Fotó: Pixabay/Fantareis

Szemben álló, eltérő magasságú és szöget bezáró homlokzatok tűzterjedés elleni védelme

Lestyán Mária
építésztervező
szakmérnök, szakújságíró

Sorozatunk előző részeiben általánosságban foglalkoztunk a tűzterjedés elleni védelemmel az épületek homlokzatait érintően, a homlokzati tűzterjedési sávok nyílások és lábazatok mentén történő kialakításával, valamint a homlokzati tűzterjedés elleni gátakkal. Ebben a részben a szemben álló, eltérő magasságú, valamint a szöget bezáró homlokzatok tűzterjedés szempontjából megfelelő kialakításával foglalkozunk.

Mit is értünk szemben álló homlokzaton? Szemben álló homlokzatok az OTSZ szerint: egymáshoz nem csatlakozó épületek, épületrészek homlokzati síkjai, függetlenül attól, hogy egymáshoz képest milyen szögben helyezkednek el.

TŰZTERJEDÉS ELLENI VÉDELEM

Az OTSZ előírásai értelmében a tűz átterjedését meg kell gátolni az azonos vagy szomszédos telken álló, szomszédos épületek között, továbbá a nem szomszédos telken álló épület irányába, ezen kívül a szabadtéri tárolóterület tárolási egysége és a szomszédos épület, speciális építmény között, a szabadtéri tárolóterület szomszédos tárolási egységeiből kialakított tűzszakaszok között és a speciális építmények és a szomszédos épület vagy speciális építmény között, ha azt e rendelet előírja.

Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni, ha az épületek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatók, az épület valamint az épülettel szemközti és tűztávolságon belüli homlokzatszakaszt magában foglaló épületrész egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy az épületek egymással szemközti és tűztávolságon belüli homlokzatszakaszát magukban foglaló épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatók.

Első körben azt szükséges tehát eldönteni, hogy kell-e tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni. Ha igen, akkor mi a követelmény a tartandó tűztávolságra vonatkozóan. Ehhez ismerni kell a kockázatiosztály-besorolásokat, valamint, hogy az érintett homlokzatok azonos vagy idegen tűzszakaszhoz tartoznak-e. Iránymutató az OTSZ 3. mellékletének 1. számú táblázata, amennyiben ez alapján került megállapításra.

Az OTSZ 3. mellékletének 1. számú táblázata
ABCDE
1Az épület mértékadó kockázati osztályaA és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B épület mértékadó kockázati osztálya
2NAKAKKKMK
3NAK3567
4AK5678
5KK6789
6MK78910

Amennyiben nem biztosítható a megfelelő méretű tűztávolság, abban az esetben alkalmazhatunk olyan tűzgátló építményszerkezetet vagy olyan beépített tűzterjedésgátló berendezést, ami az OTSZ-ben előírt tűzvédelmi követelményeket teljesíti, valamint a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvben meghatározott műszaki megoldást.

Építményszerkezet tűzterjedés elleni védelem céljából való alkalmazása esetén a OTSZ 2. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti tűzvédelmi osztály- és tűzállósági teljesítménykövetelményeket kell teljesíteni, a rajtuk alkalmazható burkolati, bevonati és hőszigetelő rendszerek pedig az esetek többségében is csak nem éghetők lehetnek. A homlokzati tűzterjedés elleni védelem követelményeit az OTSZ 24–26. §-aiban találhatjuk meg. A követelményeknek megfelelő műszaki megoldásokat, kialakításokat pedig a Tűzterjedés elleni védelem című TvMI-ben foglaltak szerint szükséges kialakítani. Amennyiben ettől eltérő műszaki megoldást szeretne a tervező alkalmazni, jóváhagyási eljárás keretein belül kell igazolni annak megfelelőségét. Az ipari alaprendeltetésű kockázati egységekhez technológiailag kapcsolódó kültéri technológiai rendszerek esetében a tűzterjedés elleni védelem szükségességét a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy állapítja meg.

LEHETSÉGES MŰSZAKI MEGOLDÁSOK

A nem szomszédos telken, az előírt tűztávolságon belül álló épület irányába a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett módon szükséges a tűzterjedés elleni védelmet biztosítani.

Azonos vagy különböző telken álló épületek, tűzszakaszok, építmények közötti tűztávolságot épületek és szemben álló homlokzatok esetén az OTSZ 3. mellékletének 1. számú táblázata alapján kell meghatározni a Tűzterjedés elleni védelem TvMI vonatkozó ábrái szerint minden olyan – pl. kiugró – épületrész figyelembevételével, amely a tűz tovább terjedésében szerepet játszhat.

A kiugró épületrészek közül tűztávolságon belül az épülethez hozzáépített nem éghető esővédő előtető elhelyezhető, de például az éghető kialakítású eresz vagy bármely erkély, függőfolyosó vagy tetőterasz csak tűztávolságon kívül eshet. Amennyiben két épületet tűztávolságon belül nyitott, esővédő előtetővel kötnek össze, az előtetőt legalább egy helyen tűzterjedési gáttal kell megszakítani, vagy teljes egészében nem éghető anyagból kell megépíteni, és ez alatt éghető anyagok tárolása sem lehetséges.

A tűzterjedési gát telekhatáron, a tűztávolság felénél és/vagy a homlokzatoktól legalább 3 méterre létesíthető.

A nem szomszédos telken, az előírt tűztávolságon belül álló épület irányába a tűzterjedés elleni védelem szempontjából megfelelő műszaki megoldás lehet, ha az a meglévő épületek átalakítása, felújítása, korszerűsítése esetén nem ront az építmények, meglévő szerkezetek tűzvédelmi jellemzőin. A homlokzati burkolati, bevonati rendszerek, tetőfedések A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályúak.

Új épületek esetében elsődlegesen az OTSZ előírásai az irányadók, a tervezés során törekedni kell a megfelelő tűztávolság biztosítására, amennyiben a tűztávolság kötelező beépítési határvonal miatt nem tartható, pl. szűk utca szemközti homlokzatai között, abban az esetben a tervezett építmény külső térelhatároló fala és annak burkolati, bevonati rendszerei, tetőfedése A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú legyen. Kötelezően előírt beépítési határvonal, például meglévő foghíjak beépítése esetén a tervezés során figyelemmel kell lenni a későbbi várható beépítésekre is. A választott műszaki megoldást a tűzvédelmi hatósággal egyeztetni szükséges, abban az esetben is ha például egy épületfelújítás okán kell az érintett homlokzatokhoz hozzányúlni, és egyébként nincs engedélyezési eljárás folyamatban.

1. ábra: Tűzterjedés elleni TvMI 13/A ábra

Eltérő magasságú, azonos vagy különböző telken álló ingatlanon (egy épülethez, önálló épületrészhez tartozó) tűzszakaszok csatlakozásánál tűzterjedés ellen védetten alakítandó ki a magasabb tűzszakaszhoz tartozó homlokzat különböző telken álló ingatlanok esetén tűzfalként való kialakításával, vagy azonos telken álló ingatlanok esetén a tűzgátló falként való kialakításával a csatlakozástól függőlegesen mért 10 méter magasságig (1. ábra).

2. ábra: Tűzterjedés elleni TvMI 14/A ábra

Egy másik lehetséges megoldás, ha az alacsonyabb tűzszakasz tetőfelületét alakítják ki tűzterjedés ellen védetten, a magasabb tűzszakaszhoz tartozó homlokzattól azonos telek esetében vízszintesen mért 5 méter, különböző telkek esetén a tűztávolságnak megfelelő távolságon belül (2. ábra).

Az egymással 120°-nál kisebb szöget bezáró, különböző telken álló ingatlanhoz tartozó tűzszakaszok homlokzati csatlakozásánál a homlokzatok tűzterjedés ellen védetten alakítandók ki a tűztávolságnak megfelelő távolságon belül. Azonos telken álló ingatlanhoz (egy vagy több épülethez, önálló épületrészhez) tartozó tűzszakaszok homlokzati csatlakozásánál a homlokzatok tűzterjedés ellen védetten alakítandók ki a Tűzterjedés elleni védelem TvMI 4.4.3. és a 4.4.4. pontjai szerint (3. ábra).

3. ábra: Tűzterjedés elleni TvMI 15/D ábra

Az azonos ingatlanhoz (egy épülethez, önálló épületrészhez) tartozó, egymással 120°-nál kisebb, de legalább 90°-os szögben találkozó tűzszakaszok homlokzati csatlakozásánál az „a” értéke 5 méter. Amennyiben az OTSZ szerinti tűztávolság értéke 5 méternél kisebb, „a” értéke azzal egyezik meg. Amennyiben az érintett homlokzati szakaszokhoz tartozó tűzszakaszok azonos telken állnak és teljes területükre kiterjedő automatikus oltórendszer létesül, „a” értéke 3 méterre csökkenthető (4-5. ábra).

4. ábra: OTSZ 23. § 4.4.3. pont 16. ábra
5. ábra: Tűzterjedés elleni TvMI 17. ábra

Azonos ingatlanhoz (egy épülethez, önálló épületrészhez) tartozó különböző tűzszakaszok homlokzatai 90°-nál kisebb szögben találkoznak, 5 méteren belüli homlokzati felületek között a kockázati osztályuknak megfelelő tűzgátló szerkezetek kialakításával lehet a tűzterjedést megakadályozni.

A 90°-nál kisebb szögben csatlakozó, különböző tűzszakaszok között 5 méternél nagyobb szélességű, tűzterjedés ellen nem védett homlokzatokkal határolt udvarok létesíthetők.

FIGYELJÜNK A RÉSZLETEKRE IS!

Fontos odafigyelni arra, hogy mi minősül külső térelhatároló falnak az OTSZ szerint: homlokzatnak a külső tér, a belső udvarnak, fedett átriumnak, légudvarnak és légaknának az általa határolt nyitott udvar felé néző térelhatároló fala.

Tehát nem feltétlenül épületen kívül, hanem például átriumok esetében épületen belül is gondoskodni szükséges a homlokzati tűzterjedés elleni védelemről. Épületen belül létesített fedett átriumok esetén a belső homlokzat tűzterjedés elleni védelmét a külső homlokzatra vonatkozó megoldások szerint kell biztosítani.

A belső homlokzatot a tűzterjedési gátnak megfelelően vagy a homlokzati tűzterjedési határérték biztosításával kell kialakítani.

A fedett átriumok sokféle kialakításúak lehetnek, és ezek függvényében a tűzterjedés elleni védelem biztosítására további műszaki-tűzvédelmi megoldások is szükségessé válhatnak a fedett átrium funkciójától, belső homlokzatainak távolságától, nyitottságától, a hő- és füstelvezetés hatékonyságától, beépített oltóberendezés meglététől, az alkalmazott építési termékek és építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzőitől függően.

 

Folytatjuk!