Figyeljünk a módosított OTSZ-re! – I.

1651

Minden szakmagyakorlót érint a 2020. január 22-én módosult Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Cikksorozatunk arra világít rá, miért kell alaposan megismerni a változásokat.

A tervezés, kivitelezés során betervezésre, beépítésre kerülő építési termékek, szerkezetek megfelelősége szempontjából elsődleges elvárás, hogy az feleljen meg a tűzbiztonságnak, mint építménnyel szemben támasztott alapvető követelménynek. A tervező és a kivitelező a jogszabályi előírások betartásáért, a műszaki ellenőr a beépített termékek, szerkezetek megfelelőségét igazoló dokumentumok ellenőrzéséért felelős.

OSZLASSUK EL A TÉVHITEKET!

Lestyán Mária
építésztervező
szakmérnök

Építési terméket, szerkezetet kiválasztani, beépíteni, ellenőrizni nem lehet anélkül, hogy ne tisztáznánk a konkrét létesítménnyel összefüggésben álló tűzvédelmi paramétereket, követelményeket. Mivel a tűzvédelem önálló szakma, nagyon sok szakmagyakorlóban tévesen az a kép alakult ki, hogy ott kell foglalkozni ezzel a kérdéssel, ahol be kell vonni a szakági tervezőket is. A helyzet valójában az, hogy ott, ahol nem kell bevonni szakági tervezőt, a munkára szerződött kivitelező, tervező felel a tűzvédelmi előírások betartásáért is.

A másik tévhit, hogy a tervező és a kivitelező abból indul ki: ha az adott terméknek, szerkezetnek van papírja és gyártói alkalmazástechnikai útmutatója, akkor az beépíthető, betervezhető. A vonatkozó előírások szerint viszont csak olyan terméket, szerkezetet lehet használni, amely alkalmas a követelmények kielégítésére. Ha a szakmagyakorló nem ismeri a követelményt, a tévedés lehetősége óriási. A gyártói katalógusok soha nem tartalmazzák, hogy a követelmények kielégítésére alkalmas-e egy termék, hanem kizárólag azt, hogy a gyártó mire tartja alkalmasnak, mire gyártja, milyen műszaki paraméterekkel. Ha egy gyártói anyagban látunk egy beépítési szituációt, az nem jelenti azt, hogy az meg is felel!

A harmadik tévhit, hogy ha valamit egyszer megépítettek, jóváhagytak, akkor felújítás, helyreállítás során nem kell foglalkozni a tűzvédelmi kérdésekkel, holott egy helyreállítási munkát is már csak az érvényben lévő előírások alapján lehetne elvégezni. Az építményszerkezet előírásoknak való megfelelőségét átalakítás körében-mértékében a létesítmény, építmény, építményrész tervezése, építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, használata, a rendeltetés módosítása során minden esetben igazolni szükséges, függetlenül attól, hogy van-e engedélyezési vagy tűzvédelmi szakhatósági eljárás adott esetben.

Minden olyan építményszerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségének igazolására szükség van – még abban az esetben is, ha egyébként az adott szerkezetre vonatkozó követelmény nem szigorodik, vagy az adott szerkezetet az építési tevékenység ténylegesen nem érinti –, amelyet építmény, építményrész tervezése, építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, használata, a rendeltetés módosítása során az alap tervezési paraméterektől eltérő tervezési paraméterekkel kell igazolni.

ÉPÍTÉSI TERMÉKEK, SZERKEZETEK KIVÁLASZTÁSA

Építési termékek, szerkezetek kiválasztása esetén a tervező vagy a kivitelező akkor jár el helyesen, ha első körben tisztázza az OTSZ által támasztott követelményeket. Ezt akkor tudja megtenni, ha ismeri az adott épület mértékadó kockázati osztályát, a kockázati egységek és tűzszakaszok határát, az átmeneti védett terek, menekülési útvonalak elhelyezkedését, a környező épületektől tartandó tűztávolság mértékét, az építmény szintszámát, a tűzoltóegységek beavatkozási feltételeinek biztosíthatóságát, az épületszerkezetek OTSZ szerinti típusát, meglévő épület esetén pedig a szerkezetek jellemzőt.

Ha ismert az OTSZ által támasztott követelmény, mely vonatkozhat konkrét építési termékre (pl. szigetelés a menekülési útvonalon) vagy szerkezetre (pl. tűzgátló válaszfal, tetőfödém térelhatároló szerkezete), a következő lépcső, hogy ellenőrizzük, hogy a tervezett kialakítással kapcsolatban milyen további műszaki megoldásokat, elvárásokat támaszt a TvMI, valamint azt is, hogy az Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői TvMI szerint az adott termék, szerkezet megfelelőségéhez milyen igazolásokra van szükség.

Ezt követően kell kiválasztani azt az építési terméket, szerkezetet, amelynek az igazoló dokumentumai minden lényeges elvárt teljesítményjellemzőt tartalmaznak. Vigyázat! A szerkezetekben a szerkezettel együtt minősített építési termékek szempontjából az a mérvadó, ami a rendszerminősítésben szerepel. Tehát ha egy tetőtér-beépítésnél a tetőfödém térelhatároló szerkezetét biztosító gipszkarton rendszer minősítésében A1 tűzvédelmi osztályú szigetelés szerepel, nem építhető be a szerkezetbe éghető szigetelés, hiába engedi meg az OTSZ, mert a tűzvédelmi teljesítményt nem éghetővel lehet igazolni.

Természetesen ez visszafele is igaz. Hiába van egy homlokzati hőszigetelő rendszernek minősítése tűzvédelmi célú sáv nélkül, ha az OTSZ annak alkalmazását előírja, csak akkor lesz megfelelő a kialakítás, ha az meg is valósul!

Végezetül az OTSZ előírásai és TvMI műszaki megoldásain túl a szakmagyakorlónak figyelemmel kell lenni a Ptk. szerint is az építtető jövőbeni igényeire is (pl. bővíthetőség, funkcióváltás stb.) amelyeket egy alacsonyabb tűzvédelmi teljesítménnyel rendelkező szerkezet, építési termék jelentősen befolyásolhat.

A jogszabályok folyamatosan változnak, ezért elengedhetetlen, hogy mindig naprakész ismereteink legyenek. Az új OTSZ 5.0 néven is hívott 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 2015. március 5-től hatályos. Azért nevezték ezt az OTSZ-t újnak, mivel nem a korábbi szabályozások módosításaként jelent meg, hanem alapjaiban megváltozott, teljesen új jogszabályt dolgoztak ki.

Az új OTSZ már felépítésében is eltért a korábbi szabályozástól. A rendeletben megtalálható követelményeken kívül az OTSZ-hez Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket (TvMI) készítettek. Ezeket a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság alkotta meg, ami az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) irányítása alatt működik. Az irányelvekbe a követelményeket kielégítő, a megkívánt biztonsági szintnek megfelelő, kidolgozott műszaki megoldások és számítási módszerek kerültek, amelyek az OKF honlapján mindenki számára ingyenesen elérhetők.

Alkalmazásuk ugyan önkéntes, de ha valaki a bennük foglaltaktól el szeretne térni, igazolnia kell a választott műszaki megoldás megfelelőségét. Érdemi résztől való eltérés esetén pedig hatóság jóváhagyását is szükséges megszerezni.

MI IS VÁLTOZOTT LÉNYEGESEN AZ OTSZ 5.1-BEN 2020. JANUÁR 22-VEL?

Számos rész kikerült az OTSZ-ből, és mint megoldás átkerült a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekbe. Ha valamit nem talál a tervező, a kivitelező az OTSZ-ben (pl. szerkezetek tűzvédelmi osztályának meghatározását), az nem jelenti azt, hogy nincs, ellenőrizni kell a TvMI-ben.

Jelentősen megváltozott a tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás, és az ezzel összefüggésben álló előírások is. Mivel változott a kockázati osztályba sorolás, változhat egy épület korábban megállapított besorolása. Ha hozzá szeretnénk nyúlni, a hatályos előírások szerint újra el kell végezni a kockázati osztályba sorolását.

Módosult és kiegészült a fogalomlista, nemcsak az OTSZ-ben, de a TvMI-kben is. Szintszámok megállapításánál figyelmen kívül hagyható szintekkel egészült ki a rendelet.

Módosultak a szerkezeti követelmények, a táblázatok, a tűzterjedés elleni védelem előírásai, a használati szabályok, a tárolásra, karbantartásra, felülvizsgálatra vonatkozó részek, amelyeket a cikksorozatban részletesen be fogunk mutatni.

 

Folytatjuk!