A GINOP 5.3.5-18-2018-00041 számú pályázat kapcsán az ÉVOSZ széles vállalkozói körben végzett felmérést az ágazat modernizálásának, digitalizációjának hazai lehetőségeiről is.
Az elemzés egyik része általánosabb értelemben a modernizációval és a tudás szerepével foglalkozott. A kutatás feltárta, hogy a munkaerőhiány részben probléma, részben pedig egy motiváció a modernizálásra.
Ugyanakkor a tőkehiány miatt számos vállalkozás, különösen a kisebb cégek és magánvállalkozások nem tudják végrehajtani a szükséges beruházásokat. Így azok az európai uniós programok, amelyek kiemelten a kis- és középvállalkozásokat célozzák, egyelőre nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket.
SZABÁLYOZÁS ÉS TUDÁS HIÁNYA
A digitalizáció kapcsán is hiányolták a megkérdezettek a megfelelő szabályozási hátteret, mert ennek hiánya növeli a kiszámíthatatlanságot.
A modernizáció és hatékonyságnövelés korlátai kapcsán kritikát fogalmaztak meg a képzési feltételekkel kapcsolatosan, hangsúlyozva, hogy a nem megfelelő infrastrukturális körülmények között képzett munkaerőtől nem várható el, hogy alkalmazni tudja a legújabb technológiákat, hogy tevékenyen részt vegyen a modernizációban, a digitalizációban és a hatékonyságnövelésben.
A kisebb vállalkozások hátránya megjelenik az ilyen jellegű tudás megszerzésében is, hiszen a megkérdezettek szerint elsősorban a nagyobb vállalatoknak nyílik lehetőségük cégen belüli továbbképzések szervezésére. Általános az az álláspont, hogy az innovációra nem a kis- és mikrovállalkozások a legalkalmasabbak, és mintha (érthető okokból) kissé fel is adnák ennek a lehetőségét.
E kihívások ellenére is egyetértettek abban a megkérdezettek, hogy a modernizáció, az átalakulás megállíthatatlan. Ennek olyan lehetséges pozitívumait is látták, hogy a digitalizáció nemcsak a hatékonyságot javíthatná, hanem vonzóbbá teheti az építőipart a fiatalok számára azáltal, hogy segít a kapcsolódó szakmák imázsának megváltoztatásában.
A megkérdezettek többsége még nem alkalmaz automatizált megoldásokat vállalkozásánál/cégénél, így a tapasztalatok még nem túl kiterjedtek.
ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS
A nemzetközi tapasztalatok alapján a BIM széles körű bevezetése kulcsfontosságú az építőipar hatékonyságának és átláthatóságának javításában, amiben az államnak a szabályozások és támogatások révén kulcsszerepe lehet. A válaszadók többsége szükségesnek tartaná Magyarországon is az erős állami szerepvállalást a BIM terjesztésében.
E témában is megfogalmazódott, hogy tudáshiány van e területen, illetve kevés, vagy nincs is olyan projekt, ahol a digitalizáció kihasználható lenne.
ÚJ TECHNOLÓGIÁK
A projektek megvalósítását olcsóbbá és gyorsabbá tehető 3D nyomtatás kapcsán óvatos bizakodás jellemzi a megkérdezetteket, de a piaci lehetőségek – rendelkezésre álló szaktudás, technológia – kapcsán többen is hiányosságokat látnak.
Igencsak megoszlottak a válaszok az okosszerződések alkalmazhatóságát illetően. A válaszok közt megjelent a tudás- és technológiahiány problémája. Itt is említették az állami szerepvállalás fontosságát.
Ugyanakkor hangsúlyosan szerepelt az is, hogy a piaci szereplők úgyis kikerülnék, így nem sok értelme van az okosszerződések bevezetésének és terjesztésének.
Bár egyre nagyobb teret hódítanak az építési projektek előkészítése, ellenőrzése során a drónok, a legtöbb válaszadó saját tevékenységében nem tartja alkalmazhatónak, ugyanakkor általánosságban a cégek nyitottak lennének rá, de anyagi okok vagy a szabályozások miatt nem alkalmazzák.
