Hagyományosan minden év június első vasárnapja az Építők Napja. 2023-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen megtartásra kerülő június 2-i központi ünnepségen kerül sor a szakmai sikerek elismerésére, kitüntetések átadására, az ágazatban dolgozó 380 ezer foglalkoztatott köszöntésére.
A köztestületi kamarák, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek és tudományos egyesületek a Kormányzat építésért felelős képviselőivel közösen köszöntik ezen a napon az építésgazdasági értéklánc minden résztvevőjét.
Csak az építőipar 380 ezer főt foglalkoztat. Kiegészítve az építőanyagiparral, valamint az oktatás- és tudományos élet képviselőivel, félmillió kolléga munkáját köszönjük meg. A teljes értéklánc az ország termelési értékének 12%-át adja, ami mindenképp kiemeli, és húzó ágazattá teszi az építésgazdaságot.
Köszönet a közös teljesítményért
A COVID-járvány után, az orosz-ukrán háború közepette is folyamatosan dolgozik az ágazat. A soha nem látott áremelkedések, az energiahiány és beszerzési nehézségek ellenére az építőipar 2022-ben 6850 Mrd Ft összegű építési-szerelési munkát valósított meg. A teljesség igénye nélkül 2022-ben került átadásra több kilométer gyorsforgalmi út, egy új Tisza-híd, a Magyar Zene Háza, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, a MOL Campus, és közel 21 ezer új lakás, valamint 200.000 lakás felújítása valósult meg.
Az elmúlt egy év sikerének tekinthető, hogy ismét van minisztériuma az építésügynek, mely együttműködik a szakmai szervezetekkel és bevonja őket a jogszabályalkotásba. Jogszabályi hátteret kapott az árkockázat megosztása az állami megrendelők és az építési vállalkozások között az építési beruházások megvalósításánál, mely mederbe terelheti az árviták jelentős részét.
Az építők hosszú ideje várják, hogy a megrendelőjük nemfizetése esetén erősebb jogi eszköz álljon rendelkezésükre valós teljesítésük mértékéig követelésük érvényesítésére. Erre adhat megoldást az építményi jog újbóli beemelése a magyar Polgári Törvénykönyvbe, mellyel felgyorsulhat a kivitelezők pénzekhez való hozzájutása, csökkentve ezzel a napjainkban növekvő építőipari lánctartozások értékét.
Az igényes megrendelők új elvárásokat fogalmaznak meg, ami a fenntartható, körforgásos, innovatív, energiatakarékos, zöld és környezetbarát jelzőkkel írható körül. Ezekhez az építésgazdasági értéklánc minden szereplőjének összehangoltan kell alkalmazkodni. Sok évi várakozást követően, a kormányzati oldal is elkötelezett a BIM bevezetése mellett, ebben az évben tervezi a nagy értékű állami beruházások BIM alapú előkészítését, megvalósítását és üzemeltetését szabályozni és 2024. évtől bevezetni. Ezzel egy új kaput nyit ki az építőipar számára a jövő irányában.
Az ágazat 2023-ban új kihívások előtt áll
2023 új kihívásokat tartogat. Csökkenő munkalehetőségek mellett kell a hatékonyságot növelni, a képzett munkaerőt megtartani. Az előregyártott modern építési termékek, az új technológiák és a digitalizáció egyszerre jelentenek kihívást a megrendelőknek, az építési beruházások megvalósítóinak és az üzemeltetőknek egyaránt. Szintet kell lépni! Meg kell felelni az új megrendelői tudásigényes elvárásoknak! Olyan fenntartható építésgazdaságra van szükség a jövőben, ahol csökken a fajlagos energiafelhasználás, az épített környezet széndioxid-kibocsátása, az építési hulladékokat újrahasznosítjuk, innovatív építőanyagokat használunk.
Forrás: ÉVOSZ
