaság 1877-ben átadott pályaudvar felvételi épülete, egy szóval a mai Nyugati pályaudvar csarnoka, valamint az ezáltal is generált nagyarányú építkezési hullám határozza meg. A számos technikai bravúrt is felsorakoztató impozáns pályaudvar-épület tervezését August W. De Serres és a párizsi Eiffel iroda munkatársai végezték, akik végül Bécsben készítették el a végleges terveket. Az épület a korabeli fővárosnak – és a jelenleginek is – egyik építészeti gyöngyszeme lett. Az akkori sajtó Európa egyik legszebb épületének tartotta, ugyanakkor ez volt az első hazai nagy fesztávolságú épület is, s e minőségében még bécsi kortársait is felülmúlta. A franciás megjelenésű pályaudvart az építészettörténet leginkább a párizsi Gare d’Austerlitz (korábban Gare d’Orléans) tömbjéhez hasonlítja. A Nyugati építészetileg és társadalmilag is jelentősen meghatározta környezetét: a századfordulóra kiépült a Nagykörút pompás bérpalotáival, az állomás előtti térségben szállodák, kávézók nyíltak és megindult a korábban csak ipari jellegű terület, a Váczi út beépítése is.
A pályaudvar csarnok és a tetőszerkezet felújítása nemrég készült el. A csarnok teljes acélszerkezete megtisztult, három rétegben egységes kék védőfestést kapott, a tetőzet faanyagát kicserélték, újraácsolták, egyúttal teljesen megújult az a hat toronytető is, amelyek a Cult étterem teraszáról még közelebbről is feltárulkoznak. A pályaudvar új világítási rendszere a szintén teljesen kicserélt üvegtetőn keresztül este különleges színezetet ad a látképnek.
A pályaudvaron túl, maga a Nyugati tér meghatározó épületei kerülnek a látómezőbe. 1984-ban adták át a tér modernségét megkoronázandó, a Kővári György tervezte Skála Metró Áruházat és irodaházat, az akkor nagyon újszerűnek ható többszörösen megtört tömegével és füstüveggel teljesen bevont homlokzatával. Tőle jobbra, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Stollár Béla utca sarkán az égbe szökik az 1894-ben épült hírlapszerkesztőségnek, nyomdának és lakásoknak is helyet adó nagyszabású épület, az Eiffel Palace 2014-es rekonstrukciója során kapott kortárs manzárd teteje és annak igen karakteres csúcskiképzése.
A kupolák sora, ami voltaképpen a távoli horizonton a Bazilika és az Országház épületével kezdődik, a Váci úton tovább folytatódik. A Váci út 4. sz. lakóházat feltételezhetően a korszakban számos bérházat – és emellett nem egy középületet – jegyző Wellisch Alfréd alkotta, tetején két impozáns, szárnyas alakot ábrázoló szobordíszbe kicsúcsosodó kupolával. A szomszéd házat szintén Wellisch nevéhez lehet kötni, míves homlokzata és még inkább díszített belső udvara, lépcsőháza, kovácsoltvas kapuja nagypolgári miliőről árulkodik. Ha tovább követjük az út vonalát, felbukkan még a Lehel téri Árpád-házi Szent Margit-templom két jellegzetes, archaizáló tornya. Az 1933-ben felszentelt neoromán stílusú templom előképe a zsámbéki romtemplom, tervezője Möller István, a főhomlokzat rózsaablaka és néhány további színes üvegablak pedig Róth Miksa munkája.
A tetőről Budapest régmúlt arca mellett felsejlik a közelmúlt és a jelen is. A Váci úti irodatengely első szakaszát is dominálja néhány kortárs, magasabb építésű ház, mögöttük pedig Újlipótváros gazdag, leginkább a 20. század első felében kiépült épületegyüttesének változatos formájú tetővilága nyújt hátteret. Közülük is kiemelkedik az Ybl-díjas Léstyán Ernő tervezte, 1970-ben épült Katona József utcai trafóház monumentális, zárt téglahomlokzata, a korszak ipari-, energetikai építészetének meghatározó darabja. A távolban pedig ellátunk a budai hegyvonulatokig kezdve a Gellért-hegy ikonikus sziluettjétől a Szabadság szoborral, egészen a Rózsadomb oldalát erőteljesen uraló 1971-ben átadott SZOT szálló nemrég luxus lakóházként új életre kelt tömbjéig.
A másik irányba tekintve az előtérben a Westend háromhektáros, izgalmas és a maga nemében úttörő tetőkertje fedi a pályaudvar első vágányait. Áttekintve a megújulásra váró vasúti területen a Podmaniczky utca változatos homlokzatai mögött lényegében az egész pesti oldal épületvilága kirajzolódik.
A 230 szobával és 13 rendezvényteremmel rendelkező IHG Hotels and Resorts-hoz tartozó Crowne Plaza Budapest jelenleg, úgynevezett soft opening módban tart nyitva, azaz a felújítás első szakaszában elkészült fogadóterekben és két emeleten üzemel, valamint megnyitotta a Váci útra néző Axis Café and Lounge elnevezésű specialty kávézóját. A teljes Váci úti épületet – beleértve a Cult étterem és a Club Lounge tetőteraszait – jövő év elején adja át az épület tulajdonosa, a Gránit Pólus.
Forrás: Zerocom
