A tetőtér hőszigetelése rendkívül fontos, hiszen közel 30 % hőenergia illan el a tető irányában. A szigetelés megvéd minket a széltől, hidegtől, melegtől, vagyis komfortossá, élhetővé alakítjuk a tetőteret. Azonban van néhány hiba, kivitelezési hiányosság, amit érdemes elkerülni, amikor rászánjuk magunkat a tetőtér szigetelésére.
És hogy melyek a legtipikusabb hibák? Lássuk sorban!
Tekercses vagy táblás ásványgyapot helyett polisztirol lapokkal oldják meg a szigetelést
Bizony sok, régebben (több mint tíz éve) épült lakóház esetében láthatjuk, hogy a tetőtéri szigetelést merev polisztirol lapokkal oldották meg. Ezzel az a probléma, hogy nem illeszkednek pontosan, ezek a pontatlanságok pedig hőhidak kialakulásához vezethetnek. Ha dupla rétegben vagy lépcsőzetesen vitték fel a táblákat, akkor ez a probléma enyhébb, de ettől függetlenül előfordulhat. A polisztirol – merevsége miatt – nem tudja áthidalni a szerkezetben lévő egyenetlenségeket és ez hőhidakhoz vezethet. Az is probléma lehet, ha nem elég vastag a szigetelőanyag (a homlokzati szigeteléshez hasonlóan). Nem érdemes spórolni azzal, hogy 5-10 centiméteres vastagságú szigetelőanyagokat építünk be, a tetők esetén a 20-25 centiméter minden esetben az alapszint!
A szarufa hőhídként viselkedik
Sok esetben láthatunk olyan megoldást, amikor a tetőt a szarufák közé tömött anyaggal szigetelik. Ezzel az a probléma, hogy akármennyire illeszkedik jól a szarufához a szigetelő, a fa sajnos hőhídként fog működni. Úgy tudjuk kikerülni ezt a problémát, ha a szarufák közti réteget egy a szarufákra ráfekvő extra burkolattal támogatjuk meg.
A szarufák esetében figyelni kell még pár dologra: számba kell venni a megfelelő hőszigetelési értékeket, melyekkel biztosítjuk a fűtési energia kímélését és a megtakarítás hosszú távú fenntartását.
A szarufa vastagság ebben az esetben adott (általában 12-15 cm), ezt a vastagságot lehet kihasználni. Ha ez nem elégséges el kell gondolkodni a szarufa magasságának növelésén.
Ha van már meglévő szigetelőanyag a szarufák között, de nem elégséges, akkor érdemes a régi szigetelést kiszedni és opcionális felhasználásként a vízszintes padlásra felhelyezni ha az állapota jó vagy betömöríteni a tetőzugba.
Viszont nem szükséges a bontás, ha fújható szigeteléssel dolgozunk kívülről vagy belülről megoldható a szarufák közötti szigetelés, akár úgy, hogy meghagyjuk a meglévő szigetelőanyagot és összetömörítjük.
Hagyományos szigetelés alkalmazásakor le kell bontani kívülről a teljes tetőszerkezetet vagy belülről a teljes belső héjazatot, ami elég nagy munkával és költséggel jár.
Nincs vagy nem elégséges a tetőtér hőszigetelése
Egy tetőtér esetén a megfelelő hőszigetelés a lelke az élhető tetőtérnek. Ez rengeteg esetben kimarad, ami alapvető probléma, éppen ezért fontos odafigyelni rá, pláne a megfelelő anyag kiválasztására és az ideális rétegrend alkalmazására.
Új építésű tetőtérnél egyszerű dolgunk van, hiszen akár kívülről akár belülről is dolgozhatunk, a fólia tökéletes állapotban van és minden különösebb gond nélkül befújható a szigetelőanyag, akkor is ha esetleg a szerkezet egy részére már a gipszkarton felkerült.
Fújható szigetelés használata javasolt akkor, ha:
- sok beugró, flikk-flakk, tagolt a tetőtér, és ezek miatt nem vagy csak nehezen használható hagyományos szigetelőanyag;
- gépészeti szigetelések, villanyvezetékek futnak, így nem lehet szakszerűen alkalmazni hagyományos táblás vagy tekercses szigetelőanyagot;
- szeglemezes tetővel vagy könnyűszerkezetes házzal van dolgunk;
- ha már meglévő tetőtér szigetelését szeretnénk felújítani, a fújható szigeteléssel elkerülhető a bontás és költséghatékonyabb a munka;
- és ha fontos a gyors munka, a fújható szigeteléssel akár 1 nap alatt tisztán, hulladék nélkül tudjuk megoldani a tetőtér szigetelést.
Milyen anyagokból választhatunk fújható szigetelések esetén?
- üveggyapot
- kőzetgyapot
- polisztirol gyöngy
- cellulóz
- purhab
- kender
- farost, stb.
A fújható szigetelések óriási előnye a hagyományos szigetelésekhez képest, hogy
- résmentes szigetelést nyújtanak
- nincs vágási hulladék, maradék
- gyors, akár 1 nap alatt elkészül a szigetelés
- tiszta
- nehezen elérhető helyekre tökéletesen alkalmazhatóak mint pl. tetőzugok
Hagyományos tekercses vagy táblás szigetelés használata javasolt az alábbi esetekben:
- Ha egyszerűbb a födém, nincsenek benne egyenetlenségek, elzárások, egyszerű sima födém esetében.
- Ezt akár mi is házilag megoldhatjuk, főleg tekercses anyagok esetében. Kigörgetjük és akár több rétegben elérhetjük a kívánt vastagságot. Párazáró fóliát mindenképpen tegyünk a födémre a szigetelőanyag alá és figyeljünk arra, hogy esetleges járófelület vagy szervízjárat építésekor ne zárjuk le a teljes felületet. Amennyiben házilag oldjuk meg magunknak hagyományos anyaggal, akkor figyeljünk a kellő vastagságra, a szigetelőanyag minőségére (ne csak az ár alapján döntsünk) és mindenképpen tekercses anyagot javasolunk, mivel azzal könnyebb dolgozni.
Milyen anyagokból választhatunk hagyományos szigetelések esetén? A legelterjedtebb szigetelőanyagok tetők esetén:
- üveggyapot
- kőzetgyapot
- polisztirol vagy hungarocell
A hagyományos szigetelésről néhány fontosabb infó:
- akár mi magunk is házilag el tudjuk készíteni a tetőszigetelést;
- a tekercses anyaggal egyszerűbb dolgozni mint a táblással;
- költséghatékony megoldás.
Beépítetlen padlásfödém szigetelésekor mérlegelnünk kell, hogy akarunk-e bármiféle járófelületet vagy szervízjáratot. Amennyiben van kémény vagy antenna a padláson, akkor mindenképpen építtessünk legalább szervízjáratot, hogy az esetleges munkák esetén ne tapossák össze más szakiparok a szigetelésünket. Ha szeretnénk tárolni is a padláson, akkor érdemes tárolófelületet is kialakítani. – ezt kihúznám úgy ahogy van mert a padlás szigetelésről szól, nem a tetőtérről
Kimarad az átszellőző réteg
Gyakran előfordul, hogy első blikkre rendben van a tetőtér szigetelés, pontos és szakszerű, viszont kihagytak belőle egy lényeges összetevőt, vagyis az átszellőző réteget. Ha rosszul vagy hiányosan van megoldva az átszellőző réteg, akkor küzdenünk kell majd a páralecsapódással, penészedéssel. A páravédelem amúgy is nagyon lényeges, hiszen nemcsak a szigetelést, hanem a fát és a falakat is károsíthatja, de egészségünkre szintén rossz hatást gyakorol.
Kimarad a tetőfólia
Nem létezik olyan tetőszerkezet, melyen nem szivárog keresztül nagyobb esők mellett legalább néhány csepp víz vagy hóviharban némi porhó. Hogy ez ne jusson el a szigetelésig, esetleg a belső falszerkezetig, vagy még tovább, mindig alkalmazzunk tetőfóliát, melynek hiányában nincs megfelelő minőségű tető.
Bármilyen szigetelőanyaggal is dolgozunk, rendkívül lényeges, hogy megfelelő minőségű fóliát válasszunk, ne spóroljunk rajta, hiszen a fólia pont ugyanannyi ideig marad a szerkezetben mint a szigetelőanyag és ugyanúgy ki van téve a jelentős hőmérséklet különbségeknek, továbbá ne maradjanak kisebb hézagok sem az illesztéseknél. Különösen problémásak ebből a szempontból a tetőtéri ablakok, a kémények, a találkozási pontok, így a szelemenek és a szarufák is. Noha a szigetelésben nem játszik kimagasló szerepet, azonban a fóliák pontos illesztése is nagyon fontos egy tetőtér kialakításában. Nem elég a megfelelő fólia kiválasztása, nagyon fontos odafigyelni az illesztésükre is.
Forrás: KontaktBau Szigeteléscentrum
