Az állami építési beruházások szabályozása

367

Minden építési beruházás a megrendelővel kezdődik. Az igény pontos megfogalmazása, a precíz előkészítés és a költségvonzatok építtetői átgondolása jó esetben megelőzi a kivitelezést. Így van ez a legnagyobb megrendelő, a magyar állam részére végzett munkáknál is – írja közleményében az ÉVOSZ.

Az állami építési beruházások számos esetben elhúzódnak, a rendelkezésre álló források és az igényelt műszaki tartalom között sokszor nincs összhang. A becsült értékek és tényleges költségek pótlólagos forrásokat és gyakori szerződésmódosításokat igényelnek. Az árváltozásokból és beszerzési nehézségekből adódó előre nem láthatóságok a közbeszerzési szerződésekben nincsenek kezelve – mutat rá az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége kedden kiadott közleményében. Hozzáteszik, az állami építési-beruházások anomáliáinak kiszűrése és a projektmegvalósításokkal kapcsolatos újszerű megrendelői elvárások indokolttá teszik, hogy jogszabályi hátteret is kapjon a nagyobb átláthatóságot és kiszámíthatóságot eredményező folyamat.

ÉVOSZ javaslatok

A közösségi megrendelésekre végzett építési tevékenység súlyponti problémáiból kiindulva tett javaslatokat az ÉVOSZ az Építési és Beruházási Minisztérium felé a jogszabályi háttér aktualizálására, kialakítására. Az állami beruházások sikeres lebonyolítása iránymutató lehet a magánszektor számára is.

Létesítményi normatívák aktualizálása

A javaslatok elején szerepel a létesítményi normatívák aktualizálása. Az általánosan elvárt létesítményi funkciókból kiindulva korszerűsíteni kell egyes létesítményi kategóriák műszaki tartalmát. Mitől lesz pl. használható egy komplex 16 tantermes új általános iskola? Ilyen létesítménycsoport lehet a bölcsőde, óvoda, általános iskola, szakorvosi rendelő, tűzoltó laktanya stb., melynek műszaki tartalmát aktualizálni indokolt – fogalmaznak a közleményben.

Kötelező társadalmi hatástanulmányok

Az ÉVOSZ javasolja kötelező társadalmi hatástanulmányok készítését. Az állami beruházások elindítása előtt véleményük szerint indokolt kötelező szempontok mentén annak vizsgálata, hogy társadalmi hasznosság, tartós közösségi igények kielégítése szempontjából szükséges-e a létesítmény megvalósítása (pl. csak ott épüljön iskola, ahol a trendek azt mutatják, hogy lesz tanuló gyerek a létesítményben hosszútávon).

Építési Beruházások Költségtervezési Rendje

Az ÉVOSZ hangsúlyozza, az Építési Beruházások Költségtervezési Rendjének kialakítása halaszthatatlan. Különösen a közepes és nagy értékű (pl. 700 millió Ft nettó bekerülési érték feletti), összetett műszaki tartalmú épületek (magasépítési létesítmények) megvalósításánál tapasztalható a becsült értékek és a megvalósítási költségek közötti jelentős eltérés. Ezért fontos – emeli ki a szakmai szervezet -, hogy ebben a körben a költségek tervezése előre meghatározott struktúrában történjen. Mint írják, a költségtervezés kötelező rendje egyértelműsíti a valós forrásszükségletet, a későbbiekben lehetővé teszi az egyes létesítmények bekerülési költségeinek az összehasonlítását és szakmai alapokon történő elemzését is. Alkalmassá válik a folyamat adatbázisok kialakítására és átlátható becsült értékek meghatározására. Az ÉBK rendszerének szakmai anyagát az ÉVOSZ elkészítette. Jogszabályi háttérbe, irányelvbe foglalása – nyugat-európai mintára – időszerű.

Kiviteli terv mélységű előkészítés

A szakszövetség kitér arra is, hogy a létesítmények kiviteli terv mélységű előkészítettsége szolgálja a kiszámíthatóságot. A jövőben sokkal alaposabb, részletesebb előkészítésre van szükség az állami projektek esetében, annak mértékétől függetlenül – hangsúlyozza az ÉVOSZ, és hozzáteszik: beruházás gondolatának felvetésétől kezdve kell legyen az ügynek egy megrendelői személyi felelőse a közösségi beruházónál. Ez a projektmenedzser felel az irányításért, döntésekért, fedezetért, jogszerűségért, ellenőrzésért. Célszerű létesítményfajtánként ilyen szakember beállítása (pl.: vasút, kórház, műemlék, sportlétesítmények, hidak stb.). Legyen hatásköre, de személyi felelőssége is, a felelősségre vonás mikéntjének szabályozása is történjen újragondolásra, szigorításra – fogalmaz a közlemény.

Előre nem láthatóság beépítése

Az előre nem láthatóság beépítése a közbeszerzési szerződésekbe kiemelt javaslata az ÉVOSZ-nak. Mint írják, az utóbbi évek előre nem látott mértékű árváltozásai ráirányították a figyelmet arra, hogy ezeknek utólagos kezelése nehézkes és leginkább kézi vezérelt. Ezért dolgozta ki az ÉVOSZ az adott létesítmények szempontjából releváns építőanyagok, import építési termékek árváltozásának figyelési módját, a hozzá tartozó árindexálás mikéntjét, tekintettel a havonta rendelkezésre álló adatbázisokra. Az árak jövőbeni változásának (plusz, mínusz) közös kezelésében az ajánlatkérő és a nyertes ajánlatadó előre, szerződésben rögzített módon állapodnak meg. A szakszövetség szerint ezzel az árkockázat közös viselése is megvalósul, anélkül, hogy szerződésmódosításokra, új közbeszerzési eljárásokra lenne szükség. Az építőipari anyagok árindexálási módszerét a Közbeszerzési Tanács 2022. június 9-i ülésén egyhangúan elfogadta. Az ÉVOSZ úgy véli, ennek alkalmazására célszerű kötelezni az állami beszerzőket.

Kötelező jogosultságok visszaállítása

Az ÉVOSZ arról is ír, hogy a kötelező tervellenőrzést és a lebonyolítói jogosultság visszaállítását indokolják a piaci tapasztalatok. A szakmai szervezet szerint szükséges a tervező folyamatos ellenőrzése is, hogy a beruházó igénye szerint tervez, és betartja a költségkorlátokat is. Hozzáteszik, rendszeres konzultációk, külső egyeztetések üzemeltetővel, hatóságokkal, egyéb érdekeltekkel eredményezhet jobb folyamatokat. A szakszövetség úgy véli, szükséges visszaállítani újra a „Lebonyolítói” jogosultságot, melyet korábban kormányrendelet előírt. Az ÉVOSZ ráadásul két fokozatút javasol tervező/vezető mintájára „Lebonyolító”/„Mester lebonyolító” (utóbbihoz vizsga és megfelelő referenciák, gyakorlati idő tartozik).

Az árszakértői jogosultság hiányos hazánkban – mutat rá az építőipari szervezet. Fontos az árszakértői jogosultság kialakítása és kötelező közreműködése a 700 millió Ft feletti projekteknél. A szakértők képzési rendszerét is ki kell alakítani – nyomatékosítja közleményében az ÉVOSZ.

Kockázatos áron történő szerződéskötés tilalma

A szakszövetség szerint a kockázatos áron történő szerződéskötés tilalmának érvényt kell szerezni. Mint írják, a tilalom jelenleg is része a Közbeszerzési Törvénynek, ennek gyakorlati alkalmazása azonban átláthatatlan. Rámutatnak, az építésügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozik az évenkénti minimális építőipari rezsióradíj kihirdetése. A minimális építőipari rezsióradíjra az ÉVOSZ rendszeresen megteszi javaslatát, a vonatkozó rendelet alapján. A szakmai szervezet szerint a kockázatos árat a minimális rezsióradíjhoz mérten a jövőben is indokolt mérni.

Digitalizáció

BIM alapú beruházás a megrendelő nélkül nem működik – szögezi le az ÉVOSZ. Indokolt, hogy az állami megrendelőknek legyen igénye az informatikai felkészültségek és lehetőségek mentén elérhető együttműködési hatékonyság javítására. Ezt szolgálná, ha az 5 Mrd Ft fölötti bonyolultságú létesítmények beruházási folyamata BIM alapon történne, megrendelői elvárás mentén – javasolja a szakszövetség.

Fenntarthatóság

Az ÉVOSZ azt is indítványozza, hogy a fenntartható építés érdekében az állami beruházásoknál számon kell kérni, és feltételként szabni a szelektív építési hulladék gyűjtését, és a lehető legnagyobb mértékű újrahasznosítást támogatni.

Hazai építési termékek elsőbbsége

Az ÉVOSZ szorgalmazza a hazai építési termékek elsőbbségét is. A hazai gyártású építési termékek, építőanyagok az állami beruházásoknál, a közösségi létesítményeken való beépítése a hazai vállalkozások piaci helyzetét erősítené, és üzletileg még inkább érdekeltté tenné az anyaggyártókat a technológiai fejlesztésre, kapacitásbővítésre – hangsúlyozza a szakszövetség. Az uniós szabályoknak is megfelelhet a csupán ráutaló magatartás előtérbe helyezése. Ennek módszere lehet egy statisztikai adatközlés az ajánlatadásnál (tervezői, kivitelezői egyaránt), hogy milyen mértékben tervez hazai gyártású anyagokat beépíteni. Az ajánlatkérő feladata ennek gyakorlati mértékét figyelni. Természetesen értékelési szempont nem lehet, de a beruházást jellemző mutató igen. Ez közvetetten hozzájárulna az építési termékek területén meglévő jelentős importkitettség (48%) csökkentéséhez is – mutat rá az ÉVOSZ.

Állami Beruházások Kerettörvénye és a Végrehajtási rendelet kidolgozása

Az Állami Beruházások Kerettörvénye és a Végrehajtási rendelet kidolgozása egyaránt időszerű a szervezet szerint. Mint írják, fontosnak tartják ezen joganyagok körültekintő kodifikációját más jogszabályokkal, különös tekintettel a Közbeszerzési Törvénnyel és az Építési Törvénnyel. Hangsúlyozzák, a megfogalmazott javaslatok számos ponton igénylik a jogszabályi harmonizációt is.

 

Forrás: ÉVOSZ