Bizony előfordul, hogy egy-egy kivitelezés során az eredmény nem úgy alakul, ahogy azt előre elterveztük. Ha valami tönkremegy, meghibásodik, az nemcsak jelentős erkölcsi veszteséget jelent, hanem a javítás súlyos összegekbe kerülhet.
Bár gyakran nem ugyanaz fizeti a számlát, mint aki a hibát elkövette, de az biztosan kijelenthető, hogy a legdrágább az az eset, amikor vissza kell menni javítani. Ilyenkor lehet vitázni, hogy a kivitelező, a tervező, a gyártó vagy a húsvéti nyuszi követte-e el a hibát, azonban az biztos, hogy egy bontás és újraépítés költsége jóval magasabb, mintha a Mapei jelmondata szerint „Már elsőre véglegesen” készült volna el.
AZ OLCSÓBB A DRÁGÁBB?
Lehet, hogy eretnek gondolat, de egy-egy elrontott kivitelezés gyakran nem csak a kivitelező felelőssége, még akkor sem, ha a hiba a szakszerűtlen kivitelezésből adódik. Gyártóként vagy tervezőként is olyan anyagokat, rendszereket kell a kivitelezők kezébe adnunk, amelyek nemcsak jók az adott feladatra, hanem jelentős műszaki tartalékok is vannak bennük. És minél inkább kockázatos a burkolás pénzügyi vagy műszaki okok miatt, annál fontosabb, hogy a használt segédanyagokban nagyobb tartalék legyen. Gondoljunk csak bele! Műszaki oldalról minél inkább kockázatosabbak az építési körülmények, ismeretlen vagy kockázatos tulajdonságú az aljzat, minél inkább közelítünk a gyártói ajánlásokban szereplő határértékekhez, annál nagyobb valószínűséggel történik valamilyen kisebb kivitelezői hiba vagy mulasztás miatti tönkremenetel.
A pénzügyi oldal pedig a következő. A segédanyag ára a teljes kivitelezési költségre vetítve lényegesen magasabb egy párezer forintos csempénél, mint egy több tízezer forintos üvegmozaiknál vagy egy óriáslapnál, sőt rendszeresen találkozunk százezer forint feletti négyzetméterárakkal is burkolólap esetén. Ilyenkor egy magasabb kategóriájú, ezért drágább segédanyag vagy rendszer tervezésével, ajánlásával csökkentjük a kockázatokat. Egy-egy építésnél feleslegesnek tűnhet a drágább megoldás, azonban ha levonjuk a statisztikailag kisebb tönkremenetel kockázatának értékét, akkor könnyen kiderülhet, hogy itt is igaz a régi mondás, miszerint az olcsóbb hosszú távon drágább. Ezt a hibát elkerülendő nézzünk néhány terméket, amelyek erősen csökkentik a kivitelezés kockázatát.
KOCKÁZATCSÖKKENTŐ TERMÉKEK
Az aljzatoknak sok hibája lehet. Érzékenyek lehetnek a vízre, mint például a magnezit, a faalapú esztrichek, de gyakran „csak” annyi a gond, hogy bontás után nehezen eltávolítható ragasztómaradványok vannak rajta. Ilyenkor egy megfelelő alapozó kiválasztása kulcsfontosságú. A Mapei termékválasztékában található számos alapozó közül az egyik az ECO PRIM T PLUS, amely sok problémára nyújt megoldást. Használható szívó és nem szívó felületeken, szilárdan tapadó ragasztómaradványokon, anhidrid esztrichen, stabil fán vagy OSB-n egyaránt. Igazi problémamegoldó termék.
Ha tudjuk, hogy jó az aljzat és megfelelően alapoztunk, akkor folytathatjuk a munkát a szokásos cementes kiegyenlítőkkel. Azonban, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, mert például bontott aljzat tényleges tulajdonságait csak bontás után ismerhetjük meg, akkor padlókon a cementes önterülő kiegyenlítők helyett érdemes az úgynevezett hibrid kiegyenlítőket ajánlani, használni. Ezek az anyagok szinte méretváltozás nélkül szilárdulnak, így kevésbé terhelik meg az aljzatot, mint cementes társaik. A MAPEI PLANITEX termékek egy rendkívül magas műszaki tartalommal rendelkező hibrid, önterülő kiegyenlítő termékcsaládot alkotnak. Nyomószilárdságuk 30 és 40 N/mm2 között változik, és minden öntési vastagsághoz és kivitelezési időhöz találunk megfelelő terméket.
Vízszigetelés esetén gyakran az egyszerűbb megoldás a jobb. A minden tekintetben magas műszaki tartalmú, kétkomponensű MAPELASTIC kenhető vízszigetelés helyett az egykomponensű MONOLASTIC gyakran biztonságosabb megoldás. Ez a termék is használható erkélyekhez, teraszokhoz, beltérben fürdőszobák hoz és zuhanyzókhoz. A MONOLASTIC a MAPELASTIC-nál könnyebben bedolgozható, krémesebb anyag, ami miatt a bedolgozási hibák ritkábban fordulnak elő. Könnyű felhordani simítóval, hengerrel vagy ecsettel is. A MONOLASTIC-nak vannak a legkiválóbb tapadási tulajdonságai. Biztosan tapad alapozó nélkül is a tömör és kellően tiszta beton-, vakolat-, kerámia- és márványfelületre. Fontos, hogy nem érlelt szerkezetekhez, nagyméretű teraszokhoz továbbra is a MAPELASTIC-ot javasoljuk! A rugalmasabb csemperagasztóknak jellemzően magasabb a polimertartalmuk, mint a hagyományos társaiknak, ezért ezek a termékek rendszerint drágábbak is.
Nem újdonság, hogy az S1-es (alakváltozásra képes) és az S2-es (nagy alakváltozásra képes) ragasztók ára magasabb hagyományos társaikénál. Azonban kevesen tudják, hogy ilyenkor a magasabb polimertartalom nemcsak az árat növeli meg, hanem a ragasztó egyéb tulajdonságait is javítja. Ezeknek a ragasztóknak a tapadószilárdsága jellemzően magasabb, és bedolgozhatóságuk is jobb. Így, ha a burkolatnak nagy mechanikai terhelést, nagy hőingadozást kell elviselnie, vagy csak egyszerűen drágább a burkolat, akkor érdemes a nagyobb rugalmasságú ragasztót választani, melynek köszönhetően a meghibásodás kockázata lényegesen alacsonyabb.
Jobb termékek magasabb áron! A segédanyagok használatával jelentősen csökkenthetők a kivitelezési kockázatok. Ha azonban biztosra akar menni, akkor kérdéses esetekben hívja a Mapei szaktanácsadó vonalainak egyikét!
