Forrás: Rockwool

Tűzterjedés elleni védelem homlokzatokon 2. – Tűzvédelmi célú sávok

Az előző cikkben a tűzterjedés elleni védelmet érintő változásokról írtunk általában az épülethomlokzatok kapcsán, jelen részben a homlokzaton alkalmazandó tűzvédelmi célú sávok kialakításával foglalkozunk.

Lestyán Mária
építésztervező
szakmérnök, szakújságíró

Mindenekelőtt fontos megismerkednünk a kapcsolódó fogalmakkal, amelyek az alábbiak:

Tűzterjedési határérték: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzterjedési vizsgálat kezdésétől számított, a vizsgált építményszerkezet valamely tűzterjedési határállapotba kerülésének eléréséig eltelt idő órában vagy percben.

Tűzvédelmi célú homlokzati sáv: a külső térelhatároló falon alkalmazott burkolati, bevonati, valamint vakolt hőszigetelő rendszer B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelését megszakító és kiváltó, a tűz terjedését korlátozó sáv.

Lábazati felület: az egy építményszinthez tartozó homlokzati falfelület technológiailag szükséges magasságú sávja, amelynek alsó határa a terepcsatlakozás, alacsonyabb épületcsatlakozás, csatlakozó vízszintes építményszerkezet felső síkja.

Minden olyan esetben, amikor az OTSZ, a gyártói minősítés előírja vagy a tervező ezt a homlokzat tűzbiztonsága érdekében betervezi, a homlokzaton tűzvédelmi célú sávot kell elhelyezni.

TŰZVÉDELMI CÉLÚ SÁVOK KIALAKÍTÁSA

A 10 cm-nél vastagabb hőszigetelő magú, B-D tűzvédelmi osztályú burkolati, bevonati és egyéb homlokzati vakolt hőszigetelő rendszerek kialakítása esetén az alábbi megoldások vehetők figyelembe:

a) Amennyiben a homlokzati nyílászáró a fal síkjában helyezkedik el, a homlokzati nyílások és nyílászárók felett mindenütt legalább 20 cm magasságú, A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból tűzvédelmi célú sávot kell elhelyezni az általános homlokzati felületen alkalmazott hőszigetelő anyag helyett és azzal legalább azonos vastagságban, amelynek a nyílás alapszerkezetének mindkét oldalán legalább 30 cm-rel túl kell nyúlnia; az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készülő tűzvédelmi célú sáv és a nyílászáró között B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelés nem alkalmazható (1. ábra).

1. ábra. Tűzvédelmi célú sávok kialakítása homlokzati nyílások fölött (Tűzterjedés elleni védelem TvMI 4. ábra)

b) Az a) pont szerinti anyagú, magasságú tűzvédelmi célú sáv a homlokzati nyílások felett megszakítás nélkül végighúzódóan is kialakítható, ha a homlokzati nyílás alapszerkezetének felső és a felette lévő, tűzvédelmi célú sáv alsó éle közötti távolság legfeljebb 50 cm, és a sáv kialakítására szintenként kerül sor (2. ábra).

2. ábra. Tűzvédelmi célú sávok kialakítása homlokzati nyílások fölött megszakítás nélkül magastetős és lapostetős épület esetén (utóbbinál nem szükséges a legfelső szint nyílászárói fölötti tűzvédelmi sáv) (Tűzterjedés elleni védelem TvMI 5. ábra)
3. ábra. Tűzvédelmi célú sáv kialakítása homlokzati nyílások körül /az ablak a hőszigetelő mag síkjában található/ (Tűzterjedés elleni védelem TvMI 5/A. ábra)

c) Amennyiben a homlokzati nyílászáró a hőszigetelő mag síkjába esik az a) pontban leírt tűzvédelmi célú sávot a nyílászáró körül körben mindenütt el kell helyezni (3. ábra).

d) Nem nyílásos és nyílásos homlokzati felületek elválasztására szolgáló tűzvédelmi célú sáv megfelelő kialakítású, ha függőlegesen az épület teljes magasságában végigfut, a nyílászáróktól min. 50 cm távolságban helyezkedik el (kivéve a lapostetős épület legfelső építményszintjeinek nyílászáróit), és legalább 20 cm szélességű A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készül.

A tűzvédelmi célú sáv olyan anyagból készülhet, amely megfelel az MSZ EN 13162 szabványnak, amelynek tűzvédelmi osztálya A1, olvadáspontja meghaladja az 1000 °C-t, felületre merőleges húzószilárdsága legalább TR 7,5 és vakolt homlokzati hőszigetelő rendszerben történő alkalmazásra bevizsgált. A tűzvédelmi célú sávot teljes felületén szükséges ragasztani a rendszerminősítésben szereplő ragasztóhabarccsal.

A dűbelek egymástól mért távolsága legfeljebb 50 cm lehet, kiosztásnál figyelemmel kell lenni a gyártói alkalmazástechnikában foglaltakra. Tűzvédelmi célú sáv kialakítására megfelelő továbbá az olyan szilikát alapú hőszigetelő anyag, amelynek tűzvédelmi osztálya A1 vagy A2 és homlokzati hőszigetelő rendszerben történő alkalmazásra bevizsgált (4. ábra).

4. ábra. Tűzvédelmi sáv rögzítése és hálózása (Tűzterjedés elleni védelem TvMI 5/B. ábra)

Amennyiben a homlokzati hőszigetelő rendszert tűzvédelmi célú sávval vizsgálták be, és a homlokzati tűzterjedési határértéket ez alapján állapították meg, akkor a vizsgálatoknak megfelelően kell kialakítani, és a hőszigetelő mag vastagságától függetlenül el kell elhelyezni a tűzvédelmi célú sávot.

Amennyiben a külső térelhatároló falszerkezet előtt homlokzati tűzterjedési határérték vizsgálata során figyelembe nem vett szerkezet (pl. redőnytok, árnyékoló szerkezet) fogadó része helyezkedik el a homlokzati tűzterjedési határértékre vizsgált burkolati, bevonati vagy vakolt hőszigetelő rendszer síkján belül, azok a homlokzati tűzterjedési gát geometriai méretébe nem számíthatók bele. A geometriai méret számítását a redőnytok felső síkjától kell kezdeni. A tűzvédelmi célú sávokat ebben az esetben a tok felett a b) pontban foglaltak szerint kell kialakítani a rendszerben alkalmazott hőszigetelő anyag vastagságától függetlenül.

LÁBAZATOK TŰZVÉDELME

Nem új elem az OTSZ-ben a lábazatok tűzvédelme, viszont a megfelelő műszaki kialakításra vonatkozó TvMI részek azok.

Épületeink lábazata nemcsak esztétikai szerepet tölt be, hanem meg kell felelnie a helyzetéből adódóan jelentkező mechanikai vagy nedvesség miatti terhelésnek is. Az építési előírásokban is megjelennek a homlokzatok lábazati felületeire vonatkozó eltérő szabályozások.

OTÉK: Az építmény lábazatát a terepcsatlakozás felett legalább 0,30 m magasságig szilárd, fagyálló anyagból kell készíteni vagy fagyálló burkolattal kell ellátni. Az eltérő követelmények eltérő anyaghasználatot kívánnak meg. A lábazatokra nem hőszigetelő rendszerek, hanem egyedi, tervező által megválasztott rétegrendek (víz- és hőszigetelés, felületképzés, burkolat) kerülnek, amelyek tűzvédelmi teljesítménye, tűzterjedési határértéke rendszerben nem ismert.

Az OTSZ a külső térelhatároló fal azonos tűzszakaszhoz tartozó szakaszának nyílás nélküli lábazati felületein nem írja elő a homlokzati tűzterjedés elleni védelem biztosítását, még átszellőztetett homlokzatok esetében sem. Tovább bonyolítja a kérdéskört, hogy a homlokzatokon lábazati felület nemcsak a terepszinten található, hanem lapostető, terasz stb. csatlakozás esetén is. Tűzvédelmi szempontból nem mindegy, hogy homlokzati tűzterjedés szempontjából mikor nem szükséges vizsgálnunk ezeket a felületeket, és mi az a magassági határ, ami felett viszont a homlokzati tűzterjedés elleni védelem elvárás.

Építésztervezői oldalról az elvártnál magasabb lábazat sok esetben inkább esztétikai kérdés (pl. lejtős terepen), az egységes homlokzati kép kialakítása érdekében, semmint az igénybevételeknek való megfeleltetés (pl. árvízveszélyes területen). Nem ritka, hogy 1 szintnél magasabb homlokzati részeket is lábazati felületnek neveznek, például a garázslehajtók esetében.

Tűzvédelmi oldalról a tűz terjedésének megakadályozása szempontjából alapvető elvárás az épületek külső határoló szerkezetein, burkolatán (homlokzatán, tetősíkján) a védelmi síkok folytonosságának elve szerinti kialakítás.

MEDDIG LÁBAZAT A LÁBAZAT TŰZVÉDELMI SZEMPONTBÓL?

A választ a Tűzterjedés elleni védelem TvMI 4.2.6. pontjában találhatjuk meg. „Lábazatok esetében a technológiailag szükséges magasságú sávként a csatlakozó járószinttől (terepszint, lapostető, erkély stb.) mért legfeljebb 0,3 m vehető figyelembe, amelyre nem vonatkozik a homlokzati tűzterjedés elleni védelem követelménye az OTSZ 24. (2) bekezdés b) pontja, valamint 25. §. (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés ad) pontja értelmében. Egyéb esetekre vonatkozóan az Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői című TvMI vonatkozó pontjai az iránymutatók.”

Az Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői TvMI az egyes termékek, szerkezetek megfelelőségének igazolását mutatja be, hogy mikor mit és hogyan tudunk igazolni.

Lábazatok esetében, amikor az 0,3 m-nél nem magasabb, a lábazatok tűzvédelmi osztályát nem szükséges meghatározni, azonban az alkalmazott hő- és vízszigetelés, valamint a külső felületképzés anyaga legalább E tűzvédelmi osztályú lehet. Ez az OTSZ 13. §. (1) értelmében előírás. A 0,3 mnél magasabb lábazatok tűzvédelmi osztályát (és a rá vonatkozó tűzvédelmi osztály követelményt) a hasonló szerkezetű homlokzati megoldások tűzvédelmi osztályának megfelelően lehet meghatározni.

A külső oldalról legalább 4 cm vastagságú, zárt fugákkal készített, nem éghető kéreggel (műkő, kő, vasbeton) védett lábazatok az A1 tűzvédelmi osztályba sorolhatók, ha a tűz (homlokzati, belső téri) beterjedése kizárható.

Ahol a lábazati felületi szakasz nyílásos vagy esztétikai, árvízvédelmi szempontból a magassága a 0,9 m-t meghaladja, a lábazati szint felett tűzvédelmi célú sávot szükséges elhelyezni. A 0,9 m-t meghaladó magasságú éghető anyagú lábazatok esetén a homlokzatra vonatkozó tűzvédelmi osztályt és tűzterjedési követelménynek való megfelelést is vizsgálni szükséges.

Az éghető hőszigeteléssel készített lábazatok feletti éghető hőszigetelő magos homlokzati hőszigetelő rendszerek, valamint a légréses homlokzatok esetében a lábazat felőli tűzterjedést alkalmas megoldással (például nem éghető anyagú tűzvédelmi sáv, a nyílászárók felett alkalmazott, szabványos vizsgálattal igazolt megoldások) szükséges megakadályozni.

Az elvi megoldások megtalálhatók az M jelű mellékletben. Tervezői feladat, hogy az adott homlokzati kialakításhoz igazodó csomóponti rajzok a kivitelezési dokumentációhoz elkészüljenek, mivel a kivitelezés alapját képező dokumentációt olyan részletességgel kell elkészíteni, hogy abból minden részletképzés szakszerűen megvalósítható legyen.

A lábazati felületek mindig egyedi tervezést, ellenőrzést igényelnek, mivel nincsenek rá rendszermegoldások!

Légréses, átszellőztetett légréses homlokzatok esetében az éghető lábazatok és a lábazatok nyílásai feletti részen törekedni kell a légrés nélküli kialakításra. A lábazat mentén javasolt min. 0,5 m nem éghető sávot tartani (ahol lehetséges), például kavicságyazat, járda kialakításával.

5. ábra. Épületlábazat javasolt kialakítása 30 cm-nél magasabb lábazat esetén (Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői TvMI M1 ábra)

Fontos hangsúlyozni, hogy a lábazatok esetében az OTSZ engedménye csak a nyílás nélküli lábazatok azonos tűzszakaszhoz tartozó felületeire vonatkozik.

Tűzszakaszhatáron, tűzterjedés elleni gátakon, nyílásos felületek környezetében nem.

Nyílás nélküli homlokzati fal a Tűzterjedés TvMI szerint: olyan homlokzati fal, amely nem tartalmaz nyílást; vagy olyan homlokzati falszakasz, amelyen a nyílásokat tartalmazó részeket tűzvédelmi célú sávval vagy tűzterjedés elleni gáttal választották el a tömör, nyílást nem tartalmazó felületektől.

6. ábra. Terasztető lábazati csomópontjának elvi kialakítása (Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői TvMI M2 ábra)

A lábazati kialakításokat egyedileg, a fenti elvek mentén és mintarajzok alapján javasolt megtervezni (5-6. ábra).

 

A következő cikkben a homlokzati tűzterjedés elleni gátak kialakításával folytatjuk majd a cikket.