Kockázati osztályba sorolás

Lestyán Mária
építésztervező
szakmérnök, szakújságíró

Cikksorozatunkban ismertetjük a legfontosabb változásokat, tudnivalókat az 2020. január 22-én módosult Országos Tűzvédelmi Szabályzat és a hozzá kapcsolódó módosuló Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek kapcsán.

Ahhoz, hogy egy építési terméket, szerkezetet, műszaki tartalmat a tervező meg tudjon határozni, a kivitelező létre tudjon hozni, a felelős műszaki vezető, a műszaki ellenőr ellenőrizni tudjon, első körben ismerni kell az OTSZ által támasztott követelményeket.

Ehhez bemenő információkra van szükség, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak:

  • alaprendeltetés (tárolt anyagok, technológia, stb.),
  • mértékadó kockázati osztály besorolás,
  • kockázati egységek és tűzszakaszok határa,
  • átmeneti védett terek, menekülési útvonalak elhelyezkedése,
  • környező épületektől tartandó tűztávolság mértéke,
  • az építmény szintszáma, kijárati szint(ek),
  • tűzoltóegységek beavatkozási feltételeinek biztosíthatósága,
  • épületszerkezetek OTSZ szerinti típusa,
  • meglévő épület esetén a szerkezetek jellemzői.

Azokban az esetekben, amikor tűzvédelmi tervezőt, szakértőt vonnak be, az elvárt biztonsági szintnek megfelelő műszaki tartalom meghatározása az ő feladata. Egyre szélesebb viszont azon építési tevékenységek köre, amikor nem kötelező bevonni tűzvédelmi szakági tervezőt, és ami nem kötelező, az nem is szokott megvalósulni. Az előírásokat azonban ilyenkor is be kell tartani, ezért ilyen esetben a műszaki tartalom meghatározását és ellenőrzését végző személy felel annak megfelelőségéért.

KOCKÁZATI ALAPÚ BESOROLÁS

Az építmények kockázati alapú besorolását az új OTSZ hívta életre 2014-ben, és a műszaki tartalom alapjául szolgál az építmény kockázati egységeinek és kockázati osztályának a meghatározása. Ha ezeket mint fő paramétereket nem ismerjük, nem tudjuk kiolvasni a jogszabályból az építménnyel szemben támasztott követelményeket.

2020. január 22-től hatályos az új Kockázati osztályba sorolás Tűzvédelmi Műszaki Irányelv, amely nagyban segíti a szakmagyakorlók munkáját.

A tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani.

A tűzvédelmi követelményeket befolyásoló kockázat megállapításához meg kell határozni az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket, azok kockázati osztályait és azt követően az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztályát.

A kockázati osztály megállapítását végző személy elsődlegesen a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy.

Abban az esetben, ha nem készül az 1996. évi XXXI. törvény 21. §-a szerinti tűzvédelmi dokumentáció, a tűzvédelmi követelmények teljesülését igazoló dokumentációt készítő személy végezheti el a kockázati osztály meghatározását.

Kockázati osztály: tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás.

Kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe.

Mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal.

A kockázati osztályba sorolást minden esetben el kell végezni. Ha ismert az OTSZ 2020. január 22-e előtti besorolása, ha átalakítunk egy meglévő épületet, akkor is újra el kell végezni a kockázati osztályba sorolást a jelenleg hatályos jogi követelmények értelmében. Ez lehet kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb is a korábbi besorolásnál, mivel az előírások változtak.

A BESOROLÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

A kockázati osztályba sorolás számos dologtól függ, melyek egy bizonyos épületnagyság esetén minden esetben szakági tervező, szakértő bevonását tennék indokolttá, annak érdekében, hogy a követelményeket helyesen állapítsák meg, különösen akkor, amikor egy meglévő épület adottságai alapján kell ezt elvégezni.

A kockázati egység kiterjedésének meghatározása során figyelembe kell venni:

a) rendeltetést,
b) a helyiségek befogadóképességét és az egyes helyiségek közötti helyiségkapcsolatokat,
c) a helyiségek elhelyezkedését a kijárati szinthez képest,
d) a benntartózkodó személyek menekülési képességét, helyismeretét, ébrenlétét,
e) a személyek mentésének eszközigényét, a mentést segítők szükséges és rendelkezésre álló létszámát,
f) az előállított, felhasznált, keletkező, tárolt anyagok mennyiségét, tűzveszélyességi jellemzőit és osztályát, olthatóságát,
g) az előállítás, használat, tárolás tűzveszélyességet befolyásoló körülményeit,
h) a tárolt, kiállított, bemutatott, a rendeltetéshez tartozó tevékenységgel érintett anyagokat, tárgyakat közösségi értékvédelmi szempontból, továbbá pótolhatóságát,
i) meglévő építmény esetén az építmény adottságait,
j) létfontosságú rendszerelem esetén annak jellemzőit,
k) a tevékenység körülményeit, jellemző adottságait, az adott technológiából adódó állapotokat és azok jellemzőit,
l) a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéssel való ellátottságot.

Meglévő épületek bővítése, átalakítása, állapotának tűzvédelmi felülvizsgálata (értékelése) esetén figyelembe kell venni a korábban meghatározott kockázati egységeket, tűzszakaszokat és azok kialakítását befolyásoló körülményeket.

Meglévő épület bővítése, átalakítása, állapotának tűzvédelmi felülvizsgálata csak átfogó tűzvédelmi koncepció mentén történhet, amelyhez minden, az épület tűzvédelmi sajátosságait befolyásoló körülményt figyelembe kell venni:

  • a kockázati egységek meghatározását, azok kockázati osztályba sorolását és annak peremfeltételeit, a mértékadó kockázati osztályt,
  • a technológia tűzvédelmét, robbanás elleni védelem megoldásait,
  • az alkalmazott építményszerkezetek tűzvédelmi paramétereit,
  • a tűzszakaszok számát és kiterjedését, a tűzterjedésgátlás és a tűztávolság megoldásait,
  • a hő és füst elleni védelem kialakítását,
  • a tűzoltósági beavatkozási feltételeket,
  • a kiürítés, mentés feltételeit,
  • az épületgépészeti, valamint a villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményeinek teljesülését,
  • a beépített automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezések kialakítását,
  • és minden egyéb, tűzvédelmi szempontból releváns körülményt.

Meglévő épület esetében a kockázati egységek és azok kiterjedésének módosítása abban az esetben lehetséges, ha azok kialakítása, valamint a meglévő építményszerkezetek, tűzvédelmi célú berendezések a módosításra vonatkozóan hatályos előírások által támasztott elvárt biztonsági szintnek való megfelelése is igazolható.

AZ OTSZ ÉS TVMI AZ IRÁNYMUTATÓ!

Az OTSZ 12. §-a alapján a kockázati egységre vonatkozó kockázati osztály megállapítása akkor megfelelő, ha az 1. táblázat, illetve a Kockázati Osztályba Sorolás TvMI 3.1.7. és 3.1.8. pont alapján történik.

Az OTSZ 12. §-ának 1. táblázata

Az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal, de

a) legalább AK, ha az épület, önálló épületrész szintszáma meghaladja a 4 építményszintet,
b) legalább KK, ha az épület, önálló épületrész szintszáma meghaladja a 7 építményszintet,
c) MK, ha az épület, önálló épületrész szintszáma meghaladja a 15 építményszintet.

Az építményszintek számának a megállapítását az OTSZ és TvMI iránymutatása szerint kell elvégezni!

Lehetőség van arra, hogy a tervezési folyamat során szigorúbb kockázati osztályt állapítsunk meg, de ebben az esetben a kapcsolódó többletkövetelményeknek is teljesülniük kell, amelyeket a kivitelezés során is meg kell tartani.

FONTOS A FOGALMAK TISZTÁZÁSA

A kockázati egység nem keverendő össze a tűzszakasszal. A tűzszakaszolás területalapú, a kockázati egység kialakítása pedig veszélyeztetettségalapú. A kockázati egység kiterjedését úgy kell megtervezni, hogy az ne nyúljon át a telekhatáron, valamint lehetőleg ne terjedjen ki több épületre vagy önálló épületrészre. Egy telken belül az előírt tűztávolságon belüli épületek képezhetnek egy tűzszakaszt és egyúttal egy kockázati egységet, amennyiben azt a vonatkozó előírások (például a megengedett tűzszakasz méret) lehetővé teszik (1. ábra).

1. ábra. A melléklet: A kockázati osztályba sorolás módszertana – sémarajz

A kockázati egység 1 db tűzszakaszból állhat mindaddig, míg alapterülete meg nem haladja a megengedett tűzszakasz méretet.

A kockázati egységen belüli tűzszakaszolás szokásos és elfogadható indokai lehetnek például:

  • a kockázati egység területe meghaladja a megengedett tűzszakasz alapterületet,
  • az önként választott kisebb tűzszakasz alapterülethez kisebb (rendelkezésre álló) külső oltóvízigény tartozik,
  • a kockázati egység kiüríthetősége csak több tűzszakaszra osztás esetén igazolható,
  • a szomszédos tűzszakasz a mozgáskorlátozott személyek átmeneti védett tereként vehető figyelembe.

A vegyes alaprendeltetésű kockázati egység kockázati osztályának meghatározásához meg kell állapítani valamennyi rendeltetési egység kockázatát az arra vonatkozó szabályok szerint. Az így megállapítottak közül a legszigorúbb jelenti a kockázati egység kockázati osztályát.

Az új Kockázati osztály sorolás TvMI az alábbiakra tér ki részletesen:

  • az építmény szintjeinek figyelembevétele több kijárati szinttel rendelkező kockázati egységnél,
  • az építmény szintjei számának megállapítása során figyelmen kívül hagyható szintjei az OTSZ 12. § (4) bekezdése értelmében,
  • a menekülési képesség kockázati osztályt befolyásoló hatása,
  • az OTSZ 1. melléklet 3. táblázatában nem szereplő tárolási funkciók kockázati osztályának megállapítása,
Az OTSZ 1. mellékletének 3. táblázata
  • ipari, mezőgazdasági alaprendeltetésű kockázati egység funkcióval összefüggő kockázati osztályának megállapítása,
  • mérsékelten tűzveszélyes anyagok és tárgyak tárolására szolgáló kockázati egység javasolt besorolása.

TŰZTÁVOLSÁG

Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a tűztávolság mértékének megállapításánál, ellenőrzésénél nem csak a saját épületünk, hanem a szomszédos és a szemben lévő telken álló, környező épületek kockázati osztály besorolását is ismerni kell. Ezt az ellenőrzést abban az esetben is el kell végezni, ha csak egy épületfelújításról van szó, és egyébként nincs építési hatósági eljárás.

Az OTSZ 17. § (5) foglaltak értelmében a nem szomszédos telken, az előírt tűztávolságon belül álló épület irányába a tűzterjedés elleni védelem a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett módon biztosítható. Ezt az egyeztetést abban az esetben is el kell végezni, ha csak egy épületfelújításról van szó, és egyébként nincs építési hatósági eljárás. Meglévő, kialakult beépítés esetén nem lehet rontani a tűzvédelmi adottságokon, a homlokzaton és a tetőn csak A1-A2 tűzvédelmi osztályú anyagok használhatók.

Új épületek esetén elsősorban a tűztávolságot kell betartani, ha ez nem tartható, akkor a homlokzaton és a tetőn csak A1-A2 tűzvédelmi osztályú anyagok használhatók, a további intézkedéseket pedig a tűzvédelmi hatósággal kell egyeztetni.

 

Folytatjuk!