Az energetikai követelmények jelentősen megszigorodtak az elmúlt években, a tűzvédelmi követelmények pedig folyamatosan változnak annak érdekében, hogy lépést tartsanak többek között a jogszabály hatályba lépése óta bekövetkezett műszaki fejlődés kihívásaival.

Magyarországon az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 2014. évi hatálybalépésével elindult egy folyamat, mely a jogszabályi követelményeket és az alkalmazható meg­oldásokat szétválasztotta. A jogszabály szövegéből kivezetik a műszaki megoldá­sokat, melyek átkerülnek a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekbe. Mindemellett folyamatosan egyszerűsödnek az engedé­lyezési, egyszerű bejelentési és kivitelezési tevékenység végzésével összefüggő előírá­sok, például hogy számos esetben már épí­tési naplót sem szükséges vezetni.

Növekvő kockázat és felelősség

Ahelyett, hogy ezek a trendek óvatosságra intenék a beruházókat, tervezőket, de akár a kivitelezőket is, a követelményeknek való megfelelés tekintetében egyre lazul a fegyelem. Az építőanyagok hiánya, drágu­lása sem sokat javít a helyzeten, és sajnos a kivitelezők egy része sem rendelkezik kellő szakmai ismeretekkel a megváltozott jogi környezetről, minősítési rendszerekről, iga­zolási módokról, szakmai szabályokról stb.

Nincs hibátlan épület, a nem megfelelő anyaghasználat és hibás szerkezeti és cso­móponti kialakítás miatti problémák álta­lánossá váltak. Penészes falak, repedé­sek, hang- és hőszigetelési problémák sem elhanyagolhatók, de a tűzvédelmi hiányos­ságok jelentős kockázatokat is hordoznak. Azzal, hogy egyre szűkül azoknak a beru­házásoknak a köre, ahol a műszaki tartal­mat, tűzvédelmi tervdokumentációt is tar­talmazó kivitelezési dokumentációból valósítják meg, egyre nagyobb felelősség hárul a kivitelezőkre a tűzvédelmi követel­mények betartása terén. A Polgári törvénykönyv előírásai nem vál­toztak. „6:240. § Ha a megrendelő célsze­rűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére uta­sítását fenntartja, a vállalkozó a szerződés­től elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehaj­tása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.”

Amennyiben a szerkezeteket nem a meg­felelő építési termékekkel, rétegrenddel és csomópontokkal alakítják ki, egy tűzeset során az élet- és vagyonvédelmi célok nem fognak teljesülni, sőt életveszélyes állapo­tok is előállhatnak.

Ameddig nincs baj, nincs baj, de ha egy tűzeset bekövetkezik, mindenképpen vizs­gálni fogják, hogy az alkalmazott anya­gok, szerkezetek kialakítása megfelelő volt-e. Ezek már nem csak szavatossági kérdéseket vetnek fel, hanem adott esetben kártérítési, a legrosszabb kimenetel sze­rint pedig büntetőeljárás is a következmé­nye lehet egy súlyos sérüléssel vagy halál­lal járó tűzesetnek.

A klímavédelmi célok elérése, a fosszilis energiahordozók felhasználásának csök­kentése érdekében az utóbbi évtizedekben az épületek energiahatékonysága került a fókuszba, és sajnos háttérbe szorult szá­mos olyan szempont, amelyek figyelmen kívül hagyása jelentős kockázatot hordoz­hat. Mind az építésnél, mind a technoló­giák, mind a berendezési és használati tár­gyak területén jelentősen megnövekedett az éghető, szintetikus termékek, anyagok használata a tradicionális nem éghető vagy természetes éghető termék és anyaghasz­nálattal szemben.

Bár a tűzvédelmi jogszabályok számos beépítési szituációban jelentősen korlátoz­zák az éghető anyagok használatát, de még ott is, ahol egyébként beépíthetők lenné­nek, korlátot jelenthet a rendszerminősíté­sek hiánya. A nehézség a tűzvédelmi meg­felelőség igazolásában abban van, hogy a tűzvédelmi követelmények az esetek nagy részében szerkezetekre vonatkoznak és nem építési termékekre. Az építési termé­kek kiválasztásánál tehát abból kell kiin­dulni, hogy milyen teljesítményjellemzők­nek kell megfelelni a rendszerminősítések alapján.

Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői

Az Építményszerkezetek tűzvédelmi jel­lemzői Tűzvédelmi Műszaki Irányelv részletesen ismerteti, hogy az egyes szer­kezetek tűzállósági teljesítményének és tűzvédelmi osztályának igazolásánál mire kell figyelni.

A CPR rendelet 2013. július 1-jei hatály­balépését követően az építési termékek tekintetében a teljesítménynyilatkoza­tokra fókuszált a szakma, viszont nagyon kis százalékban elegendő önmagában egy teljesítménynyilatkozat a szerkezetek iga­zolásához, mivel a szerkezetek az esetek többségében nem építési termékek, hanem építési termékekből szükséges összeépíteni azokat. Tűzvédelmi szempontból a szerke­zetek igazolása komplex szemléletet igé­nyel, sok esetben nem elégséges egyetlen dokumentum a megfelelőség igazolásához, hanem több dokumentumra, plusz a fele­lős műszaki vezető nyilatkozatára is szük­ség lehet.

Az igazoló dokumentumok a jogszabá­lyok által biztosított körben használhatók fel. Mivel az igazolható tűzvédelmi telje­sítmény a végfelhasználási állapottal és a beépítéssel szoros összefüggésben áll, nem hagyhatók figyelmen kívül az ezeket rög­zítő dokumentumok előírásai sem a ter­vezés, sem a beépítés, sem az ellenőrzés során. A teljesítménynyilatkozatok önma­gukban csak abban az esetben alkalmasak a követelményeknek való megfelelés iga­zolásra, amennyiben a rögzített teljesít­mény a végfelhasználási feltételekkel nem függ össze, azokat nem befolyásolja.

Az igazoló dokumentumok típusai a teljes­ség igénye nélkül az alábbiak lehetnek:

  • Teljesítménynyilatkozat;
  • Tűzvédelmi Műszaki Igazolás (TMI);
  • Európai uniós akkreditált tűzvédelmi laboratórium által kiállított osztályozási vagy értékelési jegyzőkönyv;
  • Alkalmazástechnikai útmutató a vonat­kozó európai uniós akkreditált tűzvé­delmi laboratórium által kiállított osz­tályozási vagy értékelési jegyzőkönyv becsatolásával;
  • Vizsgálati és/vagy osztályozási/érté­kelési jegyzőkönyvre hivatkozással a gyártó önkéntes nyilatkozata az építési termék szabvány szerint nem deklará­landó paraméteréről (pl. égéshő, testsű­rűség gyulladási hőmérséklet);
  • Szakintézeti állásfoglalás;
  • Alátámasztó dokumentum.

Az építményszerkezetnek, építési készlet­nek részét képezi minden olyan réteg és elem, (bevonat, függeszték, lezárás, szige­telés, tűzvédelmi sáv stb.), amivel a vég­felhasználás szerinti állapotnak megfele­lően a tűzvédelmi teljesítménye igazolt. Az építményszerkezeteken további rétegek, elemek, terhek abban az esetben helyez­hetők el, amennyiben a végfelhasználási állapotnak megfelelően a fogadószerkezet tűzvédelmi teljesítményét nem befolyásol­ják hátrányosan, vagy az elvárt tűzvédelmi teljesítmény azokkal együtt is igazolható.

Az építményszerkezeteket, építési készle­teket alkotó építési termékek, építőanya­gok igazoló dokumentumban rögzített műszaki paramétereitől és beépítési fel­tételeitől eltérni csak a tűzvédelmi telje­sítmény igazolási módjához kapcsolódó keretfeltételeken belül lehet. Ahol van EXAP szabvány, ott a szabvány által biz­tosított feltételeket, korlátozásokat szüksé­ges figyelembe venni. Az eltérések igazo­lására sok esetben csak szűk mozgástér áll rendelkezésre, vagy a szabvány egyáltalán nem ad rá lehetőséget. Amennyiben eltérés válik indokolttá, úgy az ellenőrzést még a tervezési fázisban szükséges elvégezni.

Épületszigetelések kiválasztási szempontjai

Épületszigetelést tűzvédelmi szempontból kiválasztani nem egyszerű dolog, nagyon sok szempontot kell figyelembe venni ahhoz, hogy a megfelelő helyre a legmeg­felelőbb anyag kerüljön beépítésre. Nem szabad pusztán a termékek, rendszerek árából kiindulni, mert a szigetelésekre is igaz az, hogy a drágább termékek műszaki szempontból jelentősen jobb teljesítmé­nyekkel rendelkezhetnek, amelyek az épü­letünk felújítás utáni értékére és teljesítmé­nyére is hatással lehetnek.

Elengedhetetlen:

  • jogszabályi követelmények tisztázása,
  • megrendelői igények és elvárások meg­határozása,
  • energetikai és páratechnikai méretezés,
  • rendszerminősítések ellenőrzése,
  • termékek műszaki paramétereinek komplex vizsgálata,
  • műszaki tartalom meghatározása szak­értő által.

A ROCKWOOL a szigetelések területén a legkomplexebb módon támogatja az ener­getikai, akusztikai és tűzvédelmi követel­mények kielégítését. A ROCKWOOL szi­getelési megoldásai egyben nyújtanak hő-, zaj-, tűz-, egészség- és környezetvédelmet. A ROCKWOOL szigetelés fenntart­ható megoldásokkal képes válaszolni az éghajlatváltozás, az urbanizáció, az ener­gia és erőforrások felhasználása területén jelentkező kihívásokra. Maradandó érté­ket, minőséget, komfortot biztosítanak a környezetvédelmi törekvések maximális támogatása mellett.

A ROCKWOOL Hungary Kft. oldalán folyamatos tájékoztatást nyújt az OTSZ és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket érintő változásokról, melyek a tűzvédelmi szem­pontból alkalmazható építési szerkezete­ket, termékeket és hőszigeteléseket is érin­teni fogja.

Iratkozzon fel a www.rockwool.hu oldalon hírlevelünkre, hogy naprakész információkról mielőbb értesülhessen!