Tűzgátló építményszerkezetek I. rész

Épületeink tűzvédelme, tűzterjedés elleni védelme szempontjából kiemelt szerep jut a tűzgátló építményszerkezeteknek. Tervezésük, kivitelezésük és elvárt teljesítményük igazolása különös gondosságot igényel.

Lestyán Mária
építésztervező
szakmérnök, szakújságíró

Fontos tudni, hogy az épület mely szerkezetei azok, amelyek tűzgátló építményszerkezetként funkcionálnak. Ez nem az alkalmazott építési termékektől, szerkezeti megoldásoktól, hanem az adott épületszerkezet tűzvédelemben betöltött szerepétől függ.

  • tűzgátló építményszerkezet: tűzterjedés elleni védelem céljából alkalmazott építményszerkezet, amely a tűz átterjedését az általa elválasztott térrészek között meghatározott ideig meggátolja; a tűzgátló építményszerkezetek körébe tartoznak a tűzgátló alapszerkezetek, a tűzgátló lezárások és a tűzterjedés elleni gátak;
  • tűzgátló alapszerkezetek: a tűzfal, a tűzgátló fal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma;
  • tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris hézagtömítések;
  • tűzterjedés elleni gát: födémhez, falhoz csatlakozó vagy tetőn kialakított, a tűznek az építményszintek, a tűzszakaszok, a tetőmezők, továbbá a szomszédos épületek közötti átterjedését alakjával, méreteivel, tűzállósági teljesítményével és tűzterjedés elleni adottságaival korlátozó, megakadályozó tűzgátló építményszerkezet.

A tűzterjedés elleni védelem építészeti, tartószerkezeti, épületgépészeti, erős- és gyengeáramú, valamint tűzvédelmi építési termékek, építményszerkezetek és berendezések együtteséből áll, amelyek összehangolt és megfelelő működéséért a tervező, a kivitelező és az üzemeltető együttesen felel. A választott megoldások alkalmazása során a gyártói előírások és az alkalmazástechnikai útmutatók is betartandók.

A tűzgátló építményszerkezeteket a védelmi síkok felületfolytonosságával kell kialakítani, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben ezen szerkezeteken áttö­réseket, átvezetéseket kell alkalmazni, csak olyan műszaki megoldást, terméket, szerkezet és szerkezetvastagságot választhatunk, amelyhez megfelelő lezárások is rendelkezésre állnak. A tűzvédelmi lezárások kialakítására igen szigorú előírásokat, méretkorlátokat tartalmaznak a minősítések, mely információt minden érintett szakági tervezővel meg kell osztani, kivitelezés során be kell tartani, a műszaki ellenőrnek pedig ellenőriznie kell.

Tűzgátló fal, tűzfal és tűzgátló födém kialakítható építési termékből és összetett építményszerkezetből. Ezen a területen az építésügyi és tűzvédelmi előírások egyaránt tartalmaznak követelményeket (pl. a tűzfal fogalma is az OTÉK-ban szerepel).

Tűzfal: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú térelhatároló folytonos függőleges falszerkezet, amelyet úgy kell kialakítani, hogy az általa elválasztott tűzszakaszok vagy építmények egyikének állékonyságvesztése, illetve az ebből adódó oldalirányú erőhatás esetén is megőrizze tűzterjedést gátló képességeit. A zártsorúan és ikresen csatlakozó épületek esetében is az OTÉK-ban a tűzfal szerepe meghatározó.

Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymástól független épületszerkezetekkel és közműbekötésekkel megvalósított, tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja;

Önálló építmény: független építményszerkezetekkel, valamint vezetékrendszerrel és berendezésekkel megvalósított, más építményhez legfeljebb tűzfalakkal csatlakozó építmény.

TŰZFAL KIALAKÍTÁSA

Azt, hogy miként lehet kialakítani megfelelően a tűzfalat, a Tűzterjedés elleni védelem Tűzvédelmi Műszaki Irányelvben találhatjuk meg.

Tűzfal kialakítására alkalmas:

  • az egyszeres tűzfal, amely lehet az elválasztott építmények, építményrészek teherhordó építményszerkezeteitől független, vagy azokkal egybeépített, de oly módon, hogy a csatlakozó, a tűzfal tűzállósági teljesítmény-jellemzőjénél kisebb tűzállóságú szerkezetek károsodása nem okozhatja a tűzfal tűzállóságát befolyásoló károsodását,
  • a kétszeres tűzfal, aminek egy-egy tűzfaleleme az elválasztott építményhez, építményrészhez tartozik.

A tűzfalra, tűzgátló falra, tűzgátló födémre előírt követelmények teljesüléséhez az alkalmas műszaki megoldás megválasztásán kívül szükségesek az alábbiak:

  • a tűzgátló alapszerkezet keresztmetszetét nem csökkentik, szerkezetét nem módosítják olyan módon, ami az elvárt tűzvédelmi és állékonysági jellemzőket rontaná (pl.: fali tűzcsap szekrényének elhelyezése), lásd még MSZ EN 1996-1-1 8.6. pont, ill. MSZ EN 1996-1-2 5. pont;
  • a tűzgátló alapszerkezeten nem vezetnek át olyan egyéb tartószerkezetet, aminek tűzállósága kisebb a tűzgátló alapszerkezetre előírt követelménynél;
  • a tűzgátló alapszerkezetet megszakító kémény vagy gépészeti akna határoló szerkezetének tűzvédelmi jellemzői megegyeznek a tűzterjedést gátló alapszerkezetre előírt követelményekkel vagy kedvezőbbek annál.

A növekvő energetikai igények és az építés módok változásai egyre nagyobb kihívás elé állítják a tervezőket különösen akkor, amikor zártsorú beépítésnél meglévő épület mellett kell a tűzfalat megfelelő hőszigeteléssel ellátni. Ez nem egyszerű megoldás, mivel a szomszéd falára nem szabad a szigetelést rögzíteni. Az innováció és az előregyártott technológia ezen a területen is igazodik a jelen kor igényeihez (1. kép). Szerkezetileg a termék két külső beton kéregből áll, amelyek tartalmazzák már a statikus által előírt vasmennyiséget is. Az elemek elhelyezése után már csak a két kéreg közötti részt kell a helyszínen kibetonozni, ezáltal gyors és biztonságos kivitelezést lehet vele biztosítani.

1. kép. Kép forrása: www.leier.hu

NÉGYÓRÁS TŰZÁLLÓSÁG

Ezzel a megoldással akár 4 óra tűzállósági teljesítményű tűzfal is kialakítható, előnyei:

  • elegendő az egyoldali megtámasztás,
  • a kéregfal külső oldalára gyárilag felhe­lyezhető a szigetelés (ez különösen előnyös a helyszíni beépítésnél),
  • a fal tartalmazza a statikus által meghatározott vasmennyiséget,
  • gyorsan, egyszerűen építhető,
  • élőmunkaigénye alacsony,
  • a falba előre elhelyezhetőek az elektromos dobozok mellett a gépi áttörések is,
  • valamint a végeredmény egy vakolást nem igénylő felület.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat elő­írása szerint a tűzfalat úgy kell kialakítani, hogy az épület egészét – beleértve a tetőszerkezetet is – függőlegesen metssze át olyan módon, ami a tűz átterjedé­sét az elvárt ideig meggátolja. NAK és AK kockázati osztály esetén a tűzfalra vonatkozó követelmény A1 REI 120, KK és MK kockázati osztály esetén A1 REI 180. Ez utóbbi követelmény igaz akkor is, ha a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó kritériumok közül 1-nél több feltétel nem teljesül, vagy ha tűzoltási felvonulási terület nem létesíthető, vagy nem biztosítható, mivel ebben az esetben MK mértékadó kockázati osztálynak megfelelő építményszerkezeteket szükséges alkalmazni.

Tűzfalban az épületek közötti átjáráshoz, gépjármű-közlekedéshez, technológiai kapcsolatokhoz szükséges, tűzgátló nyílászáróval ellátott nyílások kialakíthatóak, a tűzfal felületének 10%-át meg nem haladó összesített nyílásfelülettel, a gépjármű-közlekedés esetében az ahhoz feltétlenül szükséges nyílásmérettel (Tűzgátló nyílászáróra vonatkozó követelmény tűzfalban EI2 C 90).

Az áthidalók tűzvédelmi osztály- és tűzállósági teljesítménykövetelménye a tűzfalban, tűzgátló falban és tűzgátló válaszfalban történő alkalmazás esetén y R x, ahol y megegyezik a fogadó falra előírt tűzvédelmiosztály-követelmény időtartamával, x pedig megegyezik a fogadó falra előírt tűzállósági követelményével.

A külső térelhatároló fal burkolati, bevonati, vakolt hőszigetelő rendszere csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú lehet tűzfalon a terepcsatlakozástól vagy alacsonyabb épület csatlakozási vonalától függőlegesen mért 5 méter magasságig, a lábazat és a szomszéd épület csatlakozó nyílásmentes falszerkezete által takart falfelület kivételével.

A lapostetőn szabad nyílás, szellőző, felülvilágító, hő- és füstelvezető szerkezet és egyéb, a tető alatti tűz tetőn kívülre terjedését elősegítő szerkezet a tűzszakaszhatártól legalább 2,5 méter, a tűzfaltól legalább 5,0 méter távolságra helyezhető el, kivéve, ha

  • a lapostetőt tűzgátló födémként alakítják ki, tűzgátló lezárásokkal,
  • a tűzterjedést elősegítő szerkezet éghető anyagú, és a szerkezetet a tetőtűz-terjedés elleni gát legalább 30 cm-rel meghaladja,
  • megakadályozzák, hogy a tűz a tűzterjedést elősegítő szerkezeten keresztül a tetőfödémre vonatkozó tűzállósági követelmény időtartamán belül kijusson a tetőn kívülre, vagy
  • eltérő magasságú tűzszakaszokat elválasztó tűzszakaszhatár vagy tűzfal esetén az e rendelet szerinti követelményeket betartják.

Ott, ahol az előírt tűztávolság nincs meg, a tűzfal alkalmazása a tűzterjedés elleni védelemben megfelelő műszaki megoldás lehet, lásd a Tűzterjedés elleni védelem Tűzvédelmi Műszaki Irányelv iránymutatásait!

Tűzfalak esetében a szerkezet tűzvédelmi teljesítménye (tűzvédelmi osztálya és tűzállósága) mellett figyelemmel kell lenni arra, hogy mekkora nyílást alkalmazhatunk benne, milyen tűzvédelmi teljesítményű nyílászárót és áthidalót kell alkalmazunk. Milyen a szerkezet statikai modellje, miként kapcsolódik más épületekhez, épületrészekhez, födémekhez stb. Az átvezetések mentén megfelelő tűzvédelmi teljesítményű lezárások megvalósuljanak, valamint a tűzfalakon alkalmazott burkolati, bevonati rendszerek, hőszigetelések tűzvédelmi teljesítménye is megfelelő legyen.

 

Forrás: Magyar Építéstechnika 2021/8-9. lapszám