Foglalkoztatottság az építőiparban

1658

A GINOP-5.3.5-18-2018-00038 számú, „Az építőipari munkaerő kapacitások extenzív növelésének lehetőségei” című pályázat keretén belül az Enrawell Kft. az ÉVOSZ és a projektben lévő konzorciumi partnere, az MGYOSZ megbízásából felmérést készített a foglalkoztatottság helyzetéről az építőiparban.

A KSH adatai alapján 2019-ben az építőiparban foglalkoztatott 343,3 ezer fő a nemzetgazdaság egészében foglalkoztatottak 7,6%-át tette ki, ezen belül a férfiak 13, a nők 1,3%-át foglalkoztatták az építőiparban. Az ágazat foglalkoztatási súlya európai összevetésben magasnak számít. Az elmúlt években a létszámot illetően jelentős kapacitáshiányok alakultak ki, amelyek a további növekedés akadályai. Gyakorlatilag minden építőipari szakma hiányszakmának tekinthető, de elsősorban a kvalifikált és a magas színvonalon teljesítő szakmunkásokból van hiány. A minőségi munkavégzésre képes szakemberek többsége a kutatások tanúsága szerint az elmúlt években elhagyta Magyarországot, és külföldön vállalt munkát.

2018–2019-ben számos cég gondolkodott bővítésben, egyre nőtt a kereslet a jó munkaerő iránt, ami hozzájárult a bérek növekedéséhez, és a jó szakemberek megtartása kihívást jelentett a vállalkozások számára. A munkaerőhiány növelte a dolgozók leterheltségét is, ami a minőség és a munkavállalói elégedettség rovására ment. Az ÉVOSZ elemzése szerint a munkaerő jelentős részét nem versenyképes vállalatokban, hanem kényszerfoglalkoztató, szinte munkaerő-kölcsönzőként működő cégekben foglalkoztatják.

Ezek teljesítménye és termelékenysége alacsony. A magyar munkaerő kevésbé mobilis, mint más országoké, sokan nem hajlandók az országon belül sem költözni egy munkahelyért.

A mobilitást nehezítik az ingatlanpiaci folyamatok is: azokban a térségekben, ahol a legnagyobb a munkaerőhiány, kifejezetten drágák az ingatlanok, magasak a bérleti díjak. Így a hátrányos helyzetű térségek potenciális munkavállalói nem tudnak a munkahelyek közelébe költözni, legfeljebb munkásszállóra, ami ingázást, a család hátrahagyását jelenti.

A kapacitásproblémákra több lehetséges megoldás is kínálkozik:

  • külföldi munkavállalók alkalmazása,
  • a munkaerő-kölcsönzés, munkaerő-közvetítés kínálta lehetőségek kihasználása, valamint
  • a potenciális hazai munkaerő-tartalék mozgósítása.

Heves közéleti és politikai vitát váltott ki a több ágazatot is sújtó munkaerőhiány kezelésére tett kísérletként is értelmezhető 2018.

évi CXVI. törvény, a Munka Törvénykönyvének 2019. január 1-jétől hatályos módosítása, mely többek között 250-ről 400-ra emelte az egy évben kiadható maximális túlórák számát, valamint 12-ről 36 hónapra emelte a munkaidőkeret és elszámolási időszak (kollektív szerződés mellett megengedett) maximális hosszát.

KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK HELYZETE, ALKALMAZÁSUK SZABÁLYOZÁSA

Magyarország az Európai Unió és a schengeni térség tagjaként része az egységes munkaerőpiacnak. Ez meghatározza a külföldi munkavállalók helyzetét, lehetőségeit. A hazai szabályozásban megjelennek azok az elvek, amelyek az országba érkező külföldi munkavállalók helyzetével kapcsolatosak. A 2014–2020 közötti időszakra szóló migrációs stratégia, amely az EU Menekültügyi és Migrációs Alaphoz kapcsolódik, a vándorlásokkal kapcsolatos folyamatokat elemezve rámutat, hogy miközben elsődleges a magyar munkaerő védelme, az egyes szektorokat sújtó kivándorlás miatt szükséges a külföldi munkaerő foglalkoztatása.

Ez főleg a szakképzett és szakképzetlen fizikai, valamint a felsőfokú szellemi munkaköröket érinti, mivel ezekben tartósnak látszik a munkaerőhiány. E probléma kezelésére a stratégia a foglalkoztatási szabályok egyszerűsítését, könnyítését javasolta, különös tekintettel a beutazással és tartózkodással kapcsolatos szabályokra.

Ahogy a magyar gazdaság egészére, az építőiparra is jellemző, hogy a munkaerőhiány enyhítése érdekében egyre nagyobb számban alkalmaztak az EU-n kívülről (harmadik országból) érkező munkavállalókat, főként Ukrajnából, Szerbiából és távol-keleti országokból. Létszámuk az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által kiadott engedélyek száma alapján 2019 végén meghaladta az 57 ezret. A harmadik országbeli állampolgárok beutazását és tartózkodását a 2007. évi II. törvény szabályozza, mely megfogalmazza a szezonális munkavállalás és a munkavállalás céljából megadott tartózkodási engedély feltételeit.

Az Európai Unión kívülről érkező munkavállalók foglalkoztatásának részletes szabályait a 445/2013. (XI. 28.) Kormányrendelet rögzíti. Ez határozza meg, ki kaphat munkavállalási engedélyt, milyen feltételekkel, milyen adatokat kell megadnia a kérelem során. FEOR számok alapján meghatározza az engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok foglalkozásait is. Ezek közt megjelenik több építőipari szakma is:

  • egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozású;
  • gipszkartonozó, stukkózó;
  • ács;
  • építményszerkezet-szerelő;
  • épületvillamossági szerelő, villanyszerelő;
  • tetőfedő;
  • burkoló;
  • kályha- és kandallóépítő;
  • festő és mázoló;
  • gépésztechnikus;
  • építő- és építésztechnikus;
  • hegesztő, lángvágó;
  • kőműves;
  • építőmérnök;
  • építészmérnök;
  • egyéb építési, szerelési foglalkozású;
  • egyéb egyszerű építőipari foglalkozású;
  • vezeték- és csőhálózat-szerelő.

Fontos szerepet tölt be az EU Kék kártya, melynek célja, hogy megkönnyítse a harmadik országbeli, magas szintű képzettséggel rendelkezők munkavállalását a tagállamokban. A kártya gyorsított eljárást tesz lehetővé, amely alapján a tagországok kedvezőbb feltételek mellett állíthatnak ki harmadik országbeli munkavállalók számára különleges tartózkodási és munkavállalási engedélyt.

MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS ÉS -KÖZVETÍTÉS

Az elmúlt években dinamikusan változott a munkaerő-kölcsönzés és közvetítés helyzete a magyar gazdaságban. A rugalmas termelés igényei miatt e szolgáltatók jelentősége meglehetősen fontos napjaink gazdaságában. Számuk és forgalmuk ingadozó.

2018 végén összesen 913 különböző munkaerő-kölcsönző cég működött Magyarországon. 2017-ben a cégek több mint fele kizárólag belföldi partnerekkel működött, és kevesebb mint 11,3%-uk fókuszált külföldi munkaerő-közvetítésre. 2018-ban viszont erős csökkenésnek indult a csak belföldre közvetítő cégek aránya, többnyire a belföldre és külföldre egyaránt kölcsönző cégek csoportjának javára. 2019-ben jelentősen csökkent a munkaerőkölcsönzők száma, országos átlag alapján 2018 és 2019 között a cégek mintegy negyede tűnt el a statisztikákból.

A munkaerő-kölcsönző cégek több mint 40%-a a közép-magyarországi régióban működött, a közép- és nyugat-dunántúli régióban az átlagnál magasabb arányban (10% körül) voltak jelen, legkisebb arányban pedig a Dél-Dunántúlon fordultak elő (4,9%) 2019 decemberében (1. ábra). A cégek árbevételének túlnyomó része fizikai munkák utáni szerződésekből, az árbevétel 47%-a betanított munkások közvetítéséből származott.

1. ábra. A működő munkaerő-kölcsönzők száma (székhely és telephely együtt)
megyénként a 2019. december 31-i állapot szerint (Forrás: Innovációs és Technológiai
Minisztérium)

2019-ben 141 különböző építőipari cég számára összesen 2061 munkavállalót közvetítettek munkaerő-kölcsönző cégek, az összes kölcsönzött munkavállaló 1,26%-át. Ebből 1201 fő határozatlan idejű munkaszerződéssel, 860 fő pedig határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezett, 1611 főt belföldre, 450 főt pedig külföldre kölcsönöztek. 2018-ban ez a szám 2137 volt és a teljes közvetített munkaerő 1,4%-a, tehát egy év alatt 3,56%-kal csökkent a közvetített munkaerő létszáma.

A külföldi dolgozók toborzásában is jelentős szerepe van a munkaerő-toborzó és -közvetítő cégeknek. Ezek több ágazat számára is vállalják a megadott paraméterekkel rendelkező munkavállalók biztosítását, nagy rugalmassággal.

2021-ben megváltozott a munkaerő kölcsönzésének adózási szabályozása: 2021. április 1-jétől már csak azon építőipari munkaerő-kölcsönzés esetében alkalmazható a fordított adózás, amely az áfatörvény 10. § d) pontjában meghatározott ingatlanátadáshoz vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési-szerelési munkához kapcsolódik, mely ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására (ide értve a bontással történő megszüntetést is) irányul. Azaz csak 2021. március 31-ig volt alkalmazható a fordított adózás az egyéb célú munkaerő-kölcsönzés esetében. Így nem a megrendelő, hanem a munkaerőt kölcsönbe adó cég számítja fel és fizeti meg az általános forgalmi adót, amitől az adóelkerülés visszaszorulását várják.

A POTENCIÁLIS HAZAI MUNKAERŐ-TARTALÉK

Az extenzív kapacitásnövelés forrása lehet:

  • a munkanélküli, közfoglalkoztatottként dolgozó munkaképes lakosság,
  • a nyugdíj mellett munkát vállalók.

A kedvező munkanélküliségi ráta (2019-ben 3,4%) mögött több folyamat állt:

  • a gazdaság élénkülése;
  • a felfutó közfoglalkoztatás: ez nem jelent valódi foglalkoztatást, de az ebbe a kategóriába tartozókat a foglalkoztatottak között tartják nyilván;
  • azok a magyar lakcímmel rendelkezők, akik külföldi telephelyen dolgoznak, és várhatóan egy éven belül hazatérnek, szintén javították a statisztikát (2019-ben 111 ezer fő).

A KSH munkaerő-felmérése alapján 2020. december és 2021. február között a munkanélküliségi ráta a 15-74 éves korosztály körében 4,5% volt, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 71,8% (2. ábra).

2. ábra. A közfoglalkoztatottak és regisztrált álláskeresők létszámának alakulása  (Forrás: Belügyminisztérium)
1. táblázat. A közfoglalkoztatottak által betöltött leggyakoribb munkakörök (Forrás: Belügyminisztérium)

A közfoglalkoztatottak havi átlagos száma (azaz a hónapban legalább egy napot közfoglalkoztatottként dolgozók száma) 2021. februárban 91 628 ezer fő volt, több mint felük (59,6%) nő, 94,4%-uk 25 évnél idősebb. Túlnyomó többségben alacsony végzettséggel rendelkeznek: 61,6%-nak legfeljebb általános iskolai végzettsége van. Majdnem felük a hosszabb idejű közfoglalkoztatottságban dolgozott. A betöltött munkakörök között a leggyakoribb a szolgáltatás és szállítás (51,2%). Kisebb arányban, de az építőipar is szerepelt a munkakörök között (1. táblázat).

A REJTETT GAZDASÁG ÉS A FEKETEMUNKA AZ ÉPÍTŐIPARBAN

A gazdaságnak ez a szegmense – természetéből adódóan – nem mérhető, csupán becsülhető, ahogyan erre rendszeresen kísérletet is tesznek, és az elmúlt évtizedekben már a gazdasági teljesítmény mérésénél is figyelembe veszik.

Az építőipar erősen kitett a korrupciós kockázatnak: a 2014-es EU-s korrupcióellenes jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a közbeszerzések az építőiparban, az energiaágazatban, a közlekedési ágazatban, a védelmi szektorban és az egészségügyben voltak leginkább kitéve a korrupciónak. A nemzetközi tapasztalatok szerint a feketegazdaságot erősítheti a bevándorlók foglalkoztatása is, akik társadalmi helyzetük, a kapcsolatok és az ismeretek hiánya, a kiszolgáltatottság miatt kitettebbek annak, hogy például bejelentés nélkül vagy illegálisan foglalkoztassák őket.

A hazai feketegazdaság elleni küzdelemben számos lépés történt, például az adó- és járulékrendszer átalakításai (az egyszerűsített vállalkozási adó (EVA), a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), a kisvállalati adó (KIVA) bevezetése, az egykulcsos személyi jövedelemadó; az adóbevallás és ellenőrzés változásai (pl. NAV-hoz bekötött számlázás, fókuszált ellenőrzések); a cégek alapításával és működésével kapcsolatos előírások; az EKÁER (Elektronikus Közútiáruforgalom-Ellenőrző Rendszer) bevezetése.

Lényeges lépés volt az egyszerűsített foglalkoztatás jogszabályi kereteinek megteremtése. A 2011-ben elfogadott foglalkoztáspolitikai program egyik fő célja a munkaerőpiac rugalmasságának növelése és a legális foglalkoztatás ösztönzése volt.

A külföldiek illegális foglalkoztatásának visszaszorítása érdekében a munkaügyi felügyelet együttműködik az idegenrendészeti és az adóhatósággal, továbbá a rendőrséggel is. A munkaügyi felügyelet az eljárás során szinte kizárólag a munkaadókat bünteti, az idegenrendészeti eljárásnak azonban mindkét fél (a foglalkoztató és a foglalkoztatott) számára lehetnek következményei (3. ábra).

3. ábra. Az állami költségvetés és a rejtett gazdaság becsült nagysága Magyarországon, 2010–2017 (Forrás: www.mkt.hu)

A munkaügyi hatóság ellenőrzéseinek tapasztalatai azt mutatják, hogy az építőipar felel a szabálysértések nagy részéért. Ráadásul míg az ágazatok többségében csökkent a feketefoglalkoztatás, addig az építőiparban stabilnak tekinthető az így dolgozók aránya.

A leggyakoribb szabálytalanságok a feketemunka mellett a bejelentés elmulasztása, az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak megsértése, míg viszonylag kis arányt képviselnek a külföldiek foglalkoztatásával, a részmunkaidős bejelentés mellett teljes munkaidős foglalkoztatással vagy a színlelt szerződésekkel kapcsolatos szabálysértések. Az ÉVOSZ vizsgálata szerint 20–25% az építőiparban az adóelkerüléssel szerzett jövedelmek aránya. Ez nagyjából 1000 milliárd Ft adózatlan jövedelmet jelent. Főleg a kisvállalkozásoknál jellemző a számlaadás elmulasztása.

Az építőipar elmúlt évekbeli bevételnövekedése lehetővé tette egyes vállalkozások számára, hogy „kifehérítsék” a tevékenységüket, kérdés, hogy a COVID-19 milyen hatással lesz ezekre a folyamatokra. Az elmúlt évek felújítási és otthonhoz jutási támogatásai szintén a fehérítés irányába hatottak, mivel ezek csak számlával igazolhatók. Nagy a különbség a nagyvállalati és az alvállalkozói, kisvállalkozói foglalkoztatás között is, utóbbiban nagyobb esélye van a szabálytalanságoknak, nagyobb a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság, rosszabbak a munkakörülmények, alacsonyabb a munkavédelem és a jogtudatosság szintje is.