A zöldtető igazából egy olyan fordított rétegrendben épített és szigetelt, zöld növényzettel borított egyhéjú lapostető vagy kishajlású lakóépület tető, amely kívülről rendkívül esztétikus, zöld látványt nyújt, ezen felül pedig számos műszakilag és hőtechnikailag előnyös funkciót is betölt.
A városok napjainkra számottevő területet hasítottak ki a természetből. Annak következtében, hogy az emberiség ráébredt ebbéli felelősségére, egyre nagyobb igény jelentkezik arra, hogy a lehetőségekhez képest „visszaépítsük” a természetes zöldet. Ezen törekvések érdekében egyéni szinten is megvalósítható, ráadásul látványos megoldást jelent az úgynevezett zöldtetők létrehozása.
HŰSÍTŐ OÁZIS
Amíg az épületek belső szerkezeteinek szigetelése a beltéri levegő jó minőségét hivatott támogatni, addig egy megfelelően kivitelezett zöldtető hozzájárul a városi levegő „tisztításához” és nagymértékben redukálhatja – nemcsak ránézésre, de valós értékekkel is – a városi túlmelegedést is a „hőszigetek” csökkentésével, hiszen igen jelentős a csapadékmegtartó képessége. A zöldtetők a lüktető város közepén kiemelkedő épületek tetején is szerepelhetnek hűsítő oázisként – ilyet egyre többet láthatunk –, de kevés befektetéssel debütálhatnak a családi házak bővített élettereként is, hűvös zöldjükkel kedveskedve szemünknek minden évszakban. Ráadásul nem szükséges óriási házzal rendelkezni ahhoz, hogy valaki belevágjon egy családi ház zöldtetőjének készítésébe, annyi kell mindössze, hogy a tetőnek enyhébb lejtése legyen.
Ezek a speciális melegtetők kiválóan ellátják a vízszigetelés mechanikai és hőtechnikai védelmét is. A komplett rétegrend tervezése során figyelembe kell venni a kertészeti ültető közegek tulajdonságait és az ültetendő növényzet szükségleteit is. Fontos kiemelni, hogy mivel a szerkezet felső rétegei folyamatos kertészeti tevékenységet igényelhetnek, így fokozottan ügyelni kell mind a tervezésnél, mind a kivitelezésnél, hogy a vízszigetelés és hőszigetelés sérülésmentessége biztosítva legyen. A komplett zöldtetős tetőszerkezetek kialakításának minden esetben meg kell felelnie a tetőszigetelési, a releváns szakmai és a zöldtető szigetelési irányelveknek, melyekben meghatározásra kerül mind a vízszigetelések aljzata, a lejtés viszonyai, a vízszigetelés anyagai, a tetőösszefolyók kialakítása, átmérője és a leterhelések mértéke is.
Fordított rétegrendű lapostetőről akkor beszélünk, amikor a hőszigetelő réteg a vízszigetelés felett helyezkedik el. Az ilyen típusú rétegrend-kialakítás épületfizikailag és épületszerkezettan szempontjából is kiváló megoldást jelent. Előnyös, mert megvédi a vízszigetelést a mechanikai károsodástól az építéskor és a későbbi használat alatt, és nem áll fenn a vízszigetelés szélsőséges hőterhelése sem: egy meleg nyári napon belső hőmérséklete csak +20–30 °C-os hőmérsékletet ér el, télen +10–15 °C-os (még ekkor is pozitív!) hőmérsékletre süllyedhet csak le. Ennél a megoldásnál a vízszigetelést nem éri UV-terhelés, és a hőszigetelést még zord időjárási körülmények mellett is gond nélkül el lehet helyezni. A hagyományos tetőkhöz képest a fordított rétegrendű lapostető csökkent rétegszámmal működik, és nem kell a páratechnikai rétegek tervezésével, kivitelezésével foglalkozni még a nagy hőtároló kapacitású vasbeton födémek esetében sem. Amennyiben a teherhordó födém könnyűszerkezetes, például trapézlemez, úgy a vízszigetelés alatti réteg vagy rétegek hővezetési ellenállása minimum 0,15 m2K/W kell legyen, mert a hőszigetelés alatti vízszigetelésen elvezetett csapadék elfolyása közben olyan mértékű lehűlést eredményezhet, hogy a tetőfödém alsó felületén megjelenhet a pára kicsapódása, ami kedvez a különböző épületfizikai károsodások kialakulásának. A megoldás további előnye, hogy egy esetleges tetőfunkció változásából adódó átépítést könnyen meg lehet valósítani. A zöldtetők rétegrend szempontjából extenzív vagy intenzív kialakításúak lehetnek.
ZÖLDTETŐK RÉTEGRENDJE
Az extenzív kialakítású, szárazságtűrő növényekkel beültetett, locsolást és rendszeres kertészeti gondozást nem igénylő zöldtetők nem járható tetők, mivel a felső rétegben a vegetációt biztosító drénréteg vékony, általában csak 6–12 cm vastagságú. A csekély vastagságú ültető közeg miatt az egy m2-re eső térfogatsúly is alacsony, ezért gondoskodni kell a komplett rétegrend szélszívás elleni rögzítéséről.
A födémszerkezet (8) felső síkjának lejtése legalább 2,5% kell legyen ahhoz, hogy a teherhordó födém el tudja vezetni a vizet. Speciális hőszigetelő adalékos könnyűbetonból készült lejtbeton réteg is praktikus lehet a kialakításhoz, de épületfizikai méretezés szükséges a kialakításához, mert ennél a megoldásnál a vízszigetelés alá is kerül hőszigetelés, ami páratechnikai problémákhoz vezethet.
A szerkezetben a párazárást gyökérálló vízszigetelő réteg (7) biztosítja, amelyre a kivitelezés során kötésben eltolt elrendezéssel, szoros illesztéssel, lépcsős szélképzésű URSA XPS táblákból (6) készül 1 rétegben hőszigetelés. (Több réteg közé víz szivároghat, és ez télen vízfilm képződéshez járulhat hozzá, amelytől megszabadulni utólag gyakorlatilag lehetetlen.) Amikor meleg évszakban épül a tető, a hőség és az UV-sugárzás következtében fellépő károsodások elkerülése végett az XPS lapok lefektetését követően azonnal le kell rakni a védőréteget (pl. geotextíliát) és a szükséges leterhelést is. Bitumen alapú vízszigetelés esetén szükségtelen, de egyrétegű PVC vízszigetelésnél üvegfátyol réteget is kell teríteni az XPS alá. A legalább 16 cm vastag lépcsős élkialakítású (URSA XPS N-III-L, N-V-L vagy N-VII-L) extrudált polisztirol hőszigetelő táblák fajtától függően 10%-os összenyomódásnál 30/50/70 tonna/m2, 2%-os összenyomódásnál 13/18/25 tonna/m2 maximális terhelést is elbírnak, ami arra bőven elég, hogy a tetőbe ültetett vegetáció időnkénti minimális gondozását lehetővé tegye.
Az XPS hőszigetelésre páraáteresztő és nem nedvszívó, elválasztó szűrőréteget (5) kell fektetni kb. 140 gr/m2 súlyú geotextíliából, ragasztás nélkül, átlapolással, a kétfajta szigetelés közti „lágyító vándorlás” elkerülése végett.
Erre egy speciális védő és szűrő drén-szőnyeg (4) kerül, majd egy szivárgó-vízmegtartó réteg, melyet egy réteg szűrő geotextíliával (3) zárunk.
Ennek a tetejére teríthető a vegetációs (kavicsos föld) réteg (2), benne a választott extenzív növényzettel (1), ami rendszerint varjúháj jellegű és lágyszárú szárazságtűrő növényekből áll.
Az intenzív kialakítású zöldtetőknél a rétegrend kialakítása gyakorlatilag megegyezik az extenzív tetőkével, azzal a különbséggel, hogy itt nem vegetációs réteget (6–12 cm) alkalmazunk, hanem egy számottevő vastagságú ültető közeget, amely igazodik a betelepítendő növények, bokrok, cserjék, fenyők, fák igényeihez. Ez az ültető közeg általában 15 cm vastagság feletti; bizonyos esetekben – ha a betelepítendő növényzet megkívánja – elérheti akár a 1,5–2 méter vastagságot is. Ez a kialakítás már locsolást, és folyamatos, rendszeres, minőségi kertészeti gondozást igényel. Sok esetben az ilyen tetőkön igény az emberi és az esetleges gépkocsiforgalom számára a burkolt (járható) felületek kialakítása is, ezért ezeket a tetőket a járható kategóriába szoktuk sorolni. Mivel az intenzív tetőknél jóval nagyobb terhelések várhatók, mint az extenzív tetők esetében, így az elhelyezendő hőszigetelő anyag nyomószilárdságára különösen oda kell figyelni a tervezési munkák során.
Izgalmas elképzelni, hogy a Google térkép következő frissítése után rákeresve Magyarország szatelit képére, nem a megszokott vörös háromszögű tetők ékeskednek majd a telkek közepén, hanem egy különféle zöldben pompázó „kockás abrosz” látványa tárul ámuló szemünk elé.
URSA Salgótarján Zrt.
www.ursa.hu
