Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szervezésében megtartott BIM (Building Information Modelling) konferencia a szakma által kiemelt érdeklődés mellett zajlott le. A konferencia egyszerre szolgálta az állam és szakma találkozását, az érdeklődők edukálását, az ÉVOSZ munkacsoportjának eredményeinek megosztását. Talán nem túlzás azt állítani, hogy mérföldkő volt a hazai építőipar digitalizációja, a BIM elterjedése terén a rendezvény.
okl. építő mérnök,
okl. mérnök közgazdász
„Az építőipar digitális átállása” rovat vezetője
„Korszakváltás van az építőiparban, melynek a hazai építőipar a küszöbén áll” – hangsúlyozta Koji László ÉVOSZ elnök, a BKIK általános alelnöke bevezetőjében. Új elvárásoknak, kihívásoknak kell az építőiparnak megfelelnie, amelyhez az építésgazdasági értéklánc minden szereplőjének összehangoltan kell alkalmazkodni.
ÉVOSZ elnökének erős felütése után a munkacsoport tagjai egy nagyon széles körű BIM alapokat bemutató előadássorozatot tartottak a résztvevőknek, egyben ismertették a munkacsoport eddigi eredményeit. Mindenképpen ki kell emelni, hogy minden megszólaló a BIM a teljes életciklusára koncentrált a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig. A konferencia egyik fontos üzenete volt, hogy az egységes gondolkodás, a szereplők együttműködése hozza meg az eredményt.
A konferencia fontosságát még tovább fokozta, hogy napokba kerül a parlament elé az új építési törvény, amelyben a BIM használatát előirányozza az állami beruházásokon. Dányi Gábor miniszteri biztostól megismerhettük, hogy a kormányzat az építési törvény keretei között egy hosszútávú BIM stratégiát kíván megvalósítani, amelynek 1. fázisát 2024-től kívánja bevezetni, hogy 2026-ra már minden állami beruházásra használják. Ezzel egy új kaput nyitnak ki az építőipar számára a jövő irányába, ehhez kérte a piac szereplőinek tudását, tapasztalatát.
Konferencia szervezői és minden szakember számára egyértelmű, hogy a legegyszerűbb és leghatékonyabb mód a legjobb gyakorlatok átvétele és alkalmazása a hazai körülményekre. Konferencián megismerhettük a brit gyakorlatot, kormányzati stratégiát, amely már közel 10 éve zajlik. Feltűnő volt, hogy a prioritások a magyar állami bevezetésben és a nemzetközi gyakorlatban nem teljesen azonosak.
A BIM módszertant alkalmazó sikeres hazai beruházások kerültek bemutatásra, így a Bosch Campus2, az MVM DOME és az útépítések területén elért eredmények. A létesítmények megrendelői, tervezői, kivitelezői, lebonyolítói és üzemeltetői adtak értékeléseket saját szerepük, érdekeltségük mentén.
A konferencián a BIM modelltől várt eredmények, felhasználási terület a legszélesebb körben került értékelésre. A műszaki ütközésvizsgálat, térbeli organizáció, ütemezés és szakmai nyomon követés, az anyaghasználat és annak tételrendje, a költségtervezés, a pénzügyi beszámolók, teljesítésigazolások, üzemeltetési szempontok egyaránt megfogalmazásra kerültek.
A Konferenciát előkészítő BIM csoport munkája is jól példázza – a BIM használata egy platformra hozza a Beruházás megvalósításában résztvevő szereplőket: a Tervezőket, a Projektmenedzsereket, a Kivitelezőket és a Klienst. Elsősorban a munkacsoport tagjaiból szerveződött panelbeszélgetésben már a pénzre és a jövőre terelődött a szó. Minden szakember megerősítette, hogy a BIM nem egy újabb költség, hanem egy olyan eszköz, amellyel egy kezdeti invesztíció eredményeként növelhetjük a hatékonyságukat, így időt és pénzt tudunk megtakarítani. Hatékonyságjavulást kis részekben is el lehet érni, de az integrált használat hozhatja el a jövőben a legnagyobb áttörést.
A konferencián egyértelműen bebizonyosodott, hogy a piaci szereplők és a megrendelők – benne az állami beruházók is – együttműködve tudnak szintet lépni az építési folyamatok hatékonyságának javítása érdekében a BIM használatával is.
