Az operatív programok és a helyreállítási terv fejlesztései kapcsán érkező 12 100 milliárd forintnyi uniós forrásból mintegy 6 200 milliárd forint értékű beruházási volumen jelentkezik az építőipar számára. Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Építésgazdasági Kollégiuma közös kibővített ülésén ismertette a 2021-2027-es európai uniós fejlesztési időszak forrásfelhasználásának keretrendszerét az építésgazdaság szempontjából.
Előadásában kitért arra, hogy a tovább élénkülő hazai közbeszerzési versenyben a kkv-k által nyert szerződések aránya a legjobb kategóriában szerepel a tagállamok sorában a Bizottság által közzétett piaci eredménytábla alapján, miközben az egyajánlatos közbeszerzések csökkentésére vonatkozó ütemezést a várakozásoknál is jobban teljesítik a hazai szereplők.
Hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása
A következő években a különböző uniós alapokon és fejlesztési kezdeményezéseken keresztül hazánk számára rendelkezésre álló uniós források legnagyobb részét a kohéziós források teszik ki 20,57 milliárd euróval. Az RRF (helyreállítási) vissza nem térítendő támogatás összege 5,813 milliárd euró, míg az RRF hitelkeretben további 9,663 milliárd eurónyi forrás érhető el az ország számára, amelyről jelenleg tárgyalások folynak. A mintegy 9800 milliárd forintnyi, hazai társfinanszírozással kiegészített kohéziós források felhasználását a hazai fejlesztéspolitika a 2022 decemberében elfogadott programok mentén hajtja végre. A források legalább 65%-át a 4 leghátrányosabb helyzetű magyar régióban használja fel – emelte ki az államtitkár. Hozzátette: az elmúlt évek eredménye, hogy a hazai régiók felzárkózási pályára álltak, a kormány célja pedig, hogy az évtized végére minden magyar régió felzárkózzon az uniós fejlettségi átlaghoz.
Fókuszban az energiahatékonyság és fenntarthatóság
A Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervről Ágostházy Szabolcs elmondta, hogy a 2026-ig megvalósuló, összesen 2300 milliárd forintnyi stratégiai fejlesztési projekt fele a megújuló energiákra való átállást és az energetikai függetlenedést, valamint a klímacélok elérését szolgálja.
A forrásfelhasználás valamennyi területe építési feladatokkal jár együtt. A támogatott fejlesztési területek mellett az államtitkár kiemelte, hogy a kohéziós és RRF források által támogatott építési beruházások volumene a következő időszakban összesen közel 6200 (6193) milliárd forint értékben várható, amelyből mintegy 800 (797) milliárd forint az energiahatékonysággal összefüggő építéseket támogatja. Az építési beruházások volumene mélyépítés esetében meghaladja az 1600 (1644) milliárd forintot, magasépítésre közel 2800 (2755) milliárd forint, míg komplex építési beruházásokra mintegy 1800 (1794) milliárd forint tervezett a fejlesztési programokban.
Eddig megjelent felhívások és kifizetések
Az uniós fejlesztésekért felelős államtitkár elmondta, hogy magyar gazdaság szankciós válság előtti jó kondíciója tette lehetővé azt, hogy mind a 2021-2027-es, mind a helyreállítási források esetében a pályázatok egy részét hazai forrásból a kormány előfinanszírozza. Az operatív programokból már több mint 2000 milliárd forint értékben jelent meg 38 darab pályázati felhívás, többek között vállalkozás- és gazdaságfejlesztési, turisztikai, energiahatékonysági, egészségügyi és szociális infrastrukturális, városrehabilitációt elősegítő beruházások elindítására. Ezek keretében már 9440 kedvezményezettet támogatott a kormány és 824 milliárd forintot fizetett ki. Közülük 1540 építőipari tevékenységet végző pályázó, akik részére közel 70 milliárd forint támogatás került megítélésre. A már támogatott projektek esetében 4119 db megkötött szerződés tartalmaz építési költséget, amelyek 700 milliárd forintot meghaladó szerződött támogatásának több mint 75%-a építéssel érintett támogatás.
A Helyreállítási Terv esetében 36 db pályázati felhívás jelent meg mintegy 1400 (1369) milliárd forint összértékben és már 540 milliárd forint összegben kaptak támogatást a magyar költségvetés előfinanszírozásával. Ennek keretében többek között elindult a háztartások napelemes fejlesztéseinek támogatása, megkezdődött a hazai elektromos hálózat fejlesztése, valamint a 3 000 fő feletti lakosságú településeken a bölcsőde felújítást, új bölcsőde építést támogató program finanszírozása is. A már megjelent RRF felhívások közül 10 érint építési beruházásokat több mint 610 milliárd forint keretösszeggel.
Közbeszerzési trendek, törekvések
Ágostházy Szabolcs kiemelte, hogy a kormány a szigorú szabályozás és ellenőrzés mellett elkötelezett a közbeszerzési verseny általános szintjének emelése iránt is. Ehhez további intézkedések szükségesek, mint például a kkv-k közbeszerzésekbe való bekapcsolódásának támogatása költségtérítéssel és képzésekkel.
Emlékeztetett arra, hogy 2022-ben a verseny magas szintjét biztosítani kívánó kormányzati törekvések egy mérföldköveként született meg az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló kormányrendelet. Ez alapján cél, hogy az egyajánlatos közbeszerzések arányát az uniós forrásból megvalósuló beszerzéseknél tartósan 15% alatt tartsa, valamint a hazai forrásból megvalósuló beszerzések esetében ezt az arányt 2024-ig ütemezetten 15% alá csökkentse. Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarország ezen vállalásoknak maximálisan eleget tesz. A 2022. évi adatok tekintetében az uniós beszerzéseknél mindössze 13,3% volt az egyajánlatos beszerzések aránya, amely uniós összehasonlításban is kiemelkedő. A hazai forrásból megvalósuló beszerzések esetén pedig az egy ajánlattal végződő eljárások aránya pedig a tervezettet meghaladó mértékben csökken.
Előadása végén a tagállamok közbeszerzési rendszereinek objektív, uniós értékelését bemutató Egységes Piaci Eredménytábla legfrissebb adatait mutatta be. Ez alapján elmondható, hogy Magyarország közbeszerzési teljesítménye valamennyi értékelési szempont összesítése alapján a legjobban teljesítő tagállamokkal egy kategóriába esik, és olyan országokat előzünk meg, mint Németország, Ausztria, vagy éppen Hollandia. Szintén fontos mutató, hogy a kkv-k által elnyert szerződések aránya esetében hazánk szintén a megfelelőnek minősülő legjobb kategóriában szerepel az Európai Bizottság által közzétett piaci eredménytábla adatai alapján. Mindezekre alapozva tehát erre a területre is igaz, hogy bár számos támadás és kritika éri a közbeszerzési rendszerünket, összességében jól állunk uniós összehasonlításban is – zárta gondolatait Ágostházy Szabolcs.
Forrás: ÉVOSZ
